Buddhista tanulmányok

Buddhista tanulmányok

A nágák sérelmének kiengesztelése

klu’i spa skong bzhugs so/

2022. szeptember 01. - Nagy Szabolcs 321

Fordította: dr. Hudák Viktória

(Az ökoszattva út - című szakdolgozat 1. sz. Függeléke)
klu.jpg

[1r.]

zhang zhung gi skad du/ ta la pa ta ya na ha/ sum pa’i skad du/ a ra na ba li ya/

Zsang zsung[1] nyelven: Tala pata jana ha. Szumpa[2] nyelven: Ara naba lija.

rgya gar skad du/ nA ga rA dza d+ha ya/  bod skad du/ klu’i spa skong/

Szanszkrit nyelven: Nága rádzsa dhája[3]. Tibeti nyelven: A nágák kiengesztelése.

bcom ldan ’das dpal phyag na rdo rje la phyag ’tshal lo/

Hódolunk a Győzedelmesnek, a Dicsőséges Cshagna Dordzsének[4].

bcom ldan ’das kyi thugs rin po che’i gsang ba nas dgongs te/ ljags le brgan ’bar pas bkrol nas/

A Győzedelmes tudatából, az értékes titokból gondoltat, égő pipacs színű nyelvével kiszabadította.

klu thams cad spyan drangs la/ phyag ’tshal mcod pa ’bul/ smon lam gdab/

Az összes meghívott nágának hódolunk, felajánlást teszünk, imádkozunk.

rang rang gi snying po ’bul/ klu sman sna tshogs kyis gsos/ bshags pa byas la/ ’phrin las bcol ba ’di dga gsungs [2r.] so/

Magad ajánld fel a saját szívedet, különböző nága gyógyszerekkel gyógyíts, bocsánatért esedezz, az erényes tettekben bízz! – ezeket mondta.

mi mjed ’jig rten ’dzam gling na/ rgya mtsho dang ni chu bo dang/

A Szaha világon a kontinensen,[5] a tengereken, a folyókon,

chu bran mtshe’u lu ma lteng lteng dang/

a patakokon, a kis tavakon, mocsarakon át és

ri rab ri bran sa rdo dang/ rlung dang me dang nam mkha’ dang/

a Meru hegyen, kis hegyeken, földeken és sziklákon, szélben, tűzben és levegőben,

’byung ba de dag kun la gnas pa’i klu yi tshogs rnams ni/ dga’ bo dang ni nye dga’ bo/

és azokban az elemekben mindenhol élő összes nága biz, [úgymint] Gawo[6] és Nyegawo[7],

kun dga’bo dang gtsug na rin chen[8] dang/ mtha’ yas dang ni dung skyong dang/

Küngawo[9] és Cugna Rincshen[10], Thaje[11] és Dungtyong[12],

nor rgyas[13] dang ni gzi byin te/ klu chen pa brgyad po ’dir gshegs mchod pa dam pa bzhes/

Norgye[14] és Zidzsin[15], a nyolc nága király, jöjjetek ide és fogadjátok a szent felajánlást!

klu ji[16] rgyal po stobs bzads dang/ e le’i ’dab dang gel pa dang/

A nága királyok Tobzangsza[17], Eleidab[18] és Gelpa,

ma dros pa[19] dang mi zhum pa rigs ldan dang ni skya rengs[20] dang/
Madöpa[21] és Mizsumpa[22] Rigden[23] és Tyareng[24]

dpal ldan la sogs blon rigs rnams/ ’dir gshegs mchod pa dam pa bzhes/

Pelden[25] és a többi a miniszteri kasztbéliek, jöjjetek ide, s fogadjátok a szent felajánlást!

klu’i rgyal po tshangs pa dang/ shing rta bzhin dang me long gdong can dang/

A nága királyok Changpa[26], Singtadzsin[27] és Melong Dongcsen[28]

ri dwags mgo can dang ni gcan gzan mgo can dang/

Ridag Gocsen[29] és Csenzen Gocsen[30],

ba lang mgo can dang ni bya’i mgo can dang/ sbrul mgo can la sogs pa’i dmangs rigs rnams/

Balang Gocsen[31] és Dzse Gocsen[32], és Dül Gocsen[33] és a többi szolga[34] kasztbéliek,

’dir gshegs spyan ’dren mchod pa dam pa bzhes/ klu’i rgyal po char ’bebs dang/

Jöjjetek ide, meghívunk, fogadjátok el a szent felajánlást! A nága királyok Csharbeb[35],

’brug sgrogs dang ni ’bras bu smin par byed/

Dugdog[36] és Debu Minpar Dzse[37]

dga’ bo dang ni nye nag dang/ skrag byed dang ni gnod byed dang/

Gawo és Nyenag[38], Tagdzse[39] és Nödzse[40],

’byung ba chu la gnas pa’i klu rnams dang/ ’byung ba rlung la gnas pa’i klu rnams dang/

a víz elemben élő összes nága, szél elemben élő összes nága,

’byung ba me la gnas pa’i klu rnams dang/ sa dang shing la gnas pa’i klu rnams dang/

a tűz elemben élő összes nága, a föld és a fa elemben élő összes nága,

ri rab ri phran kun la gnas pa’i klu rnams dang/ sa dang rdo la gnas pa’i klu rnams kun/

a Merun és a kis hegyeken élő összes nága, a földben és a sziklában élő összes nága,

de dag thams cad bram ze’i rigs te/ ’dir gshegs mchod pa dam pa bzhes/

mindenki, bráhmin kasztbéliek, jöjjetek ide és fogadjátok a szent felajánlást!

zhe sdang gdug pa’i sems su ma byon cig/ khro gtum nga ro’i tshul du ma byon cig/

Gyűlölettel megrontott tudatúként ne gyertek! Haragosan üvöltőként ne gyertek!

byams dang snying rje’i sems dang bcas te gshegs/ dus gsum bde gshegs bka’ la
nyan cing gshegs/

Szerető és együttérző tudattal jöjjetek! A Boldogságba Távozott[41] tanítását háromszor hallgassátok meg és jöjjetek!

dam pa’i chos kyi bstan pa bsrung ba dang/ so so

A szent Dharma tanításának védelmezéséért és minden

[2v.] mthun pa’i rdzas la gshegs su gsol/

harmonikus részletéért folyamodjatok

klu’i rgyal po sangs rgyas bcom ldan ’das la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Szanggye Csomdende[42] nága királynak.

klu’i rgyal po sga’ bo[43] la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po nye dga’ bo la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Gawo[44] nága királynak és hódolunk Nyegawo[45] nága királynak.

klu’i rgyal po mtha’ yas la phyag ’thsal lo/ klu’i rgyal po dung skyong la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Thaje[46] nága királynak. Hódolunk Dungtyong[47] nága királynak.

klu’i rgyal po nor rgyas la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po gzi chen la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Norgye[48] nága királynak. Hódolunk Zicshen[49] nága királynak.

klu’i rgyal po gtsug na la rin ce la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po stobs bzang la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Cugna Rincse[50] nága királynak. Hódolunk Tobzang[51] nága királynak.

klu’i rgyal po phyug po la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ’khor ba rin chen la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Cshugpo[52] nága királynak. Hódolunk Khorva Rincshen[53] nága királynak.

klu’i rgyal po ba ru skyin po’i mchu la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po rgyas bye la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Baru Tyinpö Cshu[54] nága királynak. Hódolunk Gyedzse nága királynak.

klu’i rgyal po ’phrul po che la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po thod de rgyal la phyag ’thsal lo/

Hódolunk Thülpocshe[55] nága királynak. Hódolunk Thödegyel[56] nága királynak.

klu’i rgyal po mal gro ’dzin la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po rab rtan la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Meldodzsin[57] nága királynak. Hódolunk Rabten[58] nága királynak.

klu’i rgyal po dpal ldan la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po dpal mgrin la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Pelden[59] nága királynak. Hódolunk Peldin[60] nága királynak.

klu’i rgyal po dpal ’phreng la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po stobs bzang la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Peltheng[61] nága királynak. Hódolunk Tobzang[62] nága királynak.

klu’i rgyal po rigs ldan la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po e le’i ’dab la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Rigden[63] nága királynak. Hódolunk Eleidab nága királynak.

klu’i rgyal po chu skyes la phyag [3r.] ’tshal lo/ klu’i rgyal po chu lha la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Cshutye[64] nága királynak. Hódolunk Csuhla[65] nága királynak.

klu’i rgyal po de rnams la phyag ’tshal lo/

Hódolunk az összes nága királynak.

rgyu sbyor ba yon bdag’khor dang bcas pa rnams kyi tshe rabs thog ma med pa nas tha ma dus ’di yan chad du/

A kezdet nélküli időktől napjainkig és a jövőben az alamizsnát adó patrónusok és kíséretük minden életén keresztül,

klu’i lan chags pa dang/ rdzob shob byas pa dang/ thugs thub byas pa dang/ bsad pa dang/ bcad pa dang/

a nágák megbüntetnek minden homályos hazugságot, énközpontú cselekvést/ nemtörődöm cselekvést, a gyilkolást, a darabolást

brdungs rtel byas pa dang/ phrogs pa dang/ rlom sems byas pa dang/ brnab sems byas pa dang/

verést, rablást, önteltséget, mohóságot,

gnod sems dang/ ser sna dang/ zhe sdang dang/ nag rgyal dang/ ’dod chags dang/

ártást, kapzsiságot, gyűlöletet, büszkeséget, vágyat,

phrag dog dang/ gdug sems ngan pa byas pa thams cad byang zhing dag par gyur cig

irigységet, alantas kegyetlenséget, hogy megtisztuljanak!

bshig cing rnal du gsol/ gzhan yang kun dga’ ba/

Elpusztítva [ezeket] folyamodj a békéért! Küngawo[66].

klu’i rgyal po yul ’khor srung la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ’phags skyes po la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Jülkhorszung[67] nága királynak. Hódolunk Phagtyepo[68] nága királynak.

klu’i rgyal po mig mi bzang la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po rnam thos sras la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Migmizang[69] nága királynak. Hódolunk Namthösze[70] nága királynak.

klu’i rgyal po nor bu srung la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po gang ba bzang po la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Norbuszung[71] nága királynak. Hódolunk Gangwa Zangpo[72] nága királynak.

klu’i rgyal po ri rab ’dzin la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ’phreng ba ’dzin la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Rirabdzin[73] nága királynak. Hódolunk Thengwadzin[74] nága királynak.

klu’i rgyal po me tog ’dzin la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po utpala ’dzin la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Metogdzin[75] nága királynak. Hódolunk Utpaladzin[76] nága királynak.

klu’i rgyal po srung byed la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po [4r.] drag ldan la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Szungdzse[77] nága királynak. Hódolunk Dagden[78] nága királynak.

klu’i rgyal po rdzu ’phrul dang ldan po rnams la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Dzuthül Dangden[79] nága királynak.

klu’i rgyal po stebs dang ldan po rnams la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ’od zer dang ldan po la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Teb Dangden[80] nága királynak. Hódolunk Özer Dangden[81] nága királynak. 

klu’ rgyal po kha dog dang ldan po la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ’phrog byed la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Khadog Dangden[82] nága királynak. Hódolunk Thogdzse[83] nága királynak.

klu’i rgyal po ’od ’phro la phyag ’tshal lo/ klu’i po ma dros pa la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Ötho[84] nága királynak. Hódolunk Madöpa[85] nága királynak.

klu’i rgyal po brgya byen che la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po mthong ba’i dug can la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Gyadzsincshe[86] nága királynak. Hódolunk Thongwe Dugcsen[87] nága királynak.

klu’i rgyal po reg pa dug can la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po bsam pa’i dug can la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Regpa Dugcsen[88] nága királynak. Hódolunk Szampe Dugcsen[89] nága királynak.

klu’i rgyal po de rnams la phyag ’tshal lo/ rgyu sbyor ba yon bdag ’khor dang bcas pa la/

Hódolunk az összes nága királynak, az alamizsnát adó patrónusok és kíséretük, hogy

brnab sems dang/ gnod sems ma byed cig/

ne legyenek sóvárgóak és rosszindulatúak

youngs su bzung ba dang/ yongs su bskyang ba dang/

Teljesen értsd meg és teljesen védd meg [őket]!

zhi ba dang bde legs thams cad dang ldan par gyur cig/ mtshon dang nad dang/

Legyenek békések és minden boldogsággal rendelkezők, fegyver/háború és betegség,

mu ge dang/ dug gis mi tshugs par gyur cig/

éhínség és mérgezés ne sújtsa őket!

sems can thams cad bde zhing legs par gyur cig

Legyen minden érző lény boldog és erényes!

gzhan yang kun dga’ bo klu’i rgyal po ba ru skyin bu’i mchu la phyag ’tshal lo/

Továbbá Küngawo. Hódolunk Baru Tyinbücshu[90] nága királynak.

klu’i rgyal po chang pa la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po tshangs chen la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Changpa[91] nága királynak. Hódolunk Changcshen[92] nága királynak.

[4v.] klu’i rgyal po dbang po la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po nye ba’i dbang po la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Wangpo[93] nága királynak. Hódolunk Nyewe Wangpo[94] nága királynak.

klu’i rgyal po rgya mtsho’i bu la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po rgyal po dug med la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Gyachöbu[95] nága királynak. Hódolunk Gyelpo Dugme[96] nága királynak.

klu’i rgyal po mtsho chen gyi bu la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po chu srin la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Chocshengyibu[97] nága királynak. Hódolunk Cshuszin[98] nága királynak.

klu’i rgyal po mi zhum pa la phyag ’tshal lo/ klu’i  rgyal po nye bar mi zhug pa la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Mizsumpa[99] nága királynak. Hódolunk Nyewar Mizsugpa[100] nága királynak.

klu’i rgyal po stobs kyi rgyu la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po skya rengs la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Tobtyigyu[101] nága királynak. Hódolunk Tyareng[102] nága királynak.

klu’i rgyal po sor mo drug pa la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po snying po ’gro la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Szormo Dugpa[103] nága királynak. Hódolunk Nyingpodo[104] nága királynak.

klu’i rgyal po dpal bzang la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ’od dpal la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Pelzang[105] nága királynak. Hódolunk Öpel[106] nága királynak.

klu’i rgyal po de rnams la phyag ’tshal nas/ rgyu sbyor ba yon bdag ’khor dang bcas pa rnams la/

Hódolunk minden nága királynak, hogy az alamizsnát adó patrónusok és kíséretük

rtswa dang mu ge dang/ lo nyes dang/ ’khrug pa dang/ mtshon dang/ nad dang/

minden szárazságtól, éhínségtől, rossz terméstől, viszálytól, háborútól/fegyverektől, betegségtől

tshe thung ba thams cad las bde zhing byang bar gyur cig/

a rövid életét tisztítsd meg és tedd boldoggá!

gzhan yang kun dga’ po klu’i rgyal po chu skyes la phyag ’tshal lo/

Továbbá Küngawo. Hódolunk Cshutye[107] nága királynak.

klu’i rgyal po dga’ re dpal la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Garepel[108] nága királynak.

klu’i rgyal po lag bzang la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ri rab ’dzin la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Lagzang[109] nága királynak. Hódolunk Rirabdzin[110] nága királynak.

klu’i rgyal po nyi ’od la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po zla ’od la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Nyiö[111] nága királynak. Hódolunk Daö[112] nága királynak.

klu’i rgyal po bzang sdud la phyag ’tshal [5r.] lo/ klu’i rgyal po dar ba la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Zangdü[113] nága királynak. Hódolunk Darwa[114] nága királynak.

klu’i rgyal po ’brug sgrogs la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po glog ’byin la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Dugdog[115] nága királynak. Hódolunk Logdzsin[116] nága királynak.

klu’i rgyal po char ’bebs la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po rgyas byed la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Csharbeb[117] nága királynak. Hódolunk Gyedzse[118] nága királynak.

klu’i rgyal po dri med la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po stobs chen la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Dime[119] nága királynak. Hódolunk Tobcshen[120] nága királynak.

klu’i rgyal po lcang lo can la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ri dwags kyi mgo can la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Csanglocsen[121] nága királynak. Hódolunk Ridagtyi Gocsen[122] nága királynak.

klu’i rgyal po gcan gzan gyi go can la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Csenzengyi Gocsen[123] nága királynak.

klu’i rgyal po seng ge’i mgo can la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ba lang gi mgo can la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Szenggei Gocsen[124] nága királynak. Hódolunk Balanggi Gocsen[125] nága királynak.

klu’i rgyal po sbrul mgo can la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po bya’i mgo can la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Dül Gocsen[126] „nága királynak. Hódolunk Dzse Gocsen[127] nága királynak.

klu’i rgyal po nya’i mgo can la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po de rnams la phyag ’tshal nas/

Hódolunk Nyegocsen[128] nága királynak. Hódolunk ezeknek a nága királyoknak, hogy

rgyu sbyor ba yon bdag ’khor dang bcas pa rnams la dus dus su ’brug sgra sgrogs par gyur cig

az alamizsnát adó patrónusoknak és kíséretüknek legyen időnként ordító mennydörgés,

dus dus su char ’beb par gyur cig/ dus dus su ’bras bu smin par gyur cig/

időről időre hulljon az eső, időről időre érjen be a gyümölcs,

bsrung ba dang skyob pa kho nar gyur cig/

védd és oltalmazd meg őket!

gzhan yang kun dga’ bo klu’i rgyal po ri bkra la phyag ’tshal lo/

Továbbá Küngawo. Hódolunk Rita[129] nága királynak.

klu’i rgyal po skye bo ’tshe la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Tyewoche[130] nága királynak.

klu’i rgyal po sna tshogs sde la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po mi gtong ba la [5v.] phyag ’tshal lo/

Hódolunk Nachog De[131] nága királynak. Hódolunk Mitongwa[132] nága királynak.

klu’i rgyal po btang zung la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po sgra chen sgrogs la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Tangzung[133] nága királynak. Hódolunk Dacshendog[134] nága királynak.

klu’i rgyal po rtag byed la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ’bar ba la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Tagdzse[135] nága királynak. Hódolunk Barwa[136] nága királynak.

klu’i rgyal po srin bu la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ser sna la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Szinbu[137] nága királynak. Hódolunk Szerna[138] nága királynak.

klu’i rgyal po glang chen rtsal la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po dkar gsal la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Langcshen Cel[139] nága királynak. Hódolunk Karszel[140] nága királynak.

klu’i rgyal po ser sna la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po e la la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Szerna[141] nága királynak. Hódolunk Ela[142] nága királynak.

klu’i rgyal po dung ’dra la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po dkar po la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Dungda[143] nága királynak. Hódolunk Karpo[144] nága királynak.

klu’i rgyal po nag po la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po nye nag po la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Nagpo[145] nága királynak. Hódolunk Nyenagpo[146] nága királynak.

klu’i rgyal po sred med kyi bu la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po zla ba la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Szemetyibu[147] nága királynak. Hódolunk Dawa[148] nága királynak.

klu de rnams la phyag ’tsal[149] nas/

Hódolunk ezeknek a nágának, hogy

rgyu sbyor ba yon bdag ’khor dang bcas pa rnams la shu ba dang ’bras dang/

az alamizsnát adó patrónusoknál és kíséretüknél tályog és tumor,

srang rdo dang/ mdze dang phol mig dang/ ’brum bu dang/ gcong dang/ dal rgyal dang/

vesekő[150],  lepra, fekély, himlő, ájulás és gyengeség

gzhang ’grum dang/ khong mdze dang/ me dbal dang gyen pa dang/

aranyér, belső lepra, viszketés és pikkelysömör,

sems rgyu ba la segs pa rnams ni zhi bar gyur cig med cing byang bar gyur cig

a bolyongó elme és így tovább csillapodjon le és szűnjön meg és tisztítsd meg [őket]!

gnod pa gang gis kyang mi tshugs par gyur cig

minden ártalomtól pedig sebezhetetlenné változtasd [őket]!

gzhan yang kun dga’ bo klu’i rgyal po sgeg byed la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ganga la[6r.]  phyag ’tshal lo/

Továbbá Küngawo, Hódolunk Gedzse[151] nága királynak. Hódolunk Ganga[152] nága királynak!

klu’i rgyal po bkra shis la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po lda len la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Tashi[153] nága királynak. Hódolunk Dalen nága királynak.

klu’i rgyal po gtsug phud lda pa la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Cugphü Dapa[154] nága királynak.

klu’i rgyal po bung ba la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po shing rta bzhin la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Bungwa[155] nága királynak. Hódolunk Singta Zsin[156] nága királynak.

klu’i rgyal po me long gdong can la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Melong Dongcsen[157] nága királynak.

klu’i rgyal por i rab ’dzin la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po seng ldeng ’dzin la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Rirabdzin[158] nága királynak. Hódolunk Szengdengdzin nága királynak.

klu’i rgyal po mi khyud ’dzin la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po cag ge la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Mityhüdzin[159] nága királynak. Hódolunk Csagge[160] nága királynak.

klu’i rgyal po go’u ta ma la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po yid bzang la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Goutama[161] nága királynak. Hódolunk Jizang[162] nága királynak.

klu’i rgyal po a lu ka la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po hu lu kala phyag ’tshal lo/

Hódolunk Aluka nága királynak. Hódolunk Huluka nága királynak.

klu’i rgyal po e la la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po zhi ba la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Ela nága királynak. Hódolunk Zsiwa[163] nága királynak.

klu’i rgyal po thar pa la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po dkar po gnyis la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Tharpa[164] nága királynak. Hódolunk Karpo Nyi[165] nága királynak.

klu’i rgyal po nag po gnyis la phyag ’tshal lo/ klu’i rgyal po ser po gnyis la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Nagpo Nyi[166] nága királynak. Hódolunk Szerpo Nyi[167] nága királynak.

klu’i rgyal po chu srin du ma khram la phyag ’tshal lo/

Hódolunk Cshuszin Duma[168] nága királynak.

klu’i rgyal po rgyal rigs rnams la phyag ’tshal lo/ klu blon rigs rnams la phyag ’tshal lo/

Hódolunk a király kasztbeli[169] nágáknak. Hódolunk a tanácsos kasztbeli[170] nágának.

klu dmangs rigs rnams la phyag ’tshal lo/ klu bram ze’i rigs rnams la phyag ’tshal lo/

Hódolunk a köznép kasztbeli[171] nágáknak. Hódolunk brahmin kasztbeli nágáknak.

klu byol song gi rigs rnams la phyag ’tshal lo/

Hódolunk az állatok kasztjába tartozó nágáknak.

gzhan yang kun dga’ po klu’i rgyal po bu dang bcas pa/

Továbbá Küngawo. Hódolunk a nága királyok fiainak és kíséretüknek,

tsha bo dang bcas ba/ ’khor g.yog tu bcas ba/

az unokáiknak és kíséretüknek, és szolgáló kíséretüknek,

sde dpon dang bcas pa rnams la phyag ’tshal lo/ klu de rnams la phyag ’tshal bas/

Hódolunk a vezetőknek és kíséretüknek. Hódolunk ezeknek a nágának, hogy

rgyu sbyor ba yon bdag ’khor dang bcas pa rnams kyis bsad pa dang/

az alamizsnát adó patrónusoknál és kíséretüknél minden ölést/vadászatot,

bcad pa dang/ brdungs ba dang/ rtel ba dang/ ’phrus pa dang/ slog pa dang/

darabolást, ütést, boronálást és ásást

rmos pa dang/ bzhos pa dang/ brkos pa dang/ bal ba dang/

szántást, fejést, kapálást és fonást

rdzob shob byas pa thams cad byang zhing dag par gyur cig mthol zhing bshags so/

minden hazugságtól tisztítsd meg, ezért mélyen bocsánatért esedezünk és megvallunk.

 

oM nA ga rA dza a nan+ta swA hA/ oM nA ga rA dza u pan ta swA hA/[172]

oṃ nāga rāja Ananta swāhā/ oṃ nāga rāja Upanta swāhā/

oM nA ga rA dza ta sha ka swA hA/ oM nA ga rA dza kar ko ta swA hA/

oṃ nāga rāja Tashaka swāhā/ oṃ nāga rāja Karkota swāhā/

oM nA ga rA dza u li ka swA hA/ oM nA ga rA dza a nan tA swA hA/

oṃ nāga rāja Ulika swāhā/ oṃ nāga rāja Ananta swāhā/

oM nA ga rA dza ba su ki swA hA/ oM nA ga rA dza mu li ki swA hA/

oṃ nāga rāja Basuki swāhā/ oṃ nāga rāja Muliki swāhā/

oM nA ga rA dza shang ka pA la swA hA/ oM nA ga rA dza pa na ye swA hA/

oṃ nāga rāja Shang Kapala swāhā/ oṃ nāga rāja Panaye swāhā/

oM nA ga rA dza ka na le swA hA/ oM nA ga rA dza ba bu te swA hA/

oṃ nāga rāja Kanale swāhā/ oṃ nāga rāja Babute swāhā/

oM mur zing nA ga ga ya na swA hA/ oM mur zing nA ga rA dza u ga te swA hA/

oṃ murzing nāga Gayana swāhā/ om murzing nāga rāja Ugate swāhā/

oM mur zing nA ga mu dzi ki swA hA/ oM mur zing nA ga ma dza la sho swA hA/

oṃ murzing nāga Mudziki swāhā/ oṃ murzing nāga Majala Sho swāhā/

oM mur zing nA ga pra sha na ye swA hA/ nA ga ga ru na ye swA hA/

oṃ murzing nāga Prashanaye swāhā/ nāga Garunaye swāhā/

nA ga du ka ri swA hA/ nA ga sho na swA hA/ nA ga ma dza la sho swA hA/

nāga Dukari swāhā/ nāga Shona swāhā/ nāga Majala Sho swāhā/

nA ga pra sho na swA hA/ nA ga ku ru Ni swA hA/ nA ga du ka ri swA hA/

nāga Prashona swāhā/ nāga Kuruṇi swāhā/ nāga Dukari swāhā/

nA ga ma ru Ni swA hA/ nA ga de ba ya swA hA/ nA ga ga yu swA hA/

nāga Mariṇi swāhā/ nāga Dewaya swāhā/ nāga Gayu swāhā/

nA ga b+han dza yu swA hA/ nA ga ba yu na swA hA/ nA ga rag sha yu swA hA/

nāga Bhanjayu swāhā/ nāga Bayuna swāhā/ nāga Ragshayu swāhā/

nA ga ra tsa yu swA hA/ nA ga de ba yu swA hA/ nA ga rA dza yu swA hA/

nāga Racayu swāhā/ nāga Dewayu swāhā/ nāga Rājayu swāhā/

nA ga ne te swA hA/ nA ga rA dza de ba yu swA hA/

nāga Nate swāhā/ nāga rāja Dewayu swāhā/ 

dzaH hUM baM hoH

jaḥ hūṃ baṃ hoḥ

nA ga rA dza ye swA hA/ nA ga rA dza na ye swA hA/ nA ga rag sha ye swA hA/

nāga Rājaye swāhā/ nāga rāja Naye swāhā/ nāga Ragshaye swāhā/

nA ga yu na ye swA hA/ nA ga u pa ye swA hA/ nA ga g+ha na gu de ye swA hA/

nāga Yunaye swāhā/ nāga Upaye swāhā/ nāga Ghana Gudeye swāhā/

oM nA ga rA dza a nan ta swA hA/ oM nA ga rA dza u nan ta swA hA/ 

oṃ nāga rāja Ananta swāhā/ oṃ nāga rāja Unanta swāhā/ 

nA ga rA dza u pan ta na swA hA/ nA ga rA dza rtag nan swA hA/ 

nāga rāja Upantana swāhā/ nāga rāja Tagnan swāhā/ 

nA ga rA dza kar ko Ta swA hA/ nA ga rA dza u li ka swA hA/ 

nāga rāja Karkoṭa swāhā/ nāga rāja Ulika swāhā/ 

nA ga rA dza bA su ki swA hA/ nA ga rA dza mu li ka swA hA/ 

nāga rāja Bāsuki swāhā/ nāga rāja Mulika swāhā/ 

nA ga rA dza shang ka la swA hA/ nA ga rA dza ki li ki li swA hA/ 

nāga rāja Shangkala swāhā/ nāga rāja Kilikili swāhā/ 

mi li mi li swA hA/ tsi li tsi li swA hA/ dzwa la dzwa la swA hA/ pa ta pa ta swA hA/

mili mili swāhā/ tsili tsili swāhā/ jwala jwala swāhā/ pata pata swāhā/

d+ha ma d+ha ma swA hA/ d+ha ra d+ha ra swA hA/ ku ti ku ti swA hA/ ha ra ha ra swA hA/

dhama dhama swāhā/ dhara dhara swāhā/ kuti kuti swāhā/ hara hara swāhā/

ta ra ta ra swA hA/ ha la ha la swA hA/ hu lu hu lu swA hA/ si ti si ti swA hA/

tara tara swāhā/ hala hala swāhā/ hulu hulu swāhā/ siti siti swāhā/

swa ti swa ti swA hA/ nA ga gu ru gu ru swA hA/ a ge te swA hA/ a ra te swA hA/

swati swati swāhā/ nāga gur guru swāhā/ agete swāhā/ arate swāhā/

ma ra te swA hA/ ba da ne swA hA/ a pa ra swA hA/ sha ba de swA hA/ tu ri tu ri swA hA/

marate swāhā/ badane swāhā/ apara swāhā/ shawade swāhā/ turi turi swāhā/

bu re bu re swA hA/ hu tse hu tse swA hA/

bure bure swāhā/ huce huce swāhā/

 

gzhan yang kun dga’ bo klu’i rgyal po rnams la phag ’tshal lo/

Továbbá Küngawo. Hódolunk a nága királyoknak.

klu rtsi dang sman gyis gso ba ni ’di lta ste/ thang lo dang smyug lo dang/

Nága növényekből és gyógynövényekből készített gyógyszerek, mint például az egyszerű levél és rügy,

rma bya’i mdongs dang/ zi ra dkar nag dang/ sprul gyi spags pa dang/

a pávatoll szeme, a fekete kömény és a kígyóbőr,

dbang po lag pa dang/ chu srin sder mo dang/ dzA ti pha la dang/

bibircsvirág[173], krokodilkarom és szerecsendió,

spang spos dang/ rgya mtsho’i sbu ba dang/ ut+pala sngon po dang/

nárdusfű, szépia és kék lótusz,

rgya mtshal lcog la dang/ dung phor mdog bzang dang/ gu gul dkar po dang/

karmazsinvörös növény a Csogla [hágóról], kiváló színű kagylóhéj és fenyőtömjén,

snying zho sha dang/ gla gor zho sha dang/ mkhal ma zho sha dang/

disznószilva[174], tamarind és kardbab,

spu shel rtse dang/ chu dag dang/ rdo rgyus bya bal ma dang/

kuszkuszfű, kálmos és ásványok[175],

ba dmar mo’i ’o ma dang/ ra dkar mo’i ’o ma dang/ nA ga spus pa dang/

vörös tehén teje, fehér kecske teje és sárkányvirág,

nA ga ge sar dang/ til dkar nag dang/ ga bur dang/

nagkeszar/vasfa, fehér és fekete szezámmag és kámfor,

gur gum dang/ tsan dan dkar po dang/ tsan dan smug po dang/

sáfrány, fehér szantál és vörösbarna szantál,

ka ra bu ram dang/ sbrang rtsi la sogs pa de rnams ni klu rnams la gsos su phul bas/

cukor, melasz, méz és a többi dolog, ezeket biz mivel táplálékként felajánljuk a nágáknak, ezért

klu thams cad mi zad pa’i gter dang ldan nas/ mig gis mthong na gzugs sdug par gyur cig

minden nágá kimeríthetetlen kincsestárából, ha a szemmel nézzük, a látványt legyen gyönyörű!

rna bas thos na sbra snyan par gyur cig snas tshor na dri zhing par gyur cig

Ha a füllel hallgatjuk, minden hang legyen kellemes és ha az orral szagoljuk, minden illat legyen finom!

lces tshor na ro mngar bar gyur cig lus kyis tshor na reg bya ’jam par gyur cig

Ha a nyelvvel érezzük az íz legyen édes, és ha a testtel érezzük a tapintható tárgy legyen puha!

yid kyis tshor na phun sum tshogs pa’i skal ba dang ldan par gyur cig

Ha a tudattal tapasztaljuk legyen csodálatos!

rtsi sman gyi bye brag thams cad phul bas/

Felajánljuk a gyógyszerek minden fajtáját, ezért

rgyu sbyor yon bdag ’khor dang bcas pa rnams la rlung las gyur pa’i nad dang/

az alamizsnát adó patrónusokat és kíséretüket minden szél okozta betegségtől,

mkhris pa las gyur pa’i nad dang/ bad kan las gyur pa’i nad dal/

az epe okozta betegségtől, a váladékok/nyálka/köpet okozta betegségtől

’dus pa las gyur pa’i nad dang/ nad bzhi brgya rtsa bzhi las thar bar gyur cig

ezek kombinációja okozta betegségtől, mind a 404 betegségtől szabadítsd meg!

blo rno ba dang dbang po gsal bar gyur cig

Tudatuk és érzékeik legyenek tiszták!

gzhan yang kun dga’ bo klu’i rgyal po rnams la smon lam du gsol ba ni ’di skad do/

Továbbá Küngawo, a nága királyokhoz esedezünk biz ezt mondva,

kun dga’bo klu’i gyal po la sogs pa rnams kyi skra dang kha spu bregs pa ni thang lo dnag smyug los gsos par gyur cig

Küngawo, minden nága király hajának és arcának borotválását gyógyítsa meg a vad növények levele és rügye gyógyítsa meg!

klu’i mig bcar ba ni zi ra dkar nag gis gsos par gyur cig/

A nágák kinyomott szemét a fehér és fekete kömény gyógyítsa meg!

klu’i mdog nyams pa ni rma bya’i mdongs kyis gsos par gyur cig

A nágák fakó színét a pávatoll „szeme” gyógyítsa meg!

klu’i lpags pa nyems pa ni sbrul gyi lpags pas gsos par gyur cig

A nágák sérült bőrét a kígyóbőr gyógyítsa meg!

klu’i yan lag nyams pa ni dbang po lag pas gsos par gyur cig

A nágák beteg végtagjait a bibircsvirág gyógyítsa meg!

klu’i sor mo nyams pa ni chu srin sder mos gsos par gyur cig

A nágák sérült ujjait a krokodilkarmok gyógyítsák meg!

klu’i rgyus pa nyams pa ni rdo rgyus bya bal mas gsos par gyur cig

A nágák beteg izmait az ásványok gyógyítsák meg!

klu’i chu rgyus nyams pa ni ras skud dmar po dang spu[176] shel rtses gsos par gyur cig

A nágák sérült ínszalagjait piros pamutfonál és kuszkuszfű  gyógyítsa meg!

klu’i rus pa nyams pa ni dung phor mdog bzang gis gsos par gyur cig

A nágák csontsérülését kiválószínű kagylóhéj gyógyítsa meg!

klu’i khrag nyams pa ni rgya mtshal dmar pos gsos par gyur cig

A nágák vérét karmazsinvörös növény gyógyítsa meg!

klu’i dbugs nyams pa ni dza ti pha la dang/ rtsi shu dag dang spang spos kyi gsos par gyur cig

A nágák sérült légzését szerecsendió, kálmos és nárdusfű  gyógyítsa meg!

klu’i kha chu nyams pa ni [8v] rgya mtsho’i lbu bas gsos par gyur cig

A nágák nyálát szépia gyógyítsa meg!

klu’i lce nyams pa ni utpal sngon pos gsos par gyur cig

A nágák nyelvét a kék lótusz gyógyítsa meg!

klu’i sha nyams pa ni gla gor zho sha dang na ga pus pas gsos par gyur cig

A nágák húsát/(testét) tamarind és sárkányvirág gyógyítsa meg!

klu’i snying nyams pa ni snying zho shas gsos par gyur cig/

A nágák szívét disznószilva gyógyítsa meg!

klu’i nang khrol nyams pa ni na ga ge ser dang/

A nágák belső szerveit vasfa,

til dkar nag dang/ ga bur dang/ gur gum dal/ ka ra bu ram gyis gsos par gyur cig

fehér és fekete kömény, kámfor, sáfrány, szantálfa és cukor gyógyítsa meg!

gzhan yang kun dga’ bo klu’i rgyal po ’khor dang bcas pa rnams la mchod mgron gyi bye brag thams cad phul ba ni ’bras bu chags pa’i shing dang/

Továbbá Küngawo, az összes nága királynak és kísérőinek a következőkből álló felajánlási ünnepet teszek: gyümölccsel teli fákat,

dri bsung chags pa’i shing dang/ me tog chags pa’i shing dang/

édes illatú fákat és virágzó fákat

lo ’dab chags pa’i shing dang/ ku mu ta dang/ ha lo dang/ spang rgyan dang/

leveles fákat, éjszakai liliomot, mályvarózsát, orvosi tárnicsot,

rgya spos dang/ spang spos dan/ bod ’bru dang/ mon ’bru dang/ dar dang/

macskagyökeret, nárdust, tibeti árpát, mön[177] árpát, selymet

za ’og dang/ gzugs brnyan sna tshogs dang/ rbog sngon dang/ bshos gtsang dang/

szatént, különböző szobrokat, bogngön tormát[178] és tiszta élelmet,

spyan gzigs dang/ skye ’phang dang/ dkar gsum mngar gsum dang/

drága ajándékokat, férfi orsót[179] és a három fehéret, három édeset[180],

mchod yon thams cad phul bas/ klu rnams longs sbyod sna tshogs dang ldan par gyur cig/

s mivel mindezen felajánlást teszik (mármint az adományozók) a nágák valamennyi gazdagságával legyenek ellátottak/ rendelkezzenek!

klu ’od dang kha dog dang ldan par gyur cig/ klu gzi brjid dang ldan par gyur cig/

A nágák fényével, színével legyenek ellátottak/ A nágák ragyogásával legyenek ellátottak!

grags pa dang ldan par gyur cig/ [9r] stobs dang bu ’khor ’phel bar gyur cig/

Hírnévvel legyenek ellátottak! Erejük és gyerekeik és kísérőik gyarapodjanak!

klu long ba rnams mig dang ldan par gyur cig/ ’on pa rnams sgra thos par gyur cig/

A vak emberek látókká váljanak! A siketek hallókká váljanak!

ltogs pa rnams zas dang ldan par gyur cig/ dbul po rnams nor dang ldan par gyur cig

Az éhesek jóllakottá váljanak! A szegények gazdagokká váljanak!

byes pa rnams yul dang ldan par gyur cig/ klu nam mkha’ lding gi ’jigs pa dang/

A vándorok/csavargók otthonnal rendelkezők legyenek! A nágák a Garudától való félelmétől, és

bya khyung gi ’jigs pa dang/ mes ’jigs pa dang/ chus ’jigs pa dang/ dgras ’jigs pa dang/

a sasoktól való félelmétől, a tűztől való félelmétől, a víztől való félelmétől, az ellenségtől való félelmétől,

chom rkun gyis ’jigs pa dang/ klu bye tshan gyis ’jigs pa dang/

a rablóktól való félelmétől, a nágák forró homoktól való félelmétől,

’jigs pa de dag thams cad las grol bar gyur cig

mindezen félelmeitől szabaduljanak meg!

gzhan yang kun dga’po klu’i rgyal po rnams la rtsi shing gi bye brag thams can phul bas/

Továbbá Küngawo, a nága királyoknak minden gyógynövényt felajánlunk, hogy

shing gnyan[181] bcad pa’i bu lon thams cad ’khor bar gyur cig/

a fák szellemeinek kiírtásának vétsége tűnjön el!

me tog sna tshogs phul bas/ klu longs spyod bsam gyus mi khyab pa dang ldan par gyur cig

Felajánlunk sokféle virágot, hogy a nágák minden képzeletet felülmúló örömmel rendelkezzenek!

rgyu sbyor ba yon bdag ’khor dang bcas pa rnams kyang gjigs sdug pa dang/

És hogy az ajándékozó patrónusok és kísérőik pedig szépek,

mdzes pa dang/ yid du ’ong zhing bzang bar gyur cig

gyönyörűek és elragadóak legyenek, nemesekké váljanak!

long spyod kyi bye brag thams cad phul bas/ mi zad pa’i gter dang ldan bar gyur cig

Felajánlunk minden örömöt/vagyont, hogy kimeríthetetlen kincstárral rendelkezők legyenek!

sman gyi bye brag thams cad phul bas/

Felajánlunk minden gyógyszert, hogy

rlung mkhris bad kan dang ’du ba [9v] rnam bzhi’i nad las thar bar gyur cig

a szél, epe és nyálka/váladék felhalmozódásából [eredő] négyféle betegségtől szabaduljanak meg!

’bru’i bye brag thams cad phul bas/ btsa’ dang mu ge dang/

Felajánlunk minden gabonát, hogy a penész, fertőzés,

lo nyes kyi sdug bsngal thams cad las thar bar gyur cig

a rossz termés okozta szenvedéstől legyenek mentesek!

rin po che sna dgu phul bas/ srog sra ba dang/ tshe ring ba dang/ dbang dang ldan par gyur cig

Felajánlunk kilencféle[182] drágaságot, hogy életerősek, hosszú életűek és erősek legyenek!

bshos gtsang phul bas ma rmos pa’i lo tog la longs spyod par gyur cig

Felajánlunk tiszta élelmet, hogy a fáradtságos aratás bőséges legyen!

dar zab dang snal ma thams cad phul bas/

Felajánljuk az összes finom selymet és gyapjúfonalat, hogy

gos kyi bye brag thams cad la longs spyod par gyur cig

mindenféle ruhák bőségesen készüljenek belőle!

zang zing gi sbyin pa thams cad phul bas/ mi nad dang phyugs nad thams can rgyun chan par gyur cig

Felajánlunk mindenféle anyagi adományokat, hogy minden emberi és állati betegségek folyama(tossága) szakadjon meg.

gzhan yang kun dga’ bo klu’i rgyal po rnams la mthol bshags su gsol ba ni/

Továbbá Küngawo, vallani kell, kérünk, hogy valljátok meg a nága királyoknak,

deng gi rgyu sbyor ba yon bdag pho mo rnams kyis tshe rabs dang po thog mtha’ med pa nas/

a ma adományokat tevő patrónus férfiak és nők az első születésüktől kezdve, kezdet és vég nélküli idők óta,

tha ma’i dus mtha’ ’di yan chad du/

az utolsó idő/életidő végéig,

klu gnyan zhing byin che ba’i thugs dang ’gal ba’i las ci bgyis pa/

a nágáknak és nyeneknek kiváló tudattal okozott sérelmeket, amit csak megtettek:

shing gnyan bcad pa dang/ nags gnyan ’phrus pa dang/ rdo gnyan slog pa dang/

a nyen fák kivágását, a nyen erdők háborgatását, a nyen kövek fölfordítását,

brag gnyan hral ba dang/ gor ma pha ’ong la me dang brtsogs brgyab pa dang/

a nyen sziklák darabokra törését, kisebb és nagyobb sziklák felrobbantását,

ri gnyan la khus btab pa dang/ mtsho gnyan la dug btab pa dang/

a nyen hegyekben az „életerő” elvételét, a nyen tavak megmérgezését,

klu shing bra ma regs pa dang/ klu bya ngang pa rnyi la bzung ba dang/

a nága borsófák[183] megérintését, a nága hattyúk csapdába ejtését

sbal cong[184] mang po skam la bton [10r] pa dang/ sdig pa’i rA[185] phog pa dang/

sok béka és ebihal száraz helyre tevését, a skorpiók agyonütését,

sbrul gyi sked pa bcad pa dang/ nya’i lto ba brus pa dang/

a kígyók derekának átvágását, a halak gyomrának kivájását,

sbal pa’i yan lag bregs pa dang/ klu’i pho brang bshig pa dang/

a békák lábának levágását, a nága paloták elpusztítását,

’phred mo yur du btod pa dang/ gshong mo rdzing du bskyil ba dang/

átjárók csatornákká ásását, mezők víztározóvá alakítását,

chu mig gnyan po bsubs pa dang/ klu la god ’gal ci bgyis pa thams cad mthol zhing bshags so/

a szent források elpusztítását, minden ártalmat bevallunk és bocsánatért esedezünk!

klu bsnol ba dang/ ’phrogs pa dang/

A nágáknak keresztbe tevést, kirablást,

rdzob shob byas pa thams cad mthol zsing bshags so byang zhing dag par gyur cig

valamennyi elkövetett hamisságot és hazugságot valljunk meg és kérjünk bocsánatot.

gzhan yang kun dga’bo klu’i rgyal po rnams la ’phrin las dang/

Továbbá Küngawo, a nága királyoknak erényes tetteikről

snyan bsnyun du gsol ba’i mdo ni deng gi yon bdag pho mo rnams la yongs su bjung ba dang/

ajánljunk föl dallamosat, az egészségi állapotról érdeklődő szútrát/írást, hogy a mai napon adományozó férfiak és nőkről tökéletesen gondoskodjanak és

yongs su bskyab pa dang/ zi ba dang bde legs su gyur cig

tökéletesen megvédje, megbékítse és boldoggá őket!

gzhan yang nad kyi bskal pa dang/ mtshon gyi bskal pa dang/

Továbbá betegségek kalpájából és fegyverek kalpájából

mu ge’i bskal pa dang/ dug gi bskal pa las thar bar gyur cig

éhínség kalpájából és mérgezés kalpájából szabadítsák meg [őket]!

gzhan yang rgyal pos ’jigs pa dang/ chom rkun gyis ’jigs pa dang/

Továbbá imádozunk, hogy a királytól való félelem, a rablóktól való félelem,

mtshon gyis ’jigs pa dang/ mu ges ’jigs pa dang/ sa gyo bas ’jogs pa dang/

a fegyverektől való félelem, az éhínségtől való félelem, a földrengéstől való félelem

dus ma yin par ’chi bas ’jigs pa dang/ ’jigs pa thams cad las sgral du gsol lo/

az idő előtti haláltól való félelem és minden félelem tűnjön el!

gzhan yang kun dga’ bo/ rlung [Tov10v.] las gyur pa’i nad dang/

Továbbá Küngawo, légy szabad a szelek okozta betegségtől,

mkhris pa las gyur pa’i nad dang/ bad kan las gyur pa’i nad dang/

az epe okozta betegségektől, a váladékok okozta betegségektől,

’dus pa las gyur pa’i nad dang/ nad bzhi brgya rtsa bzhi las thar bar gyur cig/

és mindezek együttesen okozta betegségektől, s mind a négyszáznégy betegségtől szabadítsanak meg!

gzhan yang rdzu ’phrul dang ldan par gyur cig / ’od dang ldan par gyur cig

Ezenkívül légy birtokában varázserőnek és ragyogj!

ka dog dang ldan par gyur cig / longs spyod ’phel bar gyur cig

Légy színes! Növekedjen gazdagságod!

bu ’khor ’phel bar gyur cig / lo phyugs rtag tu legs par gyur cig

Fiúk és kísérők gyarapodjanak! A termények és állatok mindig legyenek jól, javuljanak!

gnod byed kyi dgra dpung thams cad ’joms par mdzad du gsol lo/

Imádkozom, hogy az ártó ellenségek szűnjenek meg!

gzhan yang kun dga’i bo klu’i nad du gyur pa

Továbbá Küngawo, a nága betegségekké vált

shu ba dang/ mdze dang/ phol mig dang/ ’brum bu dang/ srang[186] rdo dang/

tályog, lepra, ótvar, himlő és vesekő,

rgur po dang/ bsnyung ba dang/ dal rgal dang/ zha bo dang/ grum bu dang/

púposság, fájdalom, ájulási rohamok, bénulás és köszvény,

sems sgyu ba rnams zhi zhing med par mdzad du gsol lo/

a mentális zavarodottságok csillapodjanak le és tűnjenek el!

gzhan yang kun dga’ bo klu’i rgyal po rnams kyis dus dus su char ’bebs par gyur cig /

Továbbá Küngawo, a nága királyok időről-időre fakasszanak esőt!

dus dus su glog ’byin par byur cig / dus dus su sa sgra ’byin par gyur cig

Időről időre villámot szórjon! Időről időre mennydörgést okozzon!

dus dus su ’bras bu smin par gyur cig / lo phyugs rtag tu legs par gyur cig /

A megfelelő időben érjenek a gyümölcsök. A termények és állatok legyenek egészségesek.

mi nad phyugs nad thams cad rgyun chad par gyur cig /

Minden emberi és állati betegség semmisüljön meg!

lha dang klu dang mi dang gsum/ shing la mi gnas gang yang med/

Mindhárom: istenek, nágák és emberek [közül] nincs olyan, aki ne a fákon tartózkodna,

klu’ yi gnas kyang shing la gnas/ [11r.] rdo shing klu’ yi gnas kyang yin/

A nágák lakhelye a fákon is van, sőt a kőfákon is van.

klu shing bra ma’i sna la bros tsa na/ klu’i yi pho mchin nad rnams gsos par gyur cig

Amikor a nágák orrába borsófa[illat] szökik, a nágák gyomor és májbetegségei gyógyuljanak meg!

klu shing shug pa’i sna la bros tsa na/ klu’ yi nad rigs dgu gsos gyur cig

Amikor a nágák orrában borókafa[illat] szökik, a nágák kilenc betegsége gyógyuljon meg!

klu shing se ba’i sna la bros tsa na/ klu’ yi stod na ba gsos gyur cig

Amikor a nágák orrába eperfa[illat] szökik, a nágák felső(testi) betegségei gyógyuljanak meg!

klu shing skyer ba’i sna la bros tsa na/ klu’ yi mkhris pa’i nad rnams gsos gyur cig

Amikor a nágák orrába buzérfa[illat] szökik, a nágák epebetegségei gyógyuljanak meg!

klu shing lcang ma’i sna la bros tsa na/ klu grul bum gyi nad gsos gyur cig

Amikor a nágák orrába fűzfa[illat] szökik, a nágák dülbum[187] betegségei gyógyuljanak meg!

klu shing rgya lcang sna la bros tsa na/ klu gag pa’i nad rnams gsos gyur cig

Amikor a nágák orrába szomorúfűz[illat] szökik, a nágák torokgyík (diftéria) betegségei gyógyuljanak meg!

klu shing smyang shad sna la bros tsan/ klu bsnad cing shi ba bsos gyur cig

Amikor a nágák orrába nyangsefa[illat] szökik, a nágák halálos sebei gyógyuljanak meg!

klu shing stag pa’i sna la bros tsa na/ klu thab kyis bsnol ba gsos gyur cig

Amikor a nágák orrában birsfa[illat] szökik, a nágák tűzhely okozta fájdalmai gyógyuljanak meg!

klu shing ljon pa’i sna la bros tsa na/ klu mgo bo na ba gsos gyur cig

Amikor a nágák orrába életfa/paradicsomi fa[illat] szökik, a nágák fejbetegségei gyógyuljanak meg!

klu shing skyer pa’i sna la bros tsa na/ klu yan lag na ba gsos gyur cig

Amikor a nágák orrába buzérfa[illat] szökik, a nágák végtag betegségei gyógyuljanak meg!

klu shing sbyar bu lo bzang sna la bros tsa na/ klu phrug ltsam dral na ba gsos gyur cig

Amikor a nágák orrába dzsarbulozangfa[illat] szökik, a nágák gyerekei, hitvestársai, és fivérei betegségei gyógyuljanak meg!

klu shing gla sgang sna la bros tsa na/ klu’i rkang rus na ba gsos gyur cig

Amikor a nágák orrába rizspalka(fa)[illat] szökik, a nágák végtag lábcsont betegségei gyógyuljanak meg!

klu shing snang ma’i sna la bros tsa na/ klu’i spyan long ba gsos gyur cig

Amikor a nágák orrába ragyogó fa[illat] szökik, a nágák vak szemei gyógyuljanak meg!

klu shing gi yon tan ni de ltar che ste/ de ltar klu rnams shing la gnas gyur cig [11v.]

Ahogy a nágafák értéke növekedik, aképpen a nágák lakhelye legyenek a fákban!

klu rnams rten dang ldan gyur cig / klu bkrag dang ldan gyur cig

Legyen a nágák támasszal bírók! Legyenek a nágák ragyogóak/gyönyörűek!

klu mthu stobs dang ldan byur cig / klu gzi brjid dang ldan byur cig

Legyenek a nágák hatalmasak és erősek! Legyenek a nágák pompásak!

klu rnams longs spyod phun sum tshogs pa dang ldan par gyur cig

Legyenek a nágák a bőséges élvezetek birtokában!

rbog sngon dang gzugs brnyan dang/ bshos gtsang phul bas/

Bogngön tormát, festett képeket és tiszta ételeket felajánlunk [nekik], hogy

sems can rnams la ’dod pa’i yon tan lnga char bzhin du ’bab par gyur cig

az érző lényekre az öt érzéki öröm esőként hulljon!

de ltar klu mnyes nas mthu dang dbang thang ni yon bdag gis thob par gyur cig

Így miután a nágákat boldoggá tettük, a patrónusok erőt és hatalmat szerezzenek!

klu bdag la ’go zhing grogs dang skyabs su mdzad du gsol/

Imádkozunk a nága urakhoz, hogy ragaszkodjanak [hozzájuk] és segítsék [őket] védelmet nyújtva [nekik]!

bshos gtsang dang mda’ ni klu btsan rnams la ’bul lo/ tshig phye dang/

Tiszta élelmet és nyilakat ajánlok fel a nágáknak és a ceneknek. Pirított campát[188]

shing zhogs ni klu srin[189] rnams la ’bul lo/ hu ya ni mi bgyi ru sems can ’brong gi bu/

és fadarabokat ajánlok fel a nágáknak és az emberevő démonoknak. Huja-t[190] biz nem sóhajtozó érző lények, a vadjak borjak,

hu khyu ni mi bgyi ru dud ’gro rta’i bu/ sho sho ni mi bgyi ru byol song glang gi bu/

hutyu-t biz nem hangoztató állatok, a csikók, soso-t biz nem hangoztató teherhordó állatok, az elefántborjak,

thar yang ni mi bgyi ru byol song gnag gi bu/ bsu bsu ni mi bgyi ru byol song sprul gyi bu/

tharjang-ot nem hangoztató teherhordó állatok, szarvasmarha borjak, szuszu-t nem sziszegő állatok, a kígyók kicsinyei,

khyed la phyag ’tshal lo/ khyed la mchod yon ’bul lo/

Nektek hódolunk. Nektek teszünk felajánlásokat.

rin chen rtsi sman sna tshogs kyis klu long ba rnams mthong bar gyur cig

Sokféle gyógynövény elixírtől a vak nágák lássanak!

klu zha bo rnams rangs par gyur cig / ’theng po rnams ’gro bar gyur cig

A lebénult nágák örvendezzenek! A nyomorékok járjanak!

’on pa rnams thos par gyur cig / snying rje byang chub kyi sems dang ldan par gyur cig

A siketek halljanak! Együttérzéssel és felébredett tudattal rendelkezzenek!

klu’i rgyal po ’khor dang bcas pa rnams la skyabs su mchi’o/ [12r.]

A nágakirályokhoz és kísérőihez menedékért folyamodunk !

srid pa’i gnyan rje gong sngon can dang/

A a múltbeli magas rangú világi nyen uraknak,

srid pa’i gnyan khra ’byams stong slebs la phyag ’tshal lo/

az ezer eljövendő, sokszínnel kitöltött világi nyenek-nek hódolunk!

gnyan dgra ’dul gshed mgon la phyag ’tshal lo/ gnyan dgra ’dul sa ’gring la phyag ’tshal lo/

Az ellenséget legyőző és a riválisoktól megvédő nyenek-nek hódolunk. A földre kényszerítő ellenséget legyőző nyenek-nek hódolunk.

gnyan lha tsha thog ’bebs la phyag ’tshal lo/ gnyan rje btsan po la phyag ’tshal lo/

A villámként lecsapó Cha törzs isteneinek, a nyenek-nek hódolunk. A hatalmas nyen királynak hódolunk!

gnyan stong ’byams la phyag ’tshal lo/ gnyan ’phrul chen stong ’dul la phyag ’tshal lo/

A hatalmas üresség nyen-jeinek hódolunk. A nagy átváltozó, ezreket legyőző nyenek-nek hódolunk.

gnyan ’phro ba kun ’dul srid pa’i jo bo la phyag ’tshal lo/

A szétterjedő, mindenkit legyőző világi úrnak, nyen-nek hódolunk.

gnyan khro bo bdud ’bebs la phag ’tshal lo/ gnyan tsha rgyal ba la phyag ’tshal lo/

A haragvó, démonokat leigázó nyenek-nek hódolunk. A Cha törzs királyának, a nyenek-nek hódolunk.

gnyan bdud tsha khro mchog la phyag ’tshal lo/ gnyan zi thub rgyal po la phyag ’tshal lo/

A legfélelmetesebb Cha törzs démonjának, a nyenek-nek hódolunk. Zithub királyának, a nyenek-nek hódolunk.

gnyan yul rje btsan po la phag ’tshal lo/ gnyan khra stong yul rje la phyag ’tshal lo/

Az ország királyának, a nyenek-nek hódolunk. Az ezerszínű ország urának, a nyeneknek hódolunk.

gnyan ’phro ba rtse dgu la phyag ’tshal lo/ gnyan mi lus shwa mgo can la phyag ’tshal lo/

A kilenc örömű nyenek-nek hódolunk. Az embertestű és szarvasfejű nyenek-nek hódolunk!

gnyan mi lus dred mgo can la phyag ’tshal lo/ gnyan mi lus rta mgo can la phyag ’tshal lo/

Az embertestű és medvefejű nyenek-nek hódolunk. Az embertestű lófejű nyenek-nek hódolunk.

mgon gnyan rgyun pa la phag ’tshal lo/ drang srong rgyal ba la phyag ’tshal lo/

A bortermelő védelmező nyenek-nek hódolunk. A remete királynak hódolunk.

gnyan sum thod de rgyal ba la phyag ’tshal lo/ gnyan mi mgon dkar po la phyag ’tshal lo/

A három osztályú nyenek királyának hódolunk. Az emberek fehér védelmező nyenéinek hódolunk.

gnyan khro bo dung skyong la phyag ’tshal lo/ [12v.] gnyan byi la ser khrag can la phyag ’tshal lo/

A haragvó kagylót védelmező nyenek-nek hódolunk. A sárga vérű macska nyenek-nek hódolunk.

gnyan grub pa dang ldan pa khyod la phyag ’tshal lo/ gnyan dkar nag gnyis la phyag ’tshal lo/

Neked a sziddhivel rendelkező nyen-nek hódolunk. A fehér és fekete nyenek-nek hódolunk.

gnyan bum pa dgra gsol la phyag ’tshal lo/ gnyan byed pa le dgu la phyag ’tshal lo/

Az ellenséget fogyasztó váza nyenek-nek hódolunk. A kilenc osztályt létrehozó nyenek-nek hódolunk.

gnyan mthu stobs dang ldan pa khyed rnams la phyag ’tshal lo/

Mindannyiótoknak, erős és hatalmas nyenek-nek hódolunk.

sa bdag[191] gi rgyal po pan ta rkas la phyag ’tshal lo/

A földurak királyának, Penteke-nek hódolunk.

sa bdag stag gi rkang pa can la phyag ’tsal lo/ shar phyogs kyi sa bdag rnams la phyag ’tshal lo/

A tigrislábú földuraknak hódolunk. A keleti irány földurainak hódolunk.

lho phyogs kyi sa bdag rnams la phyag ’tshal lo/ nub phyags kyi sa bdag rnams la phyag ’tshal lo/

A déli irány földurainak hódolunk. A nyugati irány földurainak hódolunk.

byang phyogs kyi sa bdag rnams la phyag ’tshal lo/ dbus kyi sa bdag rnams la phyag ’tshal lo/

Az északi irány földurainak hódolunk. A közép földurainak hódolunk.

sa bdag gi rgyal po stong khri btsan ldem bu la phyag ’tshal lo/

A földurak királyának, az Ezer-trónusú Cen Dembu-nak hódolunk.

gnyan gyi btsun mo rnams la phyag ’tshal lo/ sman li byin ’phrul gyi rgyal mo la phyag ’tshal lo/

A nyen királynőknek hódolunk. A gyógyító pompát árasztó királynőnek hódolunk.

lha za gang dregs la phyag ’tshal lo/ ’phrul za ldem bu la phyag ’tshal lo/

A gőgös bön isteneknek hódolunk. A bön istenségnek, Dembunak hódolunk.

bdud za ’phrul ma la phyag ’tshal lo/ klu za yid ma la phyag ’tshal lo/

A csalfa bön démonnőnek hódolunk. A tudat anyának, a bön nágának hódolunk.

gnyan gyi lcam mo rnams la phyag ’tshal lo/

A nyenek királyi hitveseinek hódolunk.

gnyan gyi bud med dung gi ral pa can rnams la phyag ’tshal lo/

Relpacsen [sziget]-i[192] nyenek kagyló[színű] asszonyainak hódolunk.

gnyan gyi bud med nag mo la phyag ’tshal lo/

A nyenek fekete asszonyainak hódolunk.

gnyan za thog mo shel mo dkar la [13r.] phyag ’tshal lo/ gnyan za thog ya ma la phyag ’tshal lo/

A fehér kristályos bön nyennek, az ősi nőknek hódolunk. A bön nyennek, az ősi Jamáknak hódolunk.

gnyan za li byin ’od de ma la phyag ’tshal lo/ gnyan za gag gser mo thang la phyag ’tshal lo/

A bön nyennek, a fényt árasztó nőnek hódolunk. A bön nyennek, az egyszínű ezüstnek és aranynak hódolunk.

gnyan za dkar mo grags ma la phyag ’tshal lo/ gnyan za dkar mo shel ma la phyag ’tshal lo/

A bön nyennek, A híres fehér nőnek hódolunk. A bön nyennek.

gnyan za ’phrul ma gser mdog ma la phyag ’tshal lo/

A bön nyennek, a varázslatos nőnek és az aranyszínű nőnek hódolunk.

gnyan za g.yu ting la ma mo shags la phyag ’tshal lo/

A bön nyenek-nek, sötét türkiznek és vitatkozó mamo-nak hódolunk.

gnyan za nyos ma gser can ma la phyag ’tshal lo/ gnyan za gshags thog ’bebs pa la phyag ’tshal lo/

A bön nyenek-nek, a rabszolganőnek és az aranyszínű nőnek hódolunk. A bön nyen-nek, a bűnbánatnak hódolunk.

gnyan gyi bu mo stong ’dul ma la phyag ’tshal lo/

A ezreket leigázó nyen lánynak hódolunk.

gnyan gyi bu mo bdud rtsi ma la phyag ’tshal lo/ bka’ la btags pa’i bu mo rnams la phyag ’tshal lo/

Az isteni nektár nyen lánynak hódolunk. A parancsolgató lányoknak hódolunk.

gnyan gyi bu mo stong mchog lag mo rtse la phyag ’tshal lo/

A legkiválóbb ezer Lagmo nyen lánynak hódolunk.

gnyan gyi lcam dral khyed rnams kyis bdag gi dgra bgegs rnams ’dul du gsol/

Kérlek titeket, a nyenek királyi hitveseit és kísérőit, hogy az én ellenségeimet pusztítsátok el!

’di bris shing bklags pa tsam gyis klu’i nad mdze dang/

Éppen most mikor ezt írjuk és olvassuk, a nága betegségek: a leprát

lhog yams dang/ sran rdo dang/ klu’i ngal dang/ sa bdag gingal dang/

a halálos betegségeket és járványokat, a vesekövet, a nága és szadag kimerültségeket:

gnyan dang thab dang/ gzhob dang/ khon dang/ glo bur gyi nad dang/

nyen és szív és égést, haragot és akut betegségeket,

shing gnyan bcad pa dang/ sa gnyan brkos pa dang/

a fa nyenek [okozta] vágott, és a földi nyenek [okozta] kivájt sérüléseket,

rdo gnyan slogs pa de dag thams cad bzlog cig / sgyur cig

és a kő nyenek [okozta] felfordulásokat győzzétek le és változzanak át!

gzugs can gyi dgra dang [13v.] gzugs med kyi bgegs rnams bzlog cig

A formával rendelkező ellenségeket és a forma nélküli akadályozó erőket győzzétek le!

gzhan yang dangs la gnas pa ni dkar ro/ g.ya’ la gnas pa ni sngo’o/

Továbbá titeket, akik a havas hegyeken éltek és fehérek vagytok, akik a sziklákon éltek és kékek vagytok,

nags la gnas pa ni nag go/ lu ma la gnas pa ni dkar ro/

akik az erdőben éltek és feketék vagytok, akik a mocsárban éltek és fehérek vagytok,

chu mig la gnas pa ni ser ro/ klu skam po ni bre bu mda’ sgro dang/

akik a forrásokban éltek és aranyszínűek vagytok, a sovány nágák, akik mérőedényekben élnek, nyíltollakon,

shu gu dang/ shing mgo ling dang/ g.ya’ dang/ gram bu dang/

papírokon, faágakon, sziklákon, folyópartokon

gud pang can dang/ pha pong rang rong dang/

a Güpangcsen-en, és a Phapong sziklán,

mtshan ma can la gnas pa khyed rnams la zhu ba gsol lo/ khyed rnams la mtsod pa ’bul lo/

Alázatosan kérlek titeket kik ezeken a különleges helyeken tartózkodtok, mindannyiótoknak felajánlással élek.

rin chen rtsi sman sna tshogs kyis/ long ba rnams gzugs mthong bar gyur cig

Különféle értékes elixírek által, a vakok is lássák a formákat!

’on pa rnams sgra thos par gyur cig / zha bo rnams rangs par gyur cig

A siketek hallják a hangokat! A nyomorékok örvendezzenek!

’theng po rnams ’gro bar gyur cig / byams pa dang ldan par gyur cig

A sánták járjanak! S legyenek szeretettek!

mthu stobs dang ldan par gyur cig / klu sman sna tshogs kyis dri zhim pa dang

Legyenek hatalmasak és erősek! A különféle nága gyógynövények finom illata és

bdud rtsi’i char rgyun ’bab pa gyur cig / bde ba’i longs spyod dang ldan par gyur cig

és nektára folyamatos esője hulljon [rájuk]! A boldogság élvezőjévé váljanak!

klu rnams ’jigs pa dang bral bar gyur cig / bde ba’i gnas dang ldan par gyur cig

Legyenek a nágák mentesek a félelemtől! Boldog lakhellyel rendelkezzenek!

bsod nams kyi tshogs thob par gyur cig / klu’i nags tshal phun sum tshogs par gyur cig

Az érdemek felhalmozását valósítsák meg! A nága erdők legyenek pompázatosak!

klu rnams kyi dbang po gsal bar gyur cig / bsod nams kyi tshogs bdag gis thob [14r.] par gyur cig

A nágák érzékszervei tisztuljanak meg! Az érdemek felhalmozását én érjem el!

klu bsnol ba rnams sangs par gyur cig / klu’i dug rnams sman du gyur cig

A nágák minden szennyeződése tisztuljon meg! A nágák minden mérgezése gyógyuljon meg!

’khra sa med pa’i ’khra sar gyur cig / bza ba med pa’i bza’ bar gyur cig

A támasz nélküliek támaszává legyenek! Az élelem nélküliek ételévé legyenek!

btung ba med pa’i btung bar gyur cig / mgon med pa’i mgon du gyur cig

Az ital nélküliek italává legyenek! Az oltalom nélküliek oltalmává legyenek!

skyabs med pa’i skyabs su gyur cig / klu’i nad thams cad gsos par gyur cig

A menedék nélküliek menedékévé váljanak! A nága betegségek szűnjenek meg!

klu’i lus bsnad pa thams cad gsos par gyur cig

A nágák testi betegségei gyógyuljanak meg!

mar me phul bas klu’i drod chad pa gsos par gyur cig

Vajlámpákat ajánlunk fel, ezért a nágák melegségének hiánya gyógyuljon meg!

ras skud dmar po thul bas changs pa’i tshe dang ldan par gyur cig

Vörös pamutfonalat ajánlunk fel, hogy Bráhma hosszú életével rendelkezzenek!

bsod nams dang ye shes kyi tshogs ni bdag dang yon bdag gis thob par gyur cig

Erények és bölcsesség felhalmozását én és a patrónusok érjük el!

dar dmar po phul bas/ bla bre dang ’phan gdugs dang/

Vörös selymet ajánlunk fel, hogy ernyőként[193],

rgyal mtshan du gyur cig / ngan song gsum dang bral bar gyur cig /

napernyőként és zászlóként használják! A három alsóbb birodalomtól legyenek/legyünk elválasztva!

mtho ris kyi gnas thob par gyur cig /’o ma’i mtsho chen por gyur cig

A felsőbb birodalmak lakhelyét érjük el! Legyen [ott] egy nagy tejtenger!

chu bo chen po yid bzhin gyi bdud rtsir gyur cig /

Legyen [ott] egy minden kívánságot teljesítő nektár nagy folyó!

klu rgyal po dga’ bo’i gnas su khyab par gyur cig /

Legyen Gawo nága király lakhelye kiterjedt!

longs sbyod bsam gyis mi khyab pa thob par gyur cig /

Gazdagsága minden képzeletet felülmúló legyen!

klu pho mo bde bar gyur cig / mngar gsum phul bas sman gyi snying po ste/

Legyenek nága férfiak és nők boldogok! Felajánljuk a három édességet[194], hogy a gyógyszer esszenciává váljanak

zhim zhim mngar [14v.] bas klu rnams bde zhing skyid par gyur cig /

és finom ételeket, édességeket, hogy a nágák jólétére és boldogságára váljanak!

bsod nams dang ye shes kyi tshogs rgyu spyor pho mos phob par gyur cig

Erények és ősi bölcsesség felhalmozását a férfi és női szponzorok érjék el!

bsam pa rgya che ba’i mchod pa phul bas/ klu rnams ’jigs pa dang bral bar gyur cig

Hatalmas felajánlásokat teszünk, hogy a nágák szabaduljanak meg a félelmektől!

zang zing gi sbyin pa btang ba dang/ dkon mchog gsum gyi bka’ bden pa dang/

Az anyagi javak adakozására és a három drágakő igazságára

klu rnams mchod pa yid la dran nas/ klu rnams longs spyod dang ldan par gyur cig

amikor a nágák emlékeznek felajánlásokra, akkor a nágák rendelkezzenek gazdagsággal!

klu rnams dar zhing rgyas par gyur cig

A nágák gyarapodjanak és terjeszkedjenek!

bsod nams dang ye shes kyi tshogs bdag dang sems can thams cad kyi thob par gyur cig

Az érdemek és az ősi bölcsesség felhalmozását én és minden érző lény érjük el!

sems can thams cad bde zhing skyid par gyur cig

Minden érző lény jólétére és boldogságára váljanak!

klu nad pa mi bde ba gsos par gyur cig / klu nyon mongs pa thams cad las thar nas/

A nága boldogtalanság betegségei gyógyuljanak meg! A nágák minden zavarodottságtól szabaduljanak meg, és

rig pa ye shes dang ldan par gyur cig / spyod pa phun sum tshogs par gyur cig

rendelkezzenek belátás bölcsességgel! Cselekedeteik legyenek tökéletesek!

longs spyod kyi dkor bsam gyis mi khyab pa dang ldan par gyur cig

Legyenek minden képzeletet felülmúló gazdagsággal felruházva!

de ltar mnyes par gyur nas/ mthu dang dbang ni bdag gis thob par gyur cig

Így elégedetté [téve őket] erőt és hatalmat érjünk el!!

klu yis bdag la ’go zhing/ bdag gi mgon dang skyabs mdzad du gsol lo/

Imádkozzunk, hogy a nágák vezessenek minket, védelmezzenek és adjanak menedéket!

’di bris shing bton pa tsam gyis tshe ’di’i dngos grub thob par gyur cig

Pusztán ezek leírásával és kántálásával érjék el  [a nágák] beteljesülését ebben az életben.

char chu dus su ’bab par gyur cig / mi phyugs rtag tu [15r.] legs par gyur cig

Az eső időben essen! Az emberek és állatok örökkön jól legyenek!

sa phyogs bkra shis par gyur cig / de ltar smon lam btab pas/

Legyen jó szerencse minden irányban a földön! Így imádkozva, ez

ngo mtshar a la la ho / mi dang klu ru ’cham/

rendkívüli! Alalaho! Az emberek és nágák egyetértve

bkra shis par gyur cig / lo phyugs rtag tu legs mi nor ’phel zhing dar/

szerencséssé váljanak! A termények és állatok legyenek jól, az emberek és a vagyon gyarapodjon és terjedjen!

mi’i mgon dang skyabs su mdzod/ bdag gi bka’ la nyon/

Az emberek védelmezőiként és menedékeként cselekedjetek! Az én parancsomat/rendeletemet hallgassátok meg!

mthu che dbang dang ldan/ pho brang bzhugs yul ni/

Adományozz hatalmas erőt és befolyást! Legyenek nagyon erősek és hatalmasok! A palotában, a lakhelyen,

gyu’i ne’u gsing ma la/ shel gyi khu ’phang ’dril/

a kis türkiz halastavacska és havas eső örvény,

klu rgyal ’khor bcas la/ bdag dang rgyu sbyor ’khor bcas kyis/

a nága király és kísérőik, én és a patrónusok és azok kísérői

gnod pa ci bgyis mthol zhing bshags/ rtsi dang sman gyis gsos/

bevalljuk [bűneinket] és bocsánatot kérünk minden sérelemért. Elixírekkel és gyógyszerekkel meggyógyítunk,

dag tshangs khrus kyi [lábjegyzetbe kyis] bkrus/ mthun pa'i sman rnams sbyar/

tiszta fürdetőszerekkel megfürdetünk. Megfelelő gyógyszereket alkalmazunk.

gus pas mchod pa ’bul/ thugs rjes dgongs la bzhes su gsol/

Tisztelettel felajánlásokat teszünk. Kérünk [titeket] együttérző gondolatainkat fogadjátok!

klu’i spang skong gi le’u ste nyi shu gcig pa’o/ bam po brgyad pa’o/

Ez a nágák sérelmeinek kiengesztelésének huszonegy fejezete. A nyolcadik kötet.

zhes pa ’di ni chos sde chen po sku ’bum byams pa gling du par du bsgrubs pa’o/ mnga lo/

Ezt biz a fő tanítási központban, Kumbum Dzsampaling [kolostorban] állították össze. Mangalam.

 

 

Kép forrása: https://i.pinimg.com/originals/91/2d/9b/912d9b801320cd6717cc872b3078d928.jpg

 

[1] A 8. századig Zsangzsung különálló királyságként létezett, ami magába foglalta Ü-t (dbus) és Cang-ot (gtsang), Tibet középső tartományainak nyugati területeit, ami Nyugat-Tibetként ismert. Az ott élő emberek egy olyan nyelvet beszélnek, ami a sino-tibeti nyelvcsalád, tibeto-burman ágába tartozik.

[2] Abban az idõben amikor a tibetiek megindultak az egységes néppé válás útján, a legfontosabb k`iang törzsek közt voltak a Macshu, azaz a Pávafolyó (rma chu, Huangho felsõ folyása) nagy kanyarjánál élõ tang-hsziangok és a szumpák (sum pa), akik Gyelmo Rong (rgyal mo rong) vidékén (a mai Csincsuan) éltek. Egy idõre ez utóbbi törzs a távoli északon, valamint a nyugaton fekvõ Dicshu (’bri chu, Jangce felsõ folyása) folyó vidékén is feltünt, ahol a szumpa állam határos volt a k`iangok Zsangzsung (zhang zhung) birodalmával.

[3] szanszkrit mellékjeles átírással: nāga rāja dhaya.

[4] Vadzsrapáni, szanszkrit: Vajrapāni.

[5] Jambudvīpa.

[6] Nanda, Sákjamuni 6 tanítványának egyike.

[7] Aupananda, Sákjamuni 6 tanítványának egyike.

[8] Vaszukit nevezi meg az angol szöveg, de a 84000.co szerint Vászuki: nor rgyas, Cugna Rincsen egy nága királynő.

[9] Ānanda, Sákjamuni unokatestvére, egyik legfőbb követője.

[10] Vasuki, nága király(nő), a vízi világ utalkodója.

[11] Ananta, A nyolc nāga király egyike. Az egyik fő nāga király. Más néven Śeṣa vagy Anataśeṣa. A buddhizmusban a Patañjali nyelvtan forrásának tartják. A vaiśnavizmusban ő a kígyó, amelyen Viṣṇu nyugszik a világok teremtményei között.

[12] Śaṅkhapāla, nāga király, aki az óceánban lakik és védi a kagylókat.

[13] Samriddha az angol fordításban, de lásd előbb: Vászuki.

[14] Vāsuki, azt mondják, a fején tartja a világot.

[15] Virāja.

[16] klu’i az angol fordításban.

[17] Balavan.

[18] Elepatro.

[19] Anavatapta (84000.co), Madropa az angol fordításban

[20] Aruni az angol fordításban

[21] Anavatapta nāga király, aki a Manaszarovar-tóban lakik Tibetben. 'Aki soha nem melegszik fel'

[22] Aparajita ( a tibeti név jelentése: Rettenthetetlen)

[23] Kulika, nāga király,

[24] Āruṇā, a hajnal istensége az indiai mitológiában. Āruṇā hírvivőként működik Ākāśagarbha számára.

[25] Śrīmat

[26] Brahmā, A buddhisták szerint Brahma a formabirodalom isteneinek ura.

[27] „Aki olyan, mint egy hintó”

[28] „Aki tükörarcú”

[29] „Aki vadállatfejű”, „Aki szarvasfejű”

[30] „Aki ragadozófejű”

[31] „Aki ökörfejű”

[32] „Aki madárfejű”

[33] „Aki kígyófejű”

[34]  śūdra kaszt

[35]  Indra, vagy „Vízesés”

[36] „Sárkányüvöltésű”

[37] „Gyümölcsérlelő”

[38] Upakālo

[39] „Aki a félelmetes”

[40] „Aki a megsebző”

[41] Szugata (bde bar gshehs pa), Buddha.

[42] Buddha

[43] Helyesen: „dga’ bo”

[44] Nanda (Buddha legfőbb tanítványa)

[45] Upananda

[46] Ananta. Śesa másik neve, a nyolc nága király egyike. A buddhizmusban a Patandzsali nyelvtan forrásának     tartják. A vaisnavizmusban ő a kígyó, amelyen Viṣṇu nyugszik. A szó jelentése: határtalan, végtelen

[47] Saṅkhapālaḥ, a nága király ki az óceánban lakik és védi a kagylókat

[48] Vāsuki vagy Vāsava, a nyolc nága király egyike

[49] „Aki a nagy fényesség”

[50] „Aki a címzetes ékszer”, nága királynő

[51]  Balabhadraḥ, a „nagy erő”

[52] „Aki gazdag”

[53] „Aki gyűrű”

[54] „Aki Myrobalan ajkú”

[55] „Aki nagy csoda”

[56] „Aki győzedelmes koponya”

[57] Maldro a nága király

[58] „Aki nagyon állhatatos”, Shakra elefántjának neve

[59] Śrīmat, a „Dicsőséges”

[60] Śrīkaṇṭha, a „Dicsőséges torok”

[61] „Aki a dicsőséges füzér”

[62] „Aki nagy erő”

[63] Kulikaḥ a nága király

[64] „Aki vízben született lótusz”

[65] Varuṇa, a fő nága király. A védákban a tenger istene.

[66] Ánanda

[67] Dhṛtarāṣṭra, szó szerinti jelentésben „A régió őre”. A négy nagy nága király egyikének neve, akik a vágy birodalmában a négy irány felett uralkodnak, ő a keleti védőistenség. hagyományosan a gandharvák ura.

[68] Viruḍhaka, szó szerinti jelentésben „Nemes születésű”. A Meru-hegy őrkirálya, a négy nága király egyike, a kumbhandák ura, dél őrzője.

[69] Virūpākṣa, szó szerinti jelentésben „Rossz szemű”. A négy nága király egyike, nyugat ura.

[70] Vaiśravaṇaḥ, a gazdagság istene.

[71] „Aki a drágakövek őrzője”

[72] Pūrṇabhadra, a gazdagság istene, egy jaksa.

[73] „Aki a Meru hegy tartója”

[74] „Aki a füzér tartója”

[75]  Puṣpakara, a „Virágok tartója”

[76]  Upalālaḥ  „A kék lótusz tartója”

[77] „Aki a kincsek őrzője”

[78] „A vad”

[79] „Aki a varázserők birtoklója”

[80] „Aki az erők birtoklója”

[81] „Aki a fénysugarak birtoklója”

[82] „Aki a színek birtoklója”

[83]  Indra vagy „Szélisten”

[84] „Aki a ragyogó” vagy „Aki a lángoló”

[85]  Anavataptaḥ a nága király (aki soha nem melegszik föl), a Manasaroval tóban él.

[86]  a nagy Sakra, Indra másik neve

[87] „Aki a mérgező látás birtoklója”

[88] „Aki a mérgező érintkezés birtoklója”

[89] „Aki a mérgező gondolkodás birtoklója”

[90] „Aki Myrobalan ajkú”

[91]  Brahmā 

[92] „Aki nagy Brahmā”

[93] Indra

[94] Indra rokona

[95] Sāgara, ez Vaṛuna, a víz istenségének egy másik neve.

[96] „Aki aki a méregtelen”

[97] „Aki a nagy tó fia”

[98] Makaraḥ a vízi sárkány

[99] Alīnaḥ, „a rettenthetetlen”

[100] „Aki az abszolút rettenthetetlen”

[101] Karkoṭaḥ, „az erő forrása”

[102] Āruṇā a hajnal istene

[103] Saḍaṅguliḥ, „a hat ujjú”

[104] „Aki mozgó szív”

[105]  Śrībhadraḥ, „A dicsőséges és kiváló”

[106] „Aki dicső fényesség”

[107] „Aki vízben született lótusz”

[108] „Aki a dicsőséges tökéletes boldogság”

[109]  Subāhu, „a kiváló kéz”

[110] „Aki a Meru-hegy tartója”

[111] „Aki a napfény”

[112] „Aki a holdfény”

[113] „Aki a kiváló győzelem”

[114] „Aki a gazdagság”

[115] „Aki a sárkány üvöltés”

[116] „Aki a villámló”

[117] „Aki a zuhogó eső”

[118] „Aki India”

[119] „Aki a tisztaszívű”

[120]  Mahābalaḥ, „az erős harcos”

[121] „Aki a kötélhajú”

[122] „Aki szarvasfejű”

[123] „Aki ragadozófejű”

[124] „Aki oroszlánfejű”

[125] „Aki bagolyfejű”

[126] „Aki hüllőfejű”

[127] „Aki madárfejű”

[128] „Aki halfejű”

[129] „Aki ragyogó hegy”

[130] „Aki ártó lény”

[131]  Citrasenaḥ

[132] „Aki könyörtelen”

[133] Mucilinda

[134] „Aki a nagy hangú”

[135] „Aki örökkön cselekvő”

[136] „Aki a lángoló”

[137]  Kṛmiḥ

[138] „Aki a kapzsiság” nága királya

[139] „Aki elefánt külsejű”

[140] „Aki a fehér fény”

[141] „Aki a fukarság” királya

[142]  Elepatra

[143] „Aki kagylószerű”

[144]  Śvetaḥ aki tiszta, erényes

[145]  Kāla

[146] „Aki fekete”

[147]  Nārāyaṇa

[148]  Candra, „Aki a Hold”

[149] a potin ’tsal’ található a ’tshal’ helyett

[150] a potin a ’srang ma’ szó szerepel hibásan helyesen: ’sran ma’, melynek jelentése vese

[151] „Építő”

[152]  Gangesz

[153] „Aki szerencsés”

[154] „Aki ötször koronázott”

[155] „Aki a méh”

[156] „Aki harciszerkérszerű”

[157] „Aki tükörarcú”

[158] „Aki a Meru-hegy tartója”

[159] Nimindharaḥ

[160] „Aki a minden”

[161] Buddha neve

[162] „Aki kiváló elme”

[163] „Aki a béke”

[164] „Aki a szabadság”

[165] „Aki a második fehér”

[166] „Aki a második fekete”

[167] „Aki a második sárga”

[168] Makara a vízi sárkány

[169] ksatrija

[170] vaisja

[171] shudra

[172] innen egy mantra található, melyben a Wylie-féle átíráson kívül a szanszkrit átírást is adott

[173] Orchis latifolia

[174] Spondias axillaris

[175] szürke antimon

[176] a szótárban ’pu shel rtse’

[177] Mon: tibetiül beszélő nép lakta vidék Nepálban

[178] áldozati sütemény egyik fajtája

[179] a nők és a férfiak különböző orsókat használtak fonal szövésére, a nők finomabb, a férfiak durvább, vastagabb szálakat fontak

[180] három fehér: túró, tej, vaj,  három édes: cukor, melasz, méz

[181] gnyan: erős lények osztálya, akik uralják a köztes teret (a földet és az eget összekötő réteget vagy légkört

[182] sokféle

[183] Caragana brevifolia

[184] hiba a tibeti szövegben, helyesen ’lcong’ amely ebihalat jelent

[185] hiba a tibeti szövegben, helyesen ’rwa’ amely szarvat jelent

[186] helyesen ’sran’, jelentése: vese

[187] kumbhāṇḍa: félisten, vámpírszerű préta melynek nagy a gyomra és óriási a heréje, valószínű ez utóbbira, mint betegségre utal a szöveg

[188] árpaliszt

[189] emberevő démon, szanszkrit: rākṣhasa

[190] a tibetiek ’huja’-t hangoztatva sóhajtoznak

[191] sa bdag=föld ura, szanszkrit: bhūpati, uralják a talajt és a földhöz kapcsolódó élőhelyeket

[192] mitológiai sziget

[193] brokátból vagy selyemből készült ernyő, ami a lámák trónja felé van függesztve

[194] melasz, méz, cukor

C7 - A hínajána és a mahájána összehasonlítása KVÍZ

A C7-es szigorlati tétel - A hínajána és a mahájána összehasonlításához tartozó 25 kérdéses kvíz!

buddhist_expansion_svg.png

>>> Kitöltés ide kattintva <<<

 

Kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/Buddhist_Expansion.svg/2217px-Buddhist_Expansion.svg.png

C7 – A hínajána és a mahájána összehasonlítása

Írta: Nagy Szabolcs

 

A hínajána és a mahájána kifejezések terminológiája

A hínajána és a mahájána szanszkrit és páli kifejezések, melyek a buddhizmus két nagy irányzatát jelölik, s melyek a megszabadulás útjára vonatkoznak. E kifejezések az i. e. 1. vagy 2. század körül keletkezhettek, megjelenésük pedig a legkorábbi mahájána szútrákban lelhető fel. Noha a formai és jelentésbeli párhuzamuk miatt antonímiáknak (egymásnak ellentmondó kifejezések) tűnnek, valójában ez az ellentétes egyensúly nem áll fenn köztük. Ennek oka az, hogy a hínajána kifejezést csupán csak a mahájána irányzatok használták mintegy degradáló megnevezésként, megkülönböztetve magukat a nem-mahájána irányzatoktól, melyet azonban a „hínajána” irányzatok természetesen nem használtak saját iskoláikra vonatkozóan. E kifejezések előfordulásában sincs egyensúly, mert míg a mahájána szó jó néhányszor megtalálható az irányzathoz tartozó szútrákban, addig a hínajána terminus rendkívül kevés alkalommal szerepel. Ennek ellenére napjainkra széleskörben elterjedtek, noha történtek erőfeszítések annak érdekében, hogy a hínajánát más kifejezéssel helyettesítsék (pl. az egyetlen fennmaradt iskola nevével, Théraváda-val, vagy a professzor Masatoshi Nagatomi által használt Nikája buddhizmussal).

A hīna- jelző erősen negatív jelentéseket hordoz magában: alacsonyabb, gyengébb, alsórendűbb, hiányos, hibás, értéktelen, egyszerű. Ennek megfelelően a szó jelentése a pejoratív alacsony, alsórendű jármű. (A nyugati nyelveken jelenleg elterjedt kis jármű kifejezés valójában nem az eredeti szanszkrit szó fordítása, hanem a Kumáradzsíva és mások által használt finomított verzióé. Míg a hínajána kínai nyelven lieh-sheng, addig a kis járműként fordított szóösszetétel a hsiao-sheng. E módosításnak az lehetett az oka, hogy a szarvásztiváda háttérrel rendelkező Kumáradzsíva elvegye a kifejezés degradáló élét.)[1] Nyilván ennek jelentésbeli ellentéte lesz a mahájána, azaz magasabb rendű, nagy jármű. E kifejezések napjainkra olyan átvitt értelemben használt jelentéseket is magukban hordoznak, mint például a szűk és széles ösvény. (Érdekesség, hogy eleinte a bódhiszattvajána elterjedtebb megnevezése volt az irányzatnak, s csak később lett általánosan elfogadott a mahájána szó.[2])

Mindezek alapján a hínajána buddhizmus a 18 „korai” buddhista iskolát (pl. szarvásztiváda, vátsziputríja), míg a mahájána buddhizmus a bódhiszattva ideált előtérbe helyező irányzatokat jelöli (pl. madhjamaka, tiszta föld). A korai, késői buddhizmus; déli, északi buddhizmus; vagy éppen a srávakajána, bódhiszattvajána megkülönböztetések nem teljesen pontosak, mert például voltak olyan „hínajána” iskolák, melyek egyes mahájána irányzatok után jöttek létre; Továbbá sem a hínajána, sem a mahájána nem csupán délen és északon terjedtek el; Illetve mindkét irányzat alapvetően elismeri a srávakák és a bódhiszattvák útját, törekvését is.[3]

Azonosságok

Mivel mind a hínajána, mind a mahájána iskolák a történelmi Buddhát tartják a Tan elsődleges forrásának, a legfőbb tanításait egyaránt elfogadják. Ezek többek között:

  • Menedékvétel a 3 drágaságban: Buddha, Dharma, Szangha
  • A jelenségek 3 jellegzetessége: mulandóság, szenvedéstermészet és önmagátlanság
  • A gyakorlás 3 alapvető csoportja: erkölcs, elmélyedés, bölcsesség
  • A négy nemes igazság
  • A nemes nyolcrétű ösvény
  • A függő keletkezés láncolata
  • A karma működésének tana
  • Nirvána és szamszára, a megszabadulás lehetősége
  • Egy felsőbbrendű teremtő és irányító erő létezésének elutasítása

A Buddha (2 vagy 3 buddhatest)

A hínajána irányzatok a történelmi Buddhát embernek tekintik, aki még életében elérte a megszabadulást. Eltávozásával lezárult egy korszak, s vele együtt a buddhista kánon is. Nézeteik szerint egy világkorszakban csak egy buddha jelenik meg.

Ez alól kivételt képeznek a mahászánghika irányzat egyes aliskolái, pl. Lokottaraváda, akik szintén hínajána irányzatok, ám a Buddháról más nézeteik voltak. Szerintük a Buddha természetfeletti képességekkel rendelkezett, pl. transzcendencia (lokottara), képes minden tanítását egyetlen kijelentésben kifejteni, minden mondása igaz, fizikai teste, ereje és élete határtalan, nem alszik és nem álmodik, mindig meditációs állapotban van stb. Ez alapján a Buddha két fő aspektusa: az igazi Buddha, aki mindentudó és mindenható, illetve azok a megnyilvánult formák, amelyeken keresztül ügyes eszközeivel felszabadítja az érző lényeket. A történelmi Buddha csupán egyike volt ezeknek az átalakuló testeknek (rúpakája, ill. később nirmánakája), míg a lényegi, valódi Buddhát a dharmakájával azonosították. (Ennek megfelelően a kánont sem tekintették lezártnak, hiszen ha egy tanítás megfelelt a kritériumoknak, annak ellenére, hogy azt nem közvetlenül a történelmi Buddha fejtette ki, akkor az a Buddha szavának (buddhavacsana) volt tekinthető, így egyes hínajána iskolák elfogadták a mahájána szövegeket is.)

A mahájána irányzatok a mahászánghikák két buddhatestről szóló nézeteivel azonosultak, sőt, kiegészítették azt egy harmadik, a két buddhatest között elhelyezkedő megnyilvánulással, a szambhógakájával.

Ezek alapján a 3 buddhatest (trikája):

  • Dharma- vagy törvénytest (továbbá tantest, igazságtest – dharmakája), egy buddha határtalan, abszolút természetét fejezi ki, pl. Vairócsana.
  • Megvilágosodás- vagy örömtest (szambhógakája), az isteni buddhák megnyilvánulása a buddhaföldeken, pl. Amitábha.
  • Fizikai látszattest vagy együttérzéstest (nirmánakája), ez jelenik meg térben és időben, pl. Sákjamuni.

A mahájánában tehát a Buddha lénye már nem kizárólag Sákjamuni buddhára korlátozódott, hanem a buddhaság kiterjesztésével „ráleltek” más világokra és azok buddháira is. Más, további doktrínák (pl. a mindenkiben megtalálható buddhatermészet) kölcsönösen erősítették azt a nézetet, hogy a buddhaságot bárki elérheti.

Arhatok, bódhiszattvák

A hínajána eszményképe az arhat (érdemre méltó), aki megértette és megvalósította a 4 nemes igazságot, azaz elérte a megvilágosodást. Az arhatok képességeiről és elért szintjükről többféle nézet is született, melyek közül azonban mind egyetértett azzal, hogy az arhat nem áll egy szinten egy buddhával. Egy arhat például visszaeshet alacsonyabb megvalósítási szintekre, illetve az érzelmi és a kognitív elhomályosulások közül, melyek szétoszlatása a megszabadulást és a mindentudást eredményezik, csak az előbbi feloldását valósította meg.

A mahájánában az elérendő cél a buddhaság elérése a bódhiszattva ösvényen keresztül (a megvilágosodásra való törekvés). Az arhatokkal ellentétben a bódhiszattvák nem saját maguk számára keresik a megszabadulást, hanem előtérbe helyezik minden érző lény megszabadítását. Emiatt, míg az arhatok eltávozásuk után többé nem születnek újjá, addig a bódhiszattvák elutasítják a parinirvánába való belépést és tudatosan az újratestetöltést választják mindaddig, amíg meg nem szabadították a szenvedő lényeket.

A srávakajána kontra bódhiszattvajána megkülönböztetés épp abból a különbségből adódik, hogy míg előbbi önmaga számára igyekszik elérni a megvilágosodást, addig utóbbi önzetlenül másokat akar megszabadítani.

A megszabadulás útjai

A hínajána iskolák a felébredéshez vezető út 4 szintjét különböztették meg, melyeknek végső célja a Nirvána elérése. Ezek a folyamba lépő (szótápanna), az egyszer-visszatérő (szakadágámi), a nem-visszatérő (anágámi) és végül az arhat. A Buddha e négy szint valamelyikén lévő gyakorlókat tartotta a nemes Szangha tagjainak, de ahhoz, hogy valaki akár csak folyamba lépő legyen, szerzetesnek kellett lennie, s így a megszabadulás is csak szerzetesek számára volt lehetséges. Az arhatság hét élet alatt elérhető, ehhez szintenként az alábbi megvalósításokat kell véghez vinni:

  • Folyamba lépő: megszabadul a 10 béklyó közül az első háromtól (énképzet, szertartásokhoz való ragaszkodás, kétség a tanításokat illetően). Ez a folyamat hat életen át tarthat.
  • Egyszer-visszatérő: jelentősen gyengíti a következő két béklyó erejét (érzéki vágyak, rosszindulat). Ezt követően egyszer fog még újjászületni az emberi világban.
  • Nem-visszatérő: teljesen megszabadul az érzéki vágyak és a rosszindulat béklyóitól. Az emberi világba már nem tér vissza, de valamelyik magasabb szintű létsíkra még igen, és onnan érheti el az arhat szintet.
  • Arhat: megszabadul a maradék öt béklyótól is (anyagi létezésre való vágy, anyagtalan létezésre való vágy, önteltség, nyughatatlanság, tudatlanság). Az arhatok elérik a Nirvánát, soha többé nem születnek újjá.

A mahájána bódhiszattva útja ehhez képest sokkal hosszabb, eonokon át tartó folyamat, melynek a buddhává válás, a buddhaság megvalósítása a célja. Elismeri ugyan a hínajána céljait, ám az arhatságot és a pratjékabuddha megvalósítást alacsonyabb rendűnek minősíti, mintegy köztes célnak, vagy részsikernek. A bódhiszattva út rengeteg gyakorlást igényel, noha léteznek olyan gyakorlatok, amelyek lerövidítik. Ezen út első lépése a bódhicsitta kifejlesztése, azaz a megvilágosodásra való akarat felébresztése. Ezt követik a bódhiszattva fogadalmak letétele (pranidhána), a tökéletességek (6 vagy 10 páramitá) és az erkölcsi előírások (bódhiszattva-síla) gyakorlása, illetve az Öt úton való haladás. Különböző szútrák különböző szintekre bontják a bódhiszattva utat, melyek közül talán a legelterjedtebb a Dasabhúmika szútra 10 szintje. Ez a 10 szint párhuzamba állítható a 10 páramitával és az 5 úttal is. Közülük az első megvalósításától kezdve számít nemesnek (árja) egy bódhiszattva. Ezen az úton azonban már nem csupán szerzetesek járhatnak, hanem világi gyakorlók is.

A Nirvána

A nirvána koncepciója meglehetősen sokféle volt a hínajána és a mahájána irányzatokban is. Ennek nyilván a téma bonyolultsága és megtapasztalhatóságának nehézsége volt az oka.

Az egyetlen fennmaradt hínajána irányzat, a théraváda, kétféle nirvánát (helyesebben páliul nibbánát) különböztet meg. Közülük az első a szópádhisésza-nirvána (kialvás a ragaszkodás maradványaival), melyet egy arhat még életében elérhet és a test haláláig fenntarthat, míg a második a parinirvána vagy anupádhisésza-nirvána (kialvás a ragaszkodás maradványai nélkül), ami a halállal következhet be, és amelyet követően már nincs több újjászületés. A Buddha az elsőt a bódhi-fa alatt meditálva érte el, míg a másodikat eltávozása alkalmával. A théraváda hagyományban a nibbána az egyetlen nem-késztetett (aszankhata) dhamma: formálatlan, eredet nélküli, feltétel nélküli, nem teremtett és nem létrehozott, túl van a keletkezésen és a feltételességen. A nibbána továbbá a szenvedély, a gyűlölet és a tévedés megszűnése.[4]

A szarvásztiváda hagyományban 3 nem-késztetett dharmát különböztettek meg: a teret (ákása), a tudás nélküli kioltódást (apratiszamkhjániródha) és a tudás általi kioltódást (pratiszamkhjániródha), melyek közül ez utóbbi felel meg a nirvánának. E rendszerben más volt a nirvána szerepe és a működése is, amely szorosan kapcsolódott a dharma-elméletükhöz. Egyrészt valódi létezőnek tekintették, másrészt elsődleges szerepe az volt, hogy megakadályozza a szennyeződések létrejöttét, vagy az azokhoz való kapcsolódást a tudás által. E jellemzők mindhárom időben vonatkoztak rá, minthogy a szarvásztivádák a dharmákat is mindhárom időben valós létezőknek tekintették.[5]

„Ezzel szemben a nirvána szautrántika felfogása szorosan összefügg az ontológiai pozíciójukkal. Számukra a nirvána nem valódi létező (dravjaszat), hanem puszta megjelölés (pradzsnyaptisat), valami, amiről konvencionálisan beszélhetünk, és „a létezést meghaladó nemlétezés (pascsádabháva)”. Mint egy hang, amely felmerülése előtt és azt követően sem létezett.”[6] (A szautrántikák is három nem-késztetett dharmát tartottak számon.)

A pudgalavádinok az egytelen abszolút igazsággal azonosították a nirvánát. A théravádinokhoz hasonlóan létezőnek tekintették, mint az egyetlen nem-késztetett dharmát. Abszolút jellegét azonban sokkal jobban hangsúlyozták, ami teljes ellentétben áll a konvencionális, azaz a hétköznapokban megélt világgal. A nirvána a testi cselekvés, a beszéd és a tudati aktivitás hármasának teljes és végleges kioltódása, megszűnése.[7]

A mahászánghika irányzat iskolái sem voltak egységesek a nirvána valódi, nem-valódi létezését illetően. Abban viszont megegyeztek, hogy a Buddha földi megjelenése csupán csak a látszattesten keresztül történt, s eltávozása alkalmával ez a megjelenési formája szűnt meg, míg maga a Buddha a megvilágosodástestben időzik tovább, mely lehetőséget nyújt rá, hogy bármikor újra manifesztálódjon, mint látszattest. Vagyis a Buddha nirvánába távozása csak látszat, mivel egyébként is ott van, mint természetfeletti entitás. (Érdekesség, hogy a mahászánghikák szerint csak a bölcsességen (pradzsnyá) át lehet elérni a nirvánát, nem pedig az elmélyedés (szamádhi) által, amely nézet lehetett a pradzsnyápáramitá szútrák forrása.)[8]

A mahájána irányzatokban is több nézet alakult ki a nirvánát illetően. Mivel azonban a hangsúly áttevődött a buddhaság mint végső cél elérésére, a nirvána szerepe jelentősen csökkent. A szövegek és gyakorlatok itt nem közvetlenül azt segítik elő, hogyan érjük el a nirvánát, hanem hogy miként váljunk buddhává. Sőt, egy bódhiszattva még szándékosan késlelteti is a nirvánába való belépést mindaddig, amíg meg nem szabadítja az összes érző lényt. Csak miután nincs már több tennivalója, válik buddhává, ám odáig tudatosan a szamszárában való önzetlen segítő tevékenységének adja át magát.

A madhjamaka irányzat tanításai szerint a megszabaduláshoz a függő keletkezés és a jelenségek ürességtermészetének teljes belátása vezet. Mivel a szamszárában megjelenő jelenségek csak konvencionálisan igazak, végső soron a szamszára és a nirvána különbsége is csak látszat.

A jógácsára irányzat a Buddhát illetően a mahászángikák álláspontjára helyezkedett, ám a nirvána koncepcióját tovább finomították. Nézeteik alapján két nirvánát különböztettek meg, az apratisthita-nirvánát, amely a legmagasabb szintű nem-lokalizált, nem-behatárolható, nem-fixált nirvána, és a pratisthita-nirvánát, amely lokalizálható és ilyenmódon alacsonyabb szintet képvisel. Ez utóbbit a srávakák és pratjékabuddhák érhették el, akik csak saját maguk számára valósították meg a nirvánát. Egy buddha viszont a legmagasabb szintű nirvánát realizálja, ami lehetővé teszi számára, hogy akár visszatérjen a szamszárába is az érző lények megsegítése céljából, miközben mégis a nirvánában időzik. Így a valódi nirvána nem egy statikus állapot, hanem az együttérzés révén az aktív buddhaság színtere. Ezt érik el a bódhiszattvák, amikor felszámolják a szenvedést okozó akadályokat és a mindentudás akadályait, míg az arhatok ebből csak az előbbit szüntetik meg.[9]

A tökéletességek (páramitá)

A tökéletességek gyakorlása lehet az egyik olyan dolog, amely érdekes módon a mahájánából szivároghatott át a théravádába. A korai théraváda szövegek ugyanis nem említik őket rendszerként. Egyesével ugyan igen, de gyakorlásuk nem kapott egységesen olyan hangsúlyt, mint a mahájánában. Csak a későbbi posztkanonikus szövegek (pl. a Dzsátakák) helyezik őket előtérbe. A mahájána tanai alapján a páramitákat csak a bódhiszattvák képesek érdemben gyakorolni, mivel azok a bódhicsitta felébresztésén alapulnak. A théraváda nézetei szerint azonban akkor is gyakorolhatóak, ha a lemondás és a megszabadulás által vezetettek, és nem szükséges hozzá a megvilágosodásra irányuló törekvés, így általuk a srávakák is fejlődhetnek.[10] Egyes szövegek 10, míg mások 6 páramitát neveznek meg, ám ezek listája különbözik a théraváda és a mahájána hagyományban.

Théraváda:

  1. Dána párami: nagylelkűség, önzetlenség
  2. Szíla párami: erény, moralitás, helyes viselkedés
  3. Nekkhamma párami: lemondás
  4. Pannyá párami: transzcendentális bölcsesség, belső látás
  5. Vírja (vagy virija) párami: energia, szorgalom, életerő, erőkifejtés
  6. Khanti párami: türelem, tolerancia, elfogadás, kitartás
  7. Szaccsa párami: igazságosság, becsületesség
  8. Adhitthána (adhitthana) párami: elszántság, határozottság
  9. Mettá párami: szerető kedvesség
  10. Upekkhá (vagy upekhá) párami: derűs egykedvűség

Mahájána (a Pradzsnyápáramitá és a Lótusz szútrák alapján):

  1. Dána páramitá: nagylelkűség, odaadás
  2. Síla páramitá: erény, moralitás, fegyelem, helyes viselkedés
  3. Ksánti páramitá: türelem, tolerancia, kitartás, elfogadás
  4. Vírja páramitá: energia, szorgalom, életerő, erőkifejtés
  5. Dhjána páramitá: egypontú koncentráció, kontempláció
  6. Pradzsnyá páramitá: bölcsesség, belső látás

+4 a Dasabhúmika szútra alapján:

  1. Upája páramitá: ügyes eszköz
  2. Praṇidhána páramitá: törekvés, fogadalom
  3. Bala páramitá: szellemi erő
  4. Dzsnyána páramitá: tudás

A két igazság tana

„A két igazság tana 25 évszázados történelmet tudhat maga mögött. Gyökerei az i. e. 6. századból erednek, Gótama Sziddhártha megjelenésével. A Pitápútraszamágama-szútrában az olvasható, hogy Sziddhártha buddhává vált, felébredett, mivel teljesen megértette a két igazság jelentését – a konvencionális (szamvriti-szatja) és a végső igazságét (paramártha-szatja) – és a tudás minden tárgyának valósága a két igazságban merül ki. A két igazság tana a Szamádhirádzsa-szútra alapján a Buddha kivételes hozzájárulása az indiai filozófiához. E szöveg azt állítja: „a világ ismerője, anélkül, hogy bárkitől is hallotta volna, azt tanította, hogy két igazság létezik.” Nágárdzsuna a Múlamadhjamakakáriká-ban a Buddhának tulajdonítja a két igazságot:

„A buddhák kétféle igazság alapján
Tanították a Tant:
A köznapi, felszíni igazság

És a végső igazság alapján.”[11] ([MMK] 24:8)”[12]

„A szarvásztivádin (vagy vaibhásika) teória elutasítja a brahmanikus iskolák szubsztancialista metafizikáját, mégis a végső igazság 5 fő csoportjaként jelöli meg az oszthatatlan térbeli elemeket (mint pl. az anyagi kategória atomjai) és az oszthatatlan időbeli elemeket (pl. a tudat pillanatai), melyek a konvencionális igazságot alapozzák meg, amely csak redukálható térbeli egészekből vagy időbeli kontinuumokból áll. Ugyanerre a metafizikai álláspontra helyezkedve, noha eltérő definíciókat használva, a szautránika iskola szerint az egyedi partikulárék (szvalaksana) azok, amelyek végső értelemben valósak, és amelyek végső soron okságilag hatékonyak, míg az univerziáliák (számánjalaksana) csak fogalmi konstrukciók és mint ilyenek, csak konvencionálisan igazak. Visszautasítva az abhidharmikák realizmusát, a jógácsára olyan idealizmust vall, amelyben csak a mentális benyomások igazak a konvencionalitás szintjén, a végső valóságot pedig a nemkettősség tökéletes természete teszi ki. A szvátantrika madhjamaka elveti mind az abhidharmikák realizmusát, mind a jógácsárinok idealizmusát, mint következetlen nézeteket. Azt állítja, hogy a dolgok lényegében csak konvencionálisan tekinthetőek igaznak, s ahhoz, hogy okságilag hatékonyak legyenek, nem szükséges, hogy végső létezők legyenek. Így felállítja azt a teóriát, miszerint konvencionálisan az összes jelenség igaz (szvabhávatah), de végső értelemben véve egyik sem az (nihszvabhávatah). Végül a prászangika madhjamaka elutasít minden nézetet a két igazsággal kapcsolatban, még a szvátantrika madhjamakáét is, mivel metafizikailag túl szigorúnak tartja őket és mert nem biztosítják azt az ontológiai szabadságot, amely a konvencionális igazság (függő keletkezés) és a végső igazság (üresség) ontológiai azonosságához szükséges. Emiatt a két igazság olyan teóriáját javasolja, amelyben a „lényegi, belső valóság” fogalmát kategorikusan elutasítja. Azzal érvel, hogy csak amikor sem a konvencionális igazság, sem a végső igazság konvencionálisan és végső értelemben sem tekinthető „lényeginek, belsőnek”, akkor lehetnek okságilag hatékonyak.”[13]

Egyéb

A hínajána és a mahájána viszonyában további összehasonlítási alapot nyújthat az idő természetének[14], a kulturális jellemzőknek és az irányzatok gyakorlatainak vizsgálata.

buddhist_expansion_svg.png

A buddhizmus elterjedése

 

Felhasznált irodalom

Berzin, Dr., Alexander. Hinayana and Mahayana: Comparison. [Online.] Elérhető: https://studybuddhism.com/en/advanced-studies/abhidharma-tenet-systems/comparison-of-buddhist-traditions/hinayana-and-mahayana-comparison Megtekintve: 2022.07.15.

Berzin, Dr., Alexander. The Terms Hinayana and Mahayana. [Online.] Elérhető: https://studybuddhism.com/en/advanced-studies/abhidharma-tenet-systems/comparison-of-buddhist-traditions/the-terms-hinayana-and-mahayana Megtekintve: 2022.07.16.

Buswell Jr., Robert E.; Lopez Jr., Donald S. 2013. The Princeton Dictionary of Buddhism. New Jersey: Princeton University.

Châu, Thích Thiện. 1999. (1977). The Literature of the Personalists of Early Buddhism. Delhi: Motilal Banarsidass.

Fehér Judit. 1997. Nágárdzsuna. A mahájána buddhizmus mestere. Budapest: Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó.

Harrison, Paul. 1987. Who Gets to Ride in the Great Vehicle? Self-Image and Identity Among the Followers of the Early Mahāyāna. The Journal of the International Association of Buddhist Studies, Vol. 10, No. 1 1987. [Online.] Elérhető: https://journals.ub.uni-heidelberg.de/index.php/jiabs/article/viewFile/8709/2616 Letöltve: 2022.07.17.

Hwang, Soonil. 2006. Metaphor and Literalism in Buddhism: The Doctrinal History of Nirvana. New York: Routledge.

Nattier, Jan. 2003. A Few Good Men. The Bodhisattva Path according to The Inquiry of Ugra (Ugraparipṛcchā). Honolulu: University of Hawai'i Press.

Thakchoe, Sonam. 2022. The Theory of Two Truths in India. [Online.] Elérhető: https://plato.stanford.edu/entries/twotruths-india/#Con Megtekintve: 2022.07.20.

Wikipedia – Nirvana (Buddhism). [Online.] Elérhető: https://en.wikipedia.org/wiki/Nirvana_(Buddhism) Megtekintve: 2022.07.17.

Xing, Guang. 2002. The Evolution of the Concept of the Buddha from Early Buddhism to the Formulation of the Trikāya Theory. Ann Arbor, Egyesült Államok: ProQuest LLC.

 

A kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/Buddhist_Expansion.svg/2217px-Buddhist_Expansion.svg.png Letöltve: 2022.07.21.

 

[1] Nattier 2003: 173.

[2] Nattier 2003: 172.

[3] Dr. Alexander Berzin: The Terms Hinayana and Mahayana. [Online.] Elérhető: https://studybuddhism.com/en/advanced-studies/abhidharma-tenet-systems/comparison-of-buddhist-traditions/the-terms-hinayana-and-mahayana

[4] Hwang 2006: 14-35.

[5] Hwang 2006: 38-45.

[6] Hwang 2006: 91.

[7] Châu 1999: 201-203.

[8] Wikipedia – Nirvana (Buddhism), Mahāsāṃghika [Online.] Elérhető: https://en.wikipedia.org/wiki/Nirvana_(Buddhism)#Mah%C4%81s%C4%81%E1%B9%83ghika

[9] Buswell; Lopez 2013: apratiṣṭhita-nirvana.

[10] Dr. Alexander Berzin: Hinayana and Mahayana: Comparison. [Online.] Elérhető: https://studybuddhism.com/en/advanced-studies/abhidharma-tenet-systems/comparison-of-buddhist-traditions/hinayana-and-mahayana-comparison

[11] Az MMK versszakot fordította Fehér Judit. Fehér 1997: 170.

[12] Sonam Thakchoe: The Theory of Two Truths in India. [Online.] https://plato.stanford.edu/entries/twotruths-india/#Con

[13] Sonam Thakchoe: The Theory of Two Truths in India. [Online.] https://plato.stanford.edu/entries/twotruths-india/#Con

[14] Lásd: Prasad, Hari Shankar. 1982. The Concept of Time in Buddhism. Canberra: The Australian National University.

A buddhizmus és a pszichológia

A buddhizmus hatása a nyugati pszichológia fejlődésére, avagy a pozitív pszichológia háttere

"Az érzékeinken keresztüli tapasztalataink, az elmélkedéseink és ezek együttes eredményeként a szenvek feldolgozása, leépítése vagy akár átalakítása pozitív gondolatokká megtalálható a buddhista gyakorlatokban ugyanúgy, mint a pszichológiai terápiákban, hiszen a pszichológia szintén a szenvedések feloldását célozza."

dharmachakra.jpg

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

A buddhizmus és a pszichológia

A buddhizmus hatása a nyugati pszichológia fejlődésére, avagy a pozitív pszichológia háttere

 

BA szakdolgozat

Témavezető tanár: Dr. Németh Norbert

Írta: Trautmann László

Budapest

2021

 

Tartalomjegyzék

Bevezetés
1. Buddha
2. Buddhizmus
3. Pszichológia Indiában
3.1 Hindu pszichológia
3.2 Buddhista pszichológia – Abhidhamma
4. Nyugati pszichológia
4.1 A buddhizmus és a fenomenológiai pszichológia
4.2 A buddhizmus és a pszichoanalitikus pszichoterápia
4.3 A buddhizmus és az egzisztenciális pszichológia
4.4 A buddhizmus és a kognitív pszichológia
5. Pozitív pszichológia
5.1 Az új szemlélet
5.2 Flow
5.3 Mindfulness
Konklúzió
Szakirodalom

 

 

Bevezetés

Meghatározó hatással volt életem során találkozásom a buddhizmussal. A 80-as években Chuan-Shu taiwani harcművészeti stíluson, majd 1999-től a Shaolin harcművészeteken (Shaolin kung-fu, Wushu, Chi-kung, Tai-Chi Chuan, Sanda) keresztül a kínai Chan irányzatot tapasztalhattam meg kilenc éven át. SiBo Shi Xing Hong és SiFu Duan Zhi Chao mesterek révén bepillantást kaptam a Shaolin szerzetesek kolostori életébe, a meditációkba, a tudati létükbe. Hálás vagyok Sigong Robert Lions, Sifu Serflek József és Sifu Ambrus Szabolcs[1] közvetlen magyar mestereimnek is, akik lehetőséget teremtettek a tanulásra, elmélyülésre, gyakorlásra.

2008-ban Thaiföldre költöztem, ahol átlagos polgári életem mellett közvetlenül láthattam a théraváda irányzat megélését a thai családok körében. Napi szintem találkoztam szerzetesekkel, mikor a reggeli alamizsna útjukra indultak. Részt vehettem az épülő gigantikus méretű BIG BUDDHA szobor és zarándokhely népszerűsítésében ajándéktárgyak készítésével.[2] Tapasztalatom szerint a buddhista etika (pancsasila) békét, szelídséget, együttérzést teremt a gyakorlók és a kultúra számára. A több mint nyolc évi tartózkodásom során nagyon sok benyomás ért, melyek erősítették bennem a buddhizmussal való kapcsolódásomat.

Miután hazatértem Magyarországra, tovább fokozódott az érdeklődésem. Így egyenes út vezetett ismereteim bővítése kapcsán a Tan Kapuja Buddhista Főiskolára, a Dharma Tanítói szakra. Külön köszönettel tartozom Dr. Németh Norbert konzulensnek, a főiskola tanárainak és munkatársainak, hogy mélyebben megismerkedhettem a buddhizmus eszmerendszerével. Főiskolámmal párhuzamosan bepillanthattam gyakorló pszichológusok munkájába is családi kapcsolatok révén. A beszélgetéseink során több kifejezést, elméletet is felfedeztem a pszichológiában, melyek a buddhizmus hatását tükrözik. Ilyen elmélet M. Seligman és Csíkszentmihályi Mihály által megalkotott pozitív pszichológia is.

A szakdolgozatomban a pozitív pszichológia és a buddhizmus kapcsolatát szeretném bizonyítani. A korlátozott terjedelem miatt röviden áttekintem a hindu és buddhista pszichológiát, valamint a nyugati pszichológiát. Majd kifejtem a pozitív pszichológia buddhista aspektusait. A szanszkrit és páli kifejezéseket magyaros átírásban használom.

Buddha szellemi öröksége Indiából kiindulva egész Ázsiában elterjedt, a kereskedelmi utak mentén eljutott az európai kontinensre is, és ezért napjainkban számos keleti és nyugati országban is jelen van. Magyarországon és szűkebb környezetemben folyamatosan épül be az emberek életébe. Tanulmányaim közben feltárultak az átható tanítások, a három vezető és sok kisebb irányzat, az első követők, a szerzetesrendek, a szanghák gyarapodása. A buddhizmus alapvető tanításai egy gyakorlati utat javasolnak a szenvedések leküzdésére, mely egy személyes út, egy befelé fordulás, a szemlélődés, a belátás ösvénye. Gyakorlatai évszázadokon át millióknak segített átalakítani mindennapjaikat. Az érzékeinken keresztüli tapasztalataink, az elmélkedéseink és ezek együttes eredményeként a szenvek feldolgozása, leépítése vagy akár átalakítása pozitív gondolatokká megtalálható a buddhista gyakorlatokban ugyanúgy, mint a pszichológiai terápiákban, hiszen a pszichológia szintén a szenvedések feloldását célozza. Végső eredményként kiegyensúlyozottabb, boldogabb élethez segíti hozzá az embert a hatásos terápiák módszerével (fenomenológiai pszichológia, a pszichoanalitikus pszichoterápia, a humanisztikus pszichológia, a kognitív pszichológia és az egzisztenciális pszichológia).

„Nyugaton a 19. század végén és a 20. század folyamán kezdtek megjelenni a buddhizmus eredeti nyelvű szövegei, és azok nyugati nyelvű fordításai (Rhys Davids, 1900; Aung, 1910; Poussin, 1923—1931; Govinda, 1931; Suzuki, 1932; Nyanaponika, 1949; Nyanatiloka, 1910, 1957; Narada, 1968, Guenther és Kawamura, 1975; Anacker, 1984; Komito, 1987; Bodhi, 1993; Porosz, 1997). Ezek első nyugati magyarázatai ugyan gyakran még nem voltak mentesek a félreértésektől sem, de a nyugati pszichológia több képviselője már a korai időktől érdeklődést mutatott a buddhista tanok iránt (Alexander, 19311; Joe Tom Sun2, 1924; Jung, 1935, 1939 a, b). E folyamat eredményeként Nyugaton sorra kezdtek átfogó tanulmányokban, monográfiákban is foglalkozni a buddhista pszichológia megismerésével és megismertetésével (Rhys Davids, 1914; Filliozat, 1955; Sarathchandra, 1958; Govinda, 1962; Maupin, 1962; Jayasuriya, 1963; Johansson, 1969, 1979; Akishige, 1970; Guenther, 1974; de Silva, 1979; Goleman, 1981; Piatigorsky, 1984; Kalupahana, 1987; Pio, 1988; Frýba, 1989; Hamilton, 1996; Kwee és Holdstock, 1996; Pickering, 1997; Watson és mtsai, 1999; Welwood, 1979, 2000; Segall, 2003).”[3]

 

1. Buddha

Gautama Siddhártha herceg (i.e. VI-V.sz.) az észak-indiai Sákják földjén apja palotájában elszigetelve a tényleges világtól töltötte napjait gondtalan fényűző életben. Ez a burok megvédte a külvilág hatásaitól. Több alkalommal a falakon kívül szembesült az élet valóságával. Látva a betegséget, öregséget, halált, összezavarodott. Vándorral találkozva úgy döntött, elhagyja addigi életét és megkeresi a választ: hogyan lehet a szenvedést megszüntetni. Jogiktól tanult, aszkéta életmódot folytatott, meditált, de nem jutott közelebb a megoldáshoz. A folyón csónakban hegedülő gyermek látványa mutatta meg, hogy a középúton haladva lehet a célhoz érni. Ha laza a húr a hegedűn, vagy ha nagyon feszes, akkor fals hangot ad, de ha a megfelelő a feszítő erő, akkor gyönyörű zene szólal meg rajta. Ekkor elvetette a szélsőséges dolgokat, egy bódhifa árnyékában leült meditálni és megértette a létezés valódi természetét és megvilágosodott. Célként tűzte ki, hogy felismerését minél több érző lénnyel megossza.[4]

A "buddha" szó jelentése "felébredt", utalva a megvilágosodásra, tehát nem személynév, hanem szellemi attribútum. Vallási értelemben a megvilágosodott ember egyben buddha is. Az írások által megemlített több száz buddha közül csak a legjelentősebbeket említem meg: Krakucsandra, Kanakamuni és Kásjapa, majd a Szkíta Bölcs Buddha. A jövőben fog megtestesülni Maitréja Buddha, aki jelenleg a Tusita istenországban tartózkodik, mint bódhiszattva. A buddhák példát adtak tanítványaiknak egy tisztább, erkölcsösebb élet megvalósításához. A történelmi Buddha, Gautama Sziddhártha a világ egyik legnagyobb vallásának, a buddhizmusnak a megalapítója. Ő azt tanította, hogy a buddhista alapelvek egyetemesek és mindenütt jelen vannak, tehát mindenki számára alkalmazható, követhető.[5]

Irodalmi szempontból a buddhista írások összessége közül a legismertebb a théraváda irányzat Páli Kánon gyűjteménye, mely három külön kötetből áll (Három kosár - Tipitaka).

Az egyik a fegyelem kosara (vinaja), amely tartalmazza a szerzetesek (és szerzetesnők) életvitelére vonatkozó szabályokat, a vétségek megvallásának módjait, és a szabályszegés következményeit. Az egyes szabályok eredetét történetbe foglalva rögzítették.

A másik az írások kosara (szutta), amelynek hatalmas az irodalma. Öt gyűjteményből áll: Dígha-nikája (hosszú gyűjtemény), a 34 hosszú beszéd; Maddzshima-nikája (középső gyűjtemény), 152 beszéd; Szamjutta-nikája (csoportosított gyűjtemény), 2889 dogmatikai fejtegetés és legenda; Anguttara-nikája (dolgok felsorolása növekvő sorrendben); Khuddaka-nikája (rövid gyűjtemény), 15 különböző műfajú gyűjtemény összefoglalása, például vallásos versek, bölcs mondások, állatmesék.

Harmadik pedig a tanítások magyarázatának kosara (Abhidhamma Pitaka), prózai formában, néha verses lezárással. Hét könyve részletes elméleti keretet ad az út ok-okozati hátterének magyarázatához.  A Dhamma-szanganí (dhamma összefoglalása) a dhammákat, avagy a létezés elemeit sorolja fel, a Vibhanga (osztályozás) egy részletes elemzés, amely az első könyvben elhangzottakat fejti ki bővebben 18 fejezetben, a Dhátu-kathá (elemek megbeszélése) tárgyalja az elemeket az összetevők, érzékelési alapok és elemek hármas elrendezése szerint, a Puggala-pannyati (személy megnevezés) 10 fejezetre bontva formálisan meghatározza a különféle személyiségeket, a Kathá-vatthu (pont vita) a korai "hínajána" iskolák közötti ellentétes nézetek leírása, valamint a théraváda látásmód védelme, a Yamaka (párok) pszichológiai jelenségek két ellentétes módon való ütköztetése, a Patthána (kapcsolatok) jelenségek 24 tagos ok-okozati összefüggés tárgyalása.[6]

 

2. Buddhizmus

Mi is a buddhizmus? Világnézet? Filozófia? Vallás? Tudomány? Pszichológia? Gyakorlat? Életszemlélet? Spirituális út? Szerzetesek hálózata? Jó szándékú emberek együtt gondolkodása? Szellemi út a világunk, létünk megértésére? Tudatosság?

Nem lehet egzakt meghatározást adni. Földrajzi elhelyezkedéstől, tradícióktól, vallási behatásoktól függően más-más aspektusban értelmezik. Régi megfogalmazásban az írásos hagyomány jelzőjeként az „ágama” – ami a múltból jön – kifejezést használták, melyet Buddha összegyűjtött beszédeire értették. Később a szó tágabb meghatározást kapott, mely szerint a tanításokon kívül azok értelmezését, alkalmazásának gyakorlati útmutatóit is jelenti az utókor számára.[7] A buddhisták többsége vallásként gondol a buddhizmusra, de nem hetero-teisztikus hagyomány – mivel nincs a történelmi vallásokhoz hasonló istenségkép, imádatok, rituálék a megmentőhöz –, ezen gyűjtő kifejezés nem fedi le Buddha hagyatékát.[8]

A nyugati gondolkodás szerint inkább filozófia, melyet például egyetemeken tanítanak, de ez sem precíz meghatározás. Buddha kerülte a filozofálást és a filozófusokkal folytatott vitákat, különösen elkerülte a spekulatív metafizikai kérdéseket. Sokkal fontosabbnak tartotta, hogy megtisztítsa az emberi tudatot.[9] Leginkább gyakorlati útként jellemezhető, mivel eszközöket, módszereket ad a gyakorló kezébe, melynek iránya, ösvénye van, ami a szenvedéstől való megszabaduláshoz vezet. A kutatások, a szent iratok tanulmányozása egyre inkább alátámasztják, hogy egyfajta ősi pszichológiával találjuk magunkat szemben, mely összecseng a mai egyes nyugati pszichológiai gyakorlatokkal. A buddhista írásokban az Abhidhamma Pitaka az a szöveghalmaz, melyben mindez kifejtésre kerül.[10]

A buddhizmus kibontakozása során nagyon sok irányzat alakult ki, számtalan közösség vette fel a tanításokat, voltak olyanok, akik éppen azokat megkérdőjelezték, illetve átalakítva az alaptanításokat örökérvényűnek tekintve egységes rendszerbe foglalt ösvényt jártak, s járnak be ma is a megvilágosodás elérésének céljából. A működésük során az értelmezésben eltérések mutatkoznak, egyes gondolatokat hangsúlyoznak, míg másokat háttérbe szorítottak. Ehhez további tényező a nyugati világban való megnyilvánulása, megfelelő tanítók hiányában a különböző tradíciókkal rendelkező nyugati gondolkodók sok esetben nem értették a tant, és félreértelmezték a tanításokat. Nagyon nehéz rekonstruálni, hogy valójában a 2500 év alatt milyen állomásokon ment át a buddhizmus. Hullámzó volt a megléte India és Ázsia országaiban, néhol elsorvadt egy időre – például India északi régióiban –, vagy politikai okok csorbították fennmaradását – mint Kínában a Shaolin szerzetesek üldöztetése kolostoraik lerombolása kapcsán. Néhol elszigetelt közösségekből fejlődésre sarkalta egy-két karizmatikus személy, ahogy Sri Lankán például nepáli szerzetesek által vált újra meghatározó vallási irányzattá. Számtalan törekvés próbálta és teszi ma is, egységes struktúrába foglalni.[11] Sajnálatos, hogy nagyon sok ősi irat elveszett, vagy csak részei maradtak fenn. Így fordulhatott elő, hogy kínai szövegekből lehetett csak visszafordítania az egyes szanszkrit tekercseket. Erre példa a tunhuangi kéziratok, amelyeket Mokao-barlangok rejtett járatában találtak a XX. század elején. Az írásokat történészek, vallástudósok, nyelvészek és íráskutatók is vizsgálják, hogy tudományosan alátámasszák a benne foglaltakat.

Így tudták megállapítani, hogy fontos vallási és világi szövegek gyűjteményét tartalmazzák a tekercsek.[12] Ebből is látszik, hogy nem teljesek az ismereteink; a mai korunkban talált újabb bizonyítékok bővítik és helyére teszik a jó néhány homályba merült tényt. Számtalan fordítás készült a meglévő írásokból. Így sok országban tanulmányozhatják a követők, gyakorlók Buddha és az egyes buddhista irányzatok tanításait.

Napjainkban az érdeklődés fokozódik, mert sokan keresik azokat a gondolatokat, fogódzókat, melyek harmonikussá, boldogabbá tehetik az életet. Általánosan megállapítható, hogy Sákjamuni Buddha olyan eszmerendszert alkotott, mely korokon és országhatárokon át a XXI. században is alkalmazható elméleti és gyakorlati útmutatót ad.

 

3. Pszichológia Indiában

3.1 Hindu pszichológia

Jadunath Sinha, az indiai pszichológiáról megjelent művében megjegyzi: „Nem létezik empirikus pszichológia Indiában. Az indiai pszichológia a metafizikán alapszik.”[13] Ennek az a magyarázata, hogy minden indiai filozófiai rendszer egyúttal a megszabadulás alapja is. Más szavakkal, az indiai filozófusokat nem az önmagukban való tények, avagy inkább statisztikai valószínűségek érdeklik, hanem elsősorban a megszabadító igazság. A hindu pszichológiáról nem lehet leválasztani a vallási tartalmat, hiszen évszázadokon át tradicionálisan kapcsolódott hozzá. Az indiai hagyományok, az erős istenhit, a mindennapokat meghatározó vallási dogmák és szabályok természetes eredményeként a pszichológiai kérdéskörök magyarázatainál is megjelennek okkult elemek.[14]

Konvencionális és szakrális indiai pszichológia magától értetődőnek tekinti, hogy az élet, a létesülés egy önmagán túlmutató célhoz vezető eszköz, nem pedig olyasmi, amit mindenáron fenn kellene tartani. Valójában a szubjektív megtapasztalás elsődlegesen a megfigyelésre épül, ezért a megtapasztalás tudományának nevezik. Igazsága nem olyan, ami számszerű bemutatásra alkalmas; csak az avatott szemlélődő elmélkedése által igazolható.

Az elmélet úgy tartja, hogy az egyén ösztöne a legerősebb a késztetések közül, de nem ez az emberi működés legalapvetőbb mozgatórúgója. A hindu pszichológia nem tartja a romboló késztetéseket alapvető jellemzőnek, de természetesen jelenlevők az ember életében. Az öngyilkosságot, a háborúskodást és a hasonló agresszív viselkedéseket nem a normál elme működéseként tartják.[15]

A hinduk egyetértenek az úgy nevezett jéghegy hasonlattal. Az elme csak egy apró része látható a felszínen, és sohasem szabad lebecsülnünk a mélyen található, nem látható részek méretét és erejét. Gyakran észre sem vesszük ezen mentális erők hatását, viselkedésünk irányító erejét. A hindu pszichológia ezeket a rejtett mentális erőket szamszkáráknak (szanszkrit) nevezi, mely kifejezés benyomást, behatást, lenyomatot jelöl. Úgy gondolják, hogy az elme tudatalattiba visszaszorított részét nem csak a gyermekkorból vagy a korai évekből, emlékekből visszamaradt traumák vagy érzések, hanem a létezés összességében, tehát akár az előző életekben is megélt benyomások határozzák meg.

A hindu pszichológia a tudatosság négy állapotát határozza meg, azaz dzsagrat (éber, tudatos) állapot, szvapna (alvó, tudatalatti) állapot, szusupti (alvó, eszméletlen) állapot, turija (nem dualisztikus tudatalatti) állapot, és egy ötödiket is ide szoktak sorolni, a májá (tudatlanság fátyla) állapotot, vagyis a világ illúzióját. A hindu gondolkodás szerint az egyénben egy örökké való boldogságra és örök létezésre törekvő ösztönkésztetés van jelen. Az örök létezés pedig ebben a koncepcióban nem az örök földi létezést jelenti. A megtartható boldogságra való törekvés a leginkább motiváló erő az ember cselekedetei mögött, mind tudatosan, mind tudat alatt.[16]

3.2  Buddhista pszichológia – Abhidhamma

A buddhista pszichológia legjelentősebb összefoglalását az Abhidhamma Pitaka szöveggyűjtemény, a Tipitaka harmadik kosara tartalmazza, amely sajátságos rendszerező és magyarázó összefoglalója Sákjamuni Buddha tanításainak. Vannak olyan irányzatok, elméletek, melyek már egy Buddha utáni kor összegyűjtött teóriáinak leírásaként tartják, mivel a szövegek nyelvezete egy későbbi, srí lankai szerzetesek szerkesztői munkájának eredménye.

A szöveggyűjtemény alapvetően a buddhai tanítások, alapelvek kommentárjaiként keletkeztek, összefüggő tudományként „buddhista pszichológiának” is nevezik. Buddha maháparinirvánáját követő évszázadokban csaknem valamennyi buddhista irányzat rendelkezett Abhidhamma tanítással, bár az utókorra teljeskörűen csak a théravádinok és a szarvaszitvádinok Abhidhammája maradt fenn. Abhidhamma Pitaka, mint a „Végső tan” vagy „Felsőbb tan” filozófiát, pszichológiát és etikát is tartalmaz. Hét könyvéből a Patthána kifejezetten elméleti keretet ad a buddhista ösvény ok-okozati hátterének magyarázatához.   

Az Abhidhamma célja a tapasztalat természetének megértése, az érzékelt valóság elemzése és átértékelése tudatos valósággá. Az Abhidhamma bölcseletet a lételemek (dhammák) skolasztikus rendszere jellemzi, ezáltal egyfajta lételméletet alakít ki, ehhez módszertani elemzéseket ad, valamint a tudatosság részletes tipológiáját állítja fel. Az Abhidhamma a tapasztalás sokrétűségét mentális és anyagi jelenségekre vezeti vissza. A lelki állapotokat a szakralitás szempontjából is vizsgálja a tanítás. A korai buddhizmusban és az Abhidhamma bölcseletben elsődlegesen a „tudatos” elme állt a figyelem középpontjában, míg a későbbi iskolák tekintetében a hangsúly áthelyeződik a modern nyugati pszichológiából ismert „tudatalattinak” tekintett tudati működések leírására.[17] Nyanatiloka, a huszadik századi német tudós-szerzetes szerint a bhavanga (a szándékos tudatosság, csitta passzív módja, amely egy mentális folyamat) mint egy tároló a múlt összes tapasztalatát és szándékát elrejti az aktív folyamatok elől. Ezek a rejtett múltbéli dolgok képesek azonban időről időre felmerülni a tudattalanból és átlépni a tudatosság szintjére. Az Abhidhamma szerint a tudat nem más, mint hihetetlenül gyors tudatmozzanatok sorozata.[18]

A buddhista pszichológiai elvek egyik legfontosabb tézise a négy nemes igazság, amelynek kiindulópontja az, hogy tudomásul vesszük: az emberi lét elkerülhetetlen velejárója a szenvedés (dukkha). Nem csak a ténylegesen fájdalmas testi vagy lelki tapasztalásokat foglalja magában, hanem az emberi létre jellemző általános elégedetlenséget, tökéletlenséget, elégtelenséget vagy kizökkentséget, kibillentséget is.

A buddhista pszichológia azzal kezdődik, hogy szándékosan kialakítjuk magunkban a tiszteletet, mégpedig először is saját magunk iránt. Amikor megtanulunk elpihenni saját jóságunkban, akkor a többiek jóságát is tisztábban látjuk. Kifejlődik bennünk az a tisztelet és az a szeretet, aminek a leghétköznapibb körülmények között is hasznát vesszük.

Az Abhidhamma nem ismeri el a pszichét vagy lelket, vagyis a buddhista pszichológia psziché nélkül létezik. Az Abhidhamma nem pszichológiai tankönyv, nem próbálja megoldani az összes problémát, de a gondolatok elemzésével, főként etikai szempontból besorolja a mentális állapotokat, és az öt érzékajtón és egy elmeajtón keresztül felmerülő gondolkodási folyamatokat magyarázza. Például a bhavanga (a tudatalatti élet-folytonosság) és dzsavana (a bhavanga bevillanása utáni felmerülő érzékszervi tudatosság, amely tisztában van az érzék tárgyával) gondolati pillanatok leírása csak az Abhidhammában találhatók meg, a modern pszichológia nem vette át, de sok más aspektust viszont beépített.[19]

A buddhista bölcselet analízisének elsődleges célja volt, hogy megszüntesse azt a kijelentést, hogy önmagunkat szilárd és változatlan önvalóval tapasztaljuk. A pillanatnyiság tanának kidolgozásával az érzékeléssel kapcsolatos mentális folyamatok természetét igyekezett értelmezni a théraváda iskola jellegzetes módszereivel. Az Abhidhamma pszichológiájában megoldásokat találunk a mentális kibillentségek orvoslására. A rágondolás egy témára (vitakka) legyőzi a tompaságot és a tunyaságot, az inspiráló öröm vagy elragadtatás (píti) elejét veszi a gyűlöletnek, a boldogság (szukha) ellensúlyozza a nyugtalanságot, az egyhegyűség (ékágrata) kiküszöböli a mohóságot. A buddhizmus mindig is tiszta eszmével élt, de sosem hirdette, hogy a fogalmi gondolkodással és logikával megoldhatók a metafizikai problémák. Ha viszont az intuíciónkra hagyatkozunk, csak akkor tudunk különbséget tenni a valódi intuíció és a vágy vezérelt gondolkodás vagy érzések között, ha előbb megtanuljuk használni a gondolkodási képességünket. A buddhizmus világos gondolkodására bőséges példákat találunk a tantrikus szádhanák és a tibeti thankák elemzésekor, amelyek minden egyes részletet pontosan meghatároznak és gondosan felrajzolnak. A gondolkodás és a fogalmi körbejárás tehát csak a kezdet, ami egy intuitív tudatállapothoz, egyfajta mélyebb látáshoz vagy közvetlen tapasztaláshoz vezet.

A korlátlan kiterjedésnek és szabadságnak a megtapasztalása pedig lehetővé teszi, hogy a meditáló fölismerje a szunnyatát, amit a korai páli szövegek a semmi tartományának neveznek. Ezen a szinten túl a gyakorló tényleges tapasztalata már nem írható le szavakkal, ezért jellemzik úgy, hogy megérkezett „a sem észlelés, sem nem észlelés” állapotába. Itt eltűnik a különbség tapasztaló és tapasztalat között, az alany és a tárgy összeolvad, s megvalósul a tökéletes egység, a szamádhi, mely előszobája a vipasszana gyakorlatnak.

 

4. Nyugati pszichológia

„A személyes vélemény és a tekintély a politikával és a vallással jár. A politikus azt mondja: "higgy nekem, mert én ezt mondom, én vagyok a főnök". A vallás azt mondja: "higgy nekem, mert Isten ezt mondta nekem, én pedig most elmondom neked". Ám a pszichológia azt mondja: "higgy, amit akarsz, de a hited alapja valamiféle bizonyíték kell, hogy legyen. Ezek a tények, ahogy jelenleg tudjuk.”             Philip Zimbardo[20]

A pszichológia, mint tudományos szakterület feltárja a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre, vizsgálják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátságait, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csoportban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait, kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait. Tudományosnak azért nevezhető a pszichológia, mert mérésekkel, számokkal mérhető és ezek a mérések megismételhetőek, a mért eredményeknek pedig egyezni kell az előző mérések eredményével.[21]

A görög eredetű név (psziché = lélek, logosz = tan) arra utal, hogy már a görögök idejében is érdekelték az embereket olyan általános kérdések, hogy mitől különbözünk a beszédben, a viselkedésben, az emlékezésben, tanulásban és a gondolkodásunkban.

A buddhizmus jelentősége a modern nyugati pszichológia szempontjából Rhys Davids brit indológus munkásságával kezdődött. 1900-ban lefordította Abhidhamma Pitakát és felesége, Caroline megjelentette a „Buddhista pszichológiai etikai kézikönyve” című könyvét. Kutatásaik során több hasonló témájú publikációt adtak ki.

A huszadik század éveiben a sok lélektannal foglalkozó kutató és buddhista tudós közötti együttműködéssel tudományos irányzatok jöttek létre. Számos neves tanár, klinikus és író, például Carl Jung, D.T. Suzuki, Erich Fromm, Alan Watts, Tara Brach, Jack Kornfield, Joseph Goldstein, David Brazier, Sharon Salzberg kísérelték meg időről időre integrálni a pszichológiát és a buddhizmust, hogy ezzel segítsék az egyszerű nyugati embereket mentális problémáik megoldásában. Jordan Peterson kanadai kutató és klinikai pszichológus a buddhista megfogalmazást, mely szerint "az élet szenvedés", nem látja pesszimista gondolkodásnak; inkább azt vallja, hogy az elme megerősíti az élet szigorának elfogadását és hozzásegíthet a boldog életforma eléréséhez. Hosszas erőfeszítések során az abhidhammikus pszichológia bevonását a nyugati pszichológiába támogatta Csögyam Trungpa Rinpocse és a 14. Dalai láma is.

Csögyam Trungpa Rinpocse 1975-ben, „Az abhidharma pillantásai” című könyvének bevezetőjében ezt írta:

Sok modern pszichológus azt tapasztalta, hogy az Abhidharma felfedezései és magyarázatai egybeesnek saját legújabb felfedezéseikkel és új ötleteikkel; mintha a modern idiómában újjáépítették volna az Abhidharmát, amelyet 2500 évvel ezelőtt tanítottak.”[22]

A buddhizmus és a nyugati pszichológia elméletében és a gyakorlatában azok tanulmányozása során újabb és újabb átfedéseket találhatunk. Az elmúlt száz év során gondolkodók számos közös vonásról írtak a buddhizmus és a modern nyugati pszichológia különböző ágai között, mint például a fenomenológiai pszichológia, a pszichoanalitikus pszichoterápia, a humanisztikus vagy egzisztenciális pszichológia, a kognitív pszichológia és maga a pozitív pszichológia területén.

4.1 A buddhizmus és a fenomenológiai pszichológia

A fenomenológia egy szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl (1859-1938) alapított. Husserl úgy gondolta, hogy úgy kell megragadnunk mindent, amilyen; az emberi tudatot kívánta feltérképezni a szubjektív tapasztalások alapján. Ez hasonlít a buddhizmus természet valóság elvével. Arra szabad figyelnünk, hogy mi jelenik meg a tisztán figyelésre ráállt tudat színe előtt. Mivel a jelenségek rendkívül sokszínűen mutatják be tárgyukat, a véletlenszerűeknek tűnőket le kell választanunk, s ami megmarad, az a dolgok lényege, amelyet mégsem elvont módon, hanem intuíció révén ragadunk meg.

Ez a meghatározás párhuzamos a buddhista szatipatthána meditáció módszerével.

Caroline A. F.  Davids „Buddhista pszichológiai etikai kézikönyve” című könyvében megfogalmazza, hogy az Abhidhamma filozófiai értelmezésben fenomenológiai pszichológiává válik. „A buddhista filozófia etikus az első és az utolsó szóig. Buddhizmus azt tűzte ki céljául, hogy elemezze és osztályozza a mentális folyamatok figyelemre méltó betekintését.”[23]

A nyugati és buddhista tudósok a buddhai tanításokban részletes introspektív (önmegfigyelés) fenomenológiai pszichológiának megfelelő elméleteket találtak. Az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy áll abban a vonatkozásban, hogy saját szubjektív világlátása, énészlelése és önértékelése milyen hatásokat vált ki. Egy rövid kérdéssel megfogalmazva: "Ki vagyok én?".

A vizsgálódás elsődleges témakörei: az emberi választás, a kreativitás és az önmegvalósítás. Alapvető motiváló erő az egyén szempontjából a személyes fejlődése, az éretté válása és a pozitívvá változása.  Az önmegvalósítás útját járva determinizmus jelentősége csökken, az emberi természet pozitív, optimista szemléletét hangsúlyozza. Így eredeti módszereket hoznak be a pszichológiai vizsgálatok körébe, mely az énfogalom és a személyes konstruktumok vizsgálatát foglalja magába. Ez a fajta analizis a hindu és buddhista „átman-anátman” fogalom körben is fellelhető.[24]

4.2 A buddhizmus és a pszichoanalitikus pszichoterápia

A pszichoanalitikus irányzat a tudattalan lelki folyamatokat az emberi cselekedetek indítékaiként emelik ki. Másik fontos pillére az elméletnek az ösztönök, vágyak, mint az emberi viselkedés mozgatói. Az elmélet megteremtője Sigmund Freud.[25]

Buddhista vonatkozásban Carl Jung, a híres pszichoanalitikus írt előszót a neves zen tudós, Daisetz Teitaro Suzuki „Bevezetés a zen buddhizmusba” című művéhez, amelyet először 1948-ban adtak ki. Az írásában Jung a megvilágosodás élményét emeli ki, mint a zen gyakorlók számára a teljességhez való felülmúlhatatlan átalakulást. További pszichoanalitikusok, mint Karen Horney és Fritz Perls is a zen-t tanulmányozták. Richard Wilhelm kínai nyelvű szövegeket fordított német nyelvre, a I Ching (Változások könyve), Tao Te Ching (Az út és erény könyve) és Taj ji csin hua cung cse (Az aranyvirág fakadásának titka) című írásokat Carl Jung előszavával. R. D. Laing, egy másik neves pszichoanalitikus Ceylonba ment, ahol két hónapot töltött buddhista elvonulásban meditációs gyakorlással. Később szanszkritul tanult és meglátogatta Govinda Lámát, aki Timothy Leary és Richard Alpert guruja is volt.  D. T. Suzuki, Erich Fromm és mások a mexikói Cuernavaca városban, „A zen buddhizmus és a pszichoanalízis” témájú 1957-es workshopon működtek együtt.

Fromm szerint a pszichoanalízis jellegzetes kutatása a nyugati ember szenvedésének, mely elidegenedés önmagától, embertársaitól és a természettől. Az a tudat, hogy az élet lepereg a kezéből, mint a homok, és az ember meghal anélkül, hogy élne; élmények és élvezetek közepette él és mégis örömtelen. Fromm figyelme a zen felé fordult, mert azt tapasztalta, hogy a zen bele lát az ember lényének természetébe; a gyakorlata olyan utat mutat, mely a rabságtól a szabadságig vezet; felszabadítja természetes energiáinkat; arra ösztönöz bennünket, hogy kifejezzük a boldogságot és a szeretetet. A zen meditáció ugyan különbözik a pszichoanalízistől, mégis élesebbé teheti a fókuszt, új megvilágításba helyezheti a belátás természetét, és fokozhatja annak érzékelését, hogy mit kell látni, hogyan kell legyőzni az affektív szennyeződéseket és hamis intellektualizációkat (az érzések elnyomása logikai elhárítási mechanizmussal). Fromm határozott véleménye, hogy a pszichoanalitikusok között összetéveszthetetlen és növekvő érdeklődés mutatkozik a zen buddhizmus iránt.[26]

A buddhista meditáció pszichológiával való integrációjának népszerűsítésében sok más fontos közreműködő is volt, köztük Jack Kornfield, Joseph Goldstein, Tara Brach, Mark Epstein és Thich Nhat Hanh. Az általuk bevezetett és népszerűsített pszichoanalízis azon a gondolaton nyugszik, hogy a tudatban eltemetett traumák és emlékek feltárása terápiás folyamat, mely során az áthelyezés a tudattalanból a tudatosba hasonló módszer a helyes meditációban és a helyes megértésben rejlő elvekkel. Érdekes megemlíteni, hogy Jung a halálos ágyán Hsu Yun[27] dhamma-beszédeinek fordítását olvasta.

4.3 A buddhizmus és az egzisztenciális pszichológia

Az egzisztenciális pszichológia (más néven humanisztikus, transzperszonális pszichológia) egy pszichoterápiás irányzat, ami a buddhizmushoz hasonlóan az egyén mindennapi problémáinak megoldására helyezi a hangsúlyt, de főleg a félelem aspektusaira. Irwin D. Yalom megfogalmazása szerint az egzisztenciális pszichológia megvilágításában egy adott struktúra hiányáról beszélhetünk. Vagyis egyedül az egyén alakítója a gondolatoknak, tetteknek, érzelmeknek, életvitelnek, és így a felelősség is egyszemélyben az egyéné. Mivel nem képes minden igényét kielégíteni, a valódi kapaszkodók hiánya és az elképzelt struktúra utáni vágy között konfliktus feszül. Időről időre találkozik az egyén a saját korlátaival, lehetőségeivel. Az élet kiteljesedéséhez szükségszerűen el kell kerülni a múlt zavaró tényezőit és a jövő iránti aggodalmakat. Megköveteli, hogy teljes mértékben jelen legyünk a pillanatban. A teljes élet azt jelenti, hogy az emberi tapasztalat minden aspektusát át kell ölelni. A fájdalom, a szenvedés, az öröm és az extázis mind az emberiség közös tapasztalatai. Az emberi lélek négy legfőbb szorongása a halál, a szabadság, az egzisztenciális elszigeteltség és a jelentésnélküliség. Ezen problémák feloldására alakítottak ki gyakorlatokat. Hasonlóság található a buddhista éberség meditáció és a Gestalt terápiájában (felelősség szerepének hangsúlyozása) használt „figyelem folytonossága”, illetve „itt és most terápiája”, azaz a buddhista „jelenlét” gyakorlatok között.

Jelentős a hasonlóság a Négy Nemes Igazság analógiája és az egzisztenciális pszichológia felfogásában, melyek a mai korunkban is jellemzőek.

Buddha azt mondta, hogy az élet szenvedés. Az egzisztenciális pszichológia ontológiai szorongásról beszél (rettegés, félelem). A létkérdések ontológiai vizsgálódása formális és materiális módon is lehetővé teszi a gondolkodásunk megszokott irányultságának elemzését.

Buddha szerint a szenvedés a kötődésnek köszönhető. Az egzisztenciális pszichológiának is van néhány hasonló fogalma. Ragaszkodunk a dolgokhoz abban a reményben, hogy azok bizonyos hasznot fognak hozni számunkra.

Buddha felismerte, hogy a szenvedés kioltható. A nirvána buddhista koncepciója meglehetősen hasonlít az egzisztencialisták szabadságához. A szabadság jelentése a buddhizmusban a kényszerektől való mentesség. Yalom szerint a létkérdések tudatosítása a kulcs. Akkor lesz az egyén igazán szabad, amikor már nem a külvilágot hibáztatja, hanem felismeri és megérti, hogy maga a személy felelős azért, ami a saját világában zajlik és történik, s főleg a közvetlen létkörnyezetében.

Végül Buddha kijelentette, hogy van mód a szenvedés kioltására. Az egzisztenciális pszichológus számára a terapeutának asszertív szerepet kell vállalnia abban, hogy a kliens megismerje szenvedésének valóságát és annak gyökereit, és így lehetőség nyílik azok kioltására, átalakítására.[28]

4.4  A buddhizmus és a kognitív pszichológia

A kognitív pszichológia olyan folyamatokat tanulmányoz, melyek segítségével kiépülnek a mentális reprezentációk, majd átformálódnak, felhasználásra kerülnek a különböző emberi cselekvések keretében. Ez az irányzat az 50-es években indult útjára Noam Chomsky[29] munkásságából, és napjaink egyik legjelentősebben fejlődő tudományága, melyet gyakran „kognitív forradalom”-ként aposztrofálják, hiszen a szorosabb értelemben vett pszichológiai problémákon túl a nyelvészet, számítástechnika, de a mesterséges intelligenciakutatások során is olyan interdiszciplináris megközelítéseket tett lehetővé, melyek nyomán e szemléletet ma „cognitive science”-nak nevezik.

A vizsgálatok fő területe a szellemi folyamatok elemzése, vagyis a figyelem, az észlelés, az emlékezet, a felejtés, az alakfelismerés, a problémamegoldás, a nyelv és az értelmi fejlődés. Az irányzat fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a számítástechnika elterjedése, melyek következtében az agyi tevékenységek vizsgálata pontosabbá vált.

A tudatelmélet pszichológiai vonatkozásai: a probléma megfogalmazása, megoldási kísérletek vizsgálata, a konkrét változás teljeskörű leírása és a változáshoz vezető terv kialakítása megfelelnek a buddhizmus Négy Nemes Igazság elvének. Hasonló felépítés látható a kognitív pszichoterápia modelljében is, amely a problémával történő szembenézés, a kognitív torzítások megállapítása és a tudatosság kifejlesztése után a problémához vezető maladaptív mintázatok, képzetek, érzések és viselkedési stratégiák kognitív átstrukturálását tűzi ki célul. A pszichológia gyakorlataiban találkozhatunk módszerekkel, melyekben ez az átmenet manifesztálódik. Ilyen a buddhizmusból eredő meditációs technikák, főleg a vadzsrajána meditációk, a kognitív viselkedésterápia repertoárjában is megtalálhatóak.[30]

Énünk változásait a kognitív sémákkal tudjuk leírni. A terápia során az adaptív sémákkal nincs különösebb dolgunk, hiszen a jósági értékük pozitív eredménnyel bír. A maladaptív sémák a problémásak. Ezek rossz irányba viszik cselekedeteinket, az átalakításuk a cél. Mint a buddhista gyakorlatban, mint a kognitív pszichológiában részletes vizsgálat alá vesszük őket. A buddhista gyakorlat a nem megfelelő gondolati sémákat nem csak tisztán racionális eszközökkel helyettesíti, mint a kognitív pszichológiában, hanem a gondolati síkon is beavatkozik cél érdekében. Az éberség meditáció közben beazonosítjuk a szenvedést okozó

gondolati sémákat, majd együttérzés gondolat segítségével, szeretettel megváltoztatjuk, transzformáljuk gondolatainkat. A buddhista gyakorlat — a nyugati kognitív gyakorlatokhoz hasonlóan — arra tanít, hogy vizsgáljuk meg a szenvedést okozó gondolati torzulásokat. Ezért mondhatjuk, hogy ez a „szív viselkedés lélektana". Éberség meditációban felismerve az adott maladaptív sémát, átformálhatjuk azt, ahogy a tantrikus gyakorlatokban is végezzük. Pszichológiai terápia során hasonlóan járunk el a terapeuta irányítása mellett. A felismert negatív sémát kicseréljük egy pozitív irányultságú bölcs gondolattal. Az ilyen gyakorlatokat addig folytatjuk, míg a tudatunkat radikálisan át nem tudjuk formálni, azaz túllépünk a negatív gondolatok mezejéről a pozitív töltésű világba. Ehhez folyamatos és türelmes erőfeszítésre van szükség.[31]

Több meditációs technika is elterjedt a pszichoterápiában, melyeknek buddhista vonatkozásai vannak. Például a buddhista tudatosság gyakorlataihoz hasonló relaxáció kiváltására használt auto-szuggesztiós gyakorlatok. Jelentős Jon Kabat Zinn MBSR (mindfulness stresszcsökkentő)[32] vagy Marsha M. Linehan DBT (dialektikus viselkedésterápia)[33] módszere. Az MBCT (tudatosság-alapú kognitív terápia)[34] elsősorban a depressziós zavarok javításának módszere, mely felhasználja a CBT (kognitív viselkedés terápia)[35] gyakorlatait. Steven C. Hayes elfogadó és elkötelező terápiája (ACT)[36] nagyban támaszkodik az éberség és pozitív megerősítés módszerrére. Dr. Albert Ellis[37] szerint a pszichoterápia elméletébe beépített sok elv nem új keletű; némelyiket eredetileg több ezer évvel ezelőtt fogalmazták meg a taoista és a buddhista gondolkodók.

A pszichológia rohamosan átalakul napjainkban. Az életünk felgyorsul, ahogy egyre több technikai csoda átveszi, átalakítja vagy akár háttérbe is szorítja az embert, úgy tevődik át a pszichológia kutatási területei és segítség nyújtása más-más aspektusok felé, hiszen többféle problémák, zavarok lépnek fel az egyén mindennapjaiban. Pléh Csaba szerint egyre nagyobb teret nyernek nyilvánosan a hagyományos nyugati technikákkal és életfilozófiákkal versengő alternatív módszerek, a jógától a meditációkig.

A gyakorlati pszichológia leginkább előtérben álló területén, a klinikai pszichológiában jellegzetes megoszlások is létrejönnek. Megosztó tényező a beavatkozás és a megértő segítés kettőssége. Az utóbbi négy évtizedben az általános pszichológia és az ennek gerincét alkotó kísérleti pszichológia is gyökeres átalakuláson ment keresztül. A kognitív pszichológia az információt és annak jelentését állítja a kutatás előterébe, és így voltaképpen a tiszta megismerés formáit feltevő szemléletet képvisel. A mindennapi életben megjelent egy nézet, miszerint az ember elsősorban adat kezelő lény. Már napjainkban is, de néhány évtized múlva ennek az információáramlási elméletnek egy újabb verziójaként érünk el oda, ahol az internetes hálózatok fogják az ember modelljét és metaforáját adni. Elég csak a közösségi médiákra (például Facebook, Twitter) vagy a mesterséges intelligenciás fejlesztésekre gondolni.[38]

 

5. Pozitív pszichológia

A fejlődő kultúránk különösen átalakította a társadalmi berendezésünket, életmódunkat, egészségi állapotunkat és betegségeinket. A XX. században a testi-lelki problémák feltárása, kiszűrése központi fontosságú lett, például a háborús traumák hatására. A pszichológia és ezen belül a pozitív pszichológia jelentősége a második világháború után felerősödött. A kutatások széles körben terjedtek el a társadalmi szocializálodás, a népegészségügy, gazdasági hatások, politikai folyamatok témaköreiben.

Lényeges kutatási cél lett a társadalmi viselkedést szabályozó norma- és értékrendszer folyamatos átalakulásának elemzése. Számtalan kutató csoport alakult eltérő irányzatokat indítva. A társadalomtudományok fejlődése szorosan összefüggött a természettudományos és technikai haladással, amely mintaként szolgált a humán kutatások területére. A klinikai pszichológia is eredendően betegségközpontú volt, amely a patológiás állapotok kiszűrését és kezelését tartotta feladatának, hiszen a kóros tünetek sürgős kezelést igényelnek. A mai napig tarja magát az a szemlélet, mely szerint a kockázati tényezők feltérképezése koncentrált feladat a klinikai pszichológiában. Számos kockázati tényező olyan mélyen gyökerezik a társadalomban, melyek feltárása és kezelése rendkívül nehéz és hosszadalmas folyamat. Ezért egyre több pszichológus és pszichiáter használja a buddhista meditációs technikákat a különböző szorongásos és depressziós egészségügyi problémák kezelésekor.

A modern fogyasztói társadalmunkban úgy tekintünk az életmódra, amely az egyén szabad akaratától függ, de a szociológiai kutatások megmutatták a társadalmi és kulturális kényszerítő körülmények hatásait is, mely szerint megtalálható az egyén személyisége, az adott közösség sajátosságai, a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíció jellemzői, valamint a társadalmi normák kényszerítő tényezői is. A pszichológia nem csupán a patológia, a gyengeség és károsodás tudománya, hanem az erő és a kiválóság tudománya is: munkáról, nevelésről, belátásról, szeretetről, növekedésről, az emberi pszichikum és viselkedés megértéséről is szól. Röviden a nyugati pszichológia az összetett viselkedési mintákat tanulmányozó tudomány. A pszichológiának mindenütt van létjogosultsága, ahol az emberi tényező jelen van. Sok alkalmazott területe létezik, mint a lélektan, iskolai-munkahelyi elemzés, fejlődés-, szociál- és személyiségpszichológia; módszereiben a megfigyelés, a kísérlet, kérdőív, az interjú. a szociometria, a tesztek a meghatározóak.

5.1 Az új szemlélet

A pszichológia a XX. században leginkább a depresszióval, a szorongással, stresszel, és hasonló mentális rendellenességekkel foglalkozott. Hangsúlyos figyelmet kaptak a trauma, a szenvedés és a fájdalom kezelései, de viszonylag kevés érdeklődés jutott a boldogságra, a jóllétre, a kivételességre, az erősségekre és a fejlődésre, mint pozitív jellemzők elemzésére. A társadalmi változások nagyon sok tanulmányt generáltak a pozitív életet meghatározó tényezőkről. A kutatások eredményei bizonyítékul szolgáltak, hogy racionálisan is befogadhatók, érthetők lehetnek az új elméletek, melyek közül sok igazolást nyert, de voltak olyanok is, amiket megcáfoltak. Összeségében ezen tanulmányok felfedezései széleskörű tudományos alapot teremtettek a pozitív elvek alkalmazására. Persze ez nem jeleni azt, hogy figyelmen kívül kell hagyni a megtapasztalt nehézségeket, inkább arról van szó, hogy az új szellemiségű kutatások kiegészítik, bővítik a konvenciális pszichológiát, és ezzel eredményessebbé teszik a terápiákat.

A pozitív pszichológia előzményeként meg kell említeni néhány pszichológus munkásságát, mely munkák jelentősen hozzájárultak a széleskörű nyilvánossághoz. Lewis M. Terman a 1930-as években longitudinális kutatásokat végzett, amelyek az intelligencia, a tehetségesség és életbeli sikeresség összefüggéseire fókuszáltak elsősorban az oktatás területén.[39] Gordon Allport 1961-ben összefoglalta a személyiségpszichológia keretében a mentális egészséggel kapcsolatos elméleteket.[40] Carl Rogers szintén 1961-ben fogalmazta meg, hogy a személyiség érettségével kapcsolatban a tapasztalatok fenomenális mezője és az önvaló fogalmi szerkezete közötti megfelelés jelentőségének elemzése visz közelebb a jól funkcionáló ember megértéséhez.[41] Abraham Maslow 1968-ban tette közé vizsgálódásának célját, mely a terápia és a személyiségfejlesztés területén pozitív szemlélet követését emelte ki – középponti elmélete az érett és egészséges ember tanulmányozása volt.[42] Richard C. Atkinson a sikerorientáció teljesítményfokozó hatásával foglalkozott.[43] Richard Lazarus azt a küzdelmes életvitelt kutatta, amelyet az ember legpozitívabb alkalmazkodási erőfeszítésének tekintett.[44]

Nem véletlen, hogy a konvencionális kutatási tendenciák ellenpólusaként a fentebb említett kutató pszichológusok munkáinak hatására megjelent egy paradigmaváltás 1998tól, mely Martin Seligman, az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) elnőkének kezdeményezésre, több kutató bevonásával ment végbe. 

2000-ben Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály publikáltak egy tanulmányt, amelyben megfogalmazták az eddigi irányzatok „szenvedés pszichológiája” meghaladásának fontosságát. Hangsúlyozták, hogy a pszichológia tudományának inkább a „pozitív” emberi működés feltételeinek vizsgálatára kellene törekednie. A pozitív pszichológia irányzat célkitűzései általánosságban a pozitív élmények (a boldogság, az öröm, az inspiráció és a szeretet), a pozitív állapotok és vonások (mint a hála, a rugalmasság és az együttérzés), a pozitív intézmények (pozitív elvek alkalmazása a vállalkozásokban, társaságokon belül), vagyis a pszichológiai jóllét megteremtése, tudatos cél választás, autentikus pozitív érzelmek, pro szociális magatartás kialakítása. Azoknak a tényezőknek a felkutatása és erősítése a feladat, amelyek az egyének és közösségek virágzását, jóllétét segítik elő. A pozitív pszichológia a védőfaktorok meghatározásán túl például a pozitív karakterjegyek azonosítását is szorgalmazza, amelyek elősegítik az élethez való pozitív viszonyulást, a mentális és testi egészséget. Fontos szempontok a megfelelő önbecsülés, mások tisztelete, a jövőorientáltság és életcélok követése is. Az irányzat missziójának a jóllét megteremtését definiálták és öt tényezőjét azonosították be; a pozitív érzelmek, az elmélyülés képessége, az értelem keresés, a kapcsolat építés és a teljesítmény. A kutatás iránya a pozitív emberi működés, mint a boldogság, az egyéni különbségeken belül a karaktererősségek, az érzelmi intelligencia a szubjektív élmények és a kreativitás. A hagyományos pszichológiai gondolatmenettel szemben nagyobb jelentőséget tulajdonít a fejlődésorientált motívumoknak, a kíváncsiságnak és az önindított tevékenységeknek. Új fogalmak, mint a flow, mindfulness és a karaktererősségek jelentek meg, amelyek az életminőség emelésének lehetőségeit tárják fel. A pozitív pszichológia szorosan kapcsolódva az egészségpszichológia területeihez tudományosan kimutatható jótékony hatást fejt ki az egyén életvitelének számos aspektusában. Az optimizmus, a hála, az együttérzés, a másokkal való törődés olyan pozitív gondolkodás, mely mentálisan segíti a közérzetet és a fizikai egészséget, és így hozzájárul a boldogabb, kiegyensúlyozottabb, hosszabb élethez.[45]

A pozitív pszichológia alapjaiban újította meg a pszichológiai gondolkodást és a kutatásához való hozzáállást azáltal, hogy a pszichológiai működésben fellelhető erősségek, erőforrások azonosítására törekedett. Fókuszba helyezett olyan fogalmakat, jelenségeket és területeket, amelyekkel addig a pszichológia főbb áramlatai kevéssé vagy egyáltalán nem foglalkoztak. Így a pozitív pszichológiai szemlélet világított rá arra is, hogy nem csupán a mentális problémák hiánya, de az alkotóképesség kiteljesítése is fontos szempont az egészség fejlesztésében. Ily módon a buddhizmus és pszichológia látásmódja párhuzamot mutat a tudományosan megalapozott gondolkodás, ismeretelmélet és módszertan számos elemével. A buddhista nézetek az egyre nagyobb népszerűség hatására integrálhatóvá váltak a hagyományos nyugati pszichológiai és terápiás rendszerekbe. Ennek érvényesülő hatását nagyon tényszerűen illusztrálja a buddhista éberség meditáció, mely hidat vert a kognitív tudomány és az emberi tapasztalás között.

A pozitív pszichológia elméletébe és gyakorlatába megjelentek az intervenciók (PPI - Positive Psychology Interventions). A PPI-k célja, hogy elősegítsék a pozitív életet az emberek mindennapi életében, azaz a boldog életet, és segítsen megbirkózni az esetleg átélt negatív eseményekkel és hangulatokkal. Olyan önsegítő gyakorlatok, csoportos tréningek és egyéni terápiák, amelyek elsősorban a pozitív érzelmek, kogníciók és viselkedések előmozdítását célozzák meg és nem valamilyen tünet észlelés, probléma vagy betegségféle megszüntetésére irányulnak. A kutatók a PPI-k eredményességének nagy jelentőséget tulajdonítanak a mentális zavarokban szenvedő személyek számára. Azon kívül, hogy hasznos kiegészítője a hagyományos kezelések esetén, a PPI-k hatásai a fizikai egészségre is kihatnak. A széleskörű alkalmazáshoz további fejlesztések, kutatások folynak.[46]

A pozitív pszichológia kutatások főbb területi: a boldogság fokozó gyakorlatok, a napi három jó dolog vizsgálata, a köszönetnyilvánítás (ami kapcsolatba hozható a mettá gyakorlattal), a személyi erősségek fokozására irányuló gyakorlatok, élményeink megosztása környezetünkkel, emlékek rögzítése szenzoros érzékelések megfigyelése által (ez a szatipatthána meditációnak felel meg), öngratulációs gyakorlat, összehasonlító gyakorlat a múlt-jelen-jövő tekintetében (karma elmélet), abszorpciós gyakorlatok (egyhegyűség buddhista gyakorlat integrálása), viselkedés kifejezés gyakorlatok, időtudatosság gyakorlat (buddhista mulandóság elmélet), hála gyakorlat (mettá meditáció).[47]

Emma Seppala LKM (Love-Kindness Meditation) gyakorlata egy hagyományos buddhista mettá elmélkedés nyugati értelmezése a szeretetről és az együttérzés kiterjesztéséről, ahol a személy önmagára vagy másokra vonatkoztatja a figyelmét. A kutatások azt mutatják, hogy az orvosi szervezeteknél a stressz és a kiégés magas, az orvosi kezelés ennek következtében nem kielégítő. Egyre nagyobb az igény olyan együttérzőbb munkahely iránt, amely magában foglalja a társadalmi kapcsolat nagyobb érzését. A tanulmányok alátámasztják a meditáció és az együttérző beavatkozások pozitív előnyeit számos egészségügyi és jóléti területen tapasztalják, a szeretető-kedvesség meditáció (LKM) lehet a leghatékonyabb gyakorlat az együttérzés fokozására, szemlélet változtatásra.[48]

Sonja Lyubomirsky „Hogyan legyünk boldogok” 2008-as kiadású könyvében részletesen ír a gyakorlatok valós eredményeiről. Egyik megállapítása, hogy a pozitív és negatív életeseményekhez való alkalmazkodás, ha részlegesen is, de befolyásolható tudatos aktivitásokkal. Az emberek egyszerű szándékos pozitív tevékenységek révén növelhetik boldogságukat, például hála kifejezésével vagy a kedvesség gyakorlásával. Ha úgy értelmezzük a boldogságot, mint az öröm, az elégedettség vagy a pozitív jólét tapasztalatát, annak az érzésével kombinálva, hogy az ember élete jó, értelmes és érdemes, akkor egy kép rajzolódik ki az életünk értelméről. Általános vélekedés, hogy a boldogság az egyén ellenőrzésén kívül esik, puszta sors, szerencsés körülmények vagy genetikai hajlam eredménye. A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy a boldogság jó része tevékenységektől függ, és így változó, illetve változtatható. A boldog élet, amire annyira vágyunk, kapcsolatainkból épül fel, melyhez elengedhetetlen a minőségi idő. A világgal való szándékos és aktív kapcsolat révén az emberek – legalábbis bizonyos fokig – átvehetik az irányítást tapasztalataik felett, és így többé - kevésbé boldoggá tehetik magukat.

Lyubomirsky és munkatársai szerint a boldogság 50%-ban genetikailag meghatározott, 10%-ban környezeti okokra vezethető vissza, viszont 40%-ban potenciálisan módosítható a szándékos boldogságnövelő tevékenységek és gyakorlatok által. A szerző könyvében tudományosan alátámasztott kutatások sora bizonyítja, hogy a következőkben tárgyalt gyakorlatok eredménye átalakítja és feljavítja az emberek napi életvitelét. Lyubomirsky tizenkét lépésben igyekszik felépíteni a boldogság optimális állapotát. Tekintsük át ezeket a lépéseket:

A hála a negatív érzések ellenpólusa, semlegesíti az irigységet, kapzsiságot, ellenségességet, aggodalmaskodást, bosszankodást. A hála kifejezése megerősíti önértékünk tudatát és az önbecsülésünket, segít megküzdeni a feszültségekkel és a megrázkódtatásokkal.  Hála kinyilvánítás elősegíti az erkölcsös viselkedést, a hálás emberek nagyobb eséllyel segítenek másoknak, azaz megvalósul egy fajta buddhista bódhiszattva mentalitás.

Az optimizmus kialakítása arról szól, hogy az egyén örül a jelennek és a múltnak, és a fényes jövőt kivetíti maga elé. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy végig gondolja a legfontosabb, szívből fakadó célokat, és elképzeli, hogy már elérte őket. Ha az egyén derűlátóan tekint a jövőbe – például biztos benne, hogy el fogja érni hosszú távú céljait –, akkor meg is teszi az elérésükhöz szükséges erőfeszítést. Emiatt az optimista gondolatok önbeteljesítő jóslatokként működhetnek.

A kényszeres gondolkodás (rágódás) esetén szomorúság vagy szorongás gyötri az embert, nagy valószínűséggel kiszolgáltatottnak, erőtlennek, önkritikusnak, pesszimistának és általánosságban negatív beállítottságúnak érzi magát. Ezen állapot ellensúlyozásaként vizsgálat tárgyává kell tennie az adott probléma forrását. Ezt legjobban egy nyolchetes éberség meditációs képzés útján érhetjük el.

Jó cselekedetek gyakorlása enyhíti azt a bűntudatot, szenvedést és nyugtalanságot, amelyet mások nehézségei és szenvedései miatt érez az ember, és arra biztatja, hogy tudatában legyen és örüljön saját jó állapotának. A jótékonyság nagy előnye az, hogy segítőkésznek és együttérzőnek látja magát és ez erősítheti az önbizalmat, az optimizmust és a hasznosság érzését. Ez szintén egy fajta bódhiszattva ösvény járása.

A kapcsolatok ápolása kielégíti a valahová tartozás szükségletét, a társas támasznyújtás biztonságát. Az emberi kapcsolatokban lehet átérezni a szeretet érzését, a boldogságot fokozni képes érzelmet, tehát ez az egyik legfontosabb boldogság forrás. A társas együttműködés hatása a célok elérésében nagyon lényeges, segítve egymást kiegészíthetők az egyén hiányoságai és támogatva ezzel további haladását. Ez a mentalitás a mettá.

A stratégiák kialakítása segítségével megbirkózhatunk a ránk váró nehézségekkel. A küzdelmet két típusra osztják: a problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdésre. A kutatások tapasztalata, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel alkalmazzák a problémaközpontú megküzdést akkor, amikor úgy hiszik, hogy tehetnek valami konstruktívat a helyzetükkel kapcsolatban. Inkább akkor alkalmazzák az érzelemközpontú megközelítést, amikor úgy vélik, hogy a negatív eseményt egyszerűen csak ki kell bírni. A megfelelő stratégia lehet a jó dolgok meglátása a megrázkódtatásban, a társas támasznyújtás, a dolgok értelmének felfedezése.

A megbocsájtás egy nagyon erős érzelem, mely akkor jön felszínre, amikor sérelem, visszaélés, testi, szexuális, érzelmi jellegű bántalmazás, árulás, cserbenhagyás éri az egyént. Ezen hatások negatív súlyként nehezednek az egyén tudatára. Ennek feloldása felszabadítja, a lefoglalt gondolati energiákat. Ezt mettá gyakorlattal érhetjük el.

Az áramlatélmény, a flow fokozása Csíkszentmihályi Mihály által került a köztudatba (későbbi fejezetben részletezem). Lényege, hogy sikerüljön egyensúlyt kialakítani a készségek és a kihívások között. Az öröm érzése attól függ, hogy az ember megtalálja-e az optimális arányt és ezzel belépjen a folyamatba, mely elvezeti a kívánt céljához. Ezt az áramlatot a buddhista tudatos jelenlét technikái biztosítják.

A tudatos jelenlét másik aspektusa az apró örömök élvezete.  Úgy élvezve a jelen pillanatot, hogy az egyén teljes mértékben benne él, hogy tudatosan megfigyeli, elemzi a tudati és érzékszervi mozzanatokat vagy egyszerűen csak gyönyörködik benne. Ez a fajta élvezet átfedést mutat az áramlatélménnyel és a hálával. Ebben a szemléletben a személyes jólét szintén a mettá állapot megélése.

Kötelezzük el magunkat a céljaink mellett, mely céltudatot biztosít az egyénnek, azt az érzést, hogy ura az életének, cselekedeteinek és annak eredményének. Magabiztosabb és hatékonyabb érzést ad, a megkezdett úton haladva minden részcél elérése újabb lehetőség arra, hogy az érzelmek, önbecsülés felpezsdüljön. Ez napi szinten is struktúrát és értelmet ad az életnek. Ezzel a törekvéssel a karma viszontagságait lehet optimálisabbra alakítani, mely kihat a szamszára törvényszerűségeire.

Vallás és spirituális élet fontos lehet abból a szempontból, hogy rokon lelkek társaságából erőt meríthet az ember az élet viszontagságainak elviselésére, túlélésére, átalakítására.  Szüksége van arra az érzésre, hogy számít a léte, hogy nem hiábavaló a szenvedése és a buzgalma. A tanulmányok alapján megállapítható, hogy a spirituális embereknek jobb a kapcsolata az embertársaival, az egészségi állapota, a stressztűrő tényezője, ritkábban nyúlnak tudatmódosító szerekhez, erkölcsösebb, kiegyensúlyozottabb az életvitelük, tanulmányaik, hivatás tudatuk, munkájuk eredményesebb, sokszor meghaladják saját énjüket.

A szellem és test karbantartása lényeges momentum ahhoz, hogy napi szinten, és ezzel hosszútávon is, megfelelő energetikai állapotban tartsa a személy a létét. A meditációval a tudatot tudja tréningezni, lecsendesíteni, céltudatosan fejleszteni, egy fajta rendet teremteni a gondolatok kuszasásában. A testi edzés megteremti az egészség, keménység, de mégis rugalmasság állapotát. Ez kihat a szellemiségre is. Szabó Lajos atya, „természetes gyógyász” – aki a tibeti gyógyítást tanulmányozta – mondogatta: „Mindennap sétáltasd meg a kutyádat…akkor is, ha nincs!”[49] Séta a friss levegőn egy parkban, erdőben alkalmat ad a test könnyed karbantartására, de lehetőséget biztosít meditálásra is. Közben rendezni lehet az aktuális gondolatatokat, átformálhatja problémáinkat, könnyebben áttekintőek a terveink. Összeségében a lépések sorra tovább viszek egy boldogabb élethez.[50]

 

A kutatások évtizedei alatt a buddhizmussal megismerkedő nyugati pszichológusok közül többen is aktív buddhista gyakorlókká váltak, mint John Crook és David Fontana (1991. Space in mind: East-West Psychology and Contemporary Buddhism), Daid Brazier (2001. Zen Therapy: A Buddhist Approach to Psychotherapy), Mark Epstein (2013. Thoughts Without A Thinker: Psychotherapy from a Buddhist Perspective), Jeremy D. Safran (2003. Psychoanalysis and Buddhism: An Unfolding Dialogue), de voltak olyan szakemberek is, akik spirituális tanítók lettek a buddhista tan megismerése után, mint Ram Dass (1990. Journey of Awakening: A Meditator's Guidebook) és Larry Rosenberg (2004. Breath by Breath: the liberating practice of insight meditation).[51]

A pozitív pszichológia három, egymást átfedő fő terület vizsgálatára fókuszál: kellemes élet, jó élet és értelmes élet. A „kellemes élet” az a kutatási terület, melyben feltárható az emberek tapasztalatai, tervei optimális esetben a pozitív érzések és érzelmek vonatkozásában, például a kapcsolatok, az érdeklődés, a szórakozás. A „jó élet” kutatás az alámerülés, elmélyedés előnyös hatásait vizsgálja, amit az egyén elfoglalja magát elsődleges tevékenységeivel. Ilyenkor pozitív kapcsolat van az egyén erősségei és az éppen végzett feladat között. Ez az az érzés, mely tudatosítja a feladat elvégzéséhez való képességet. Az „értelmes élet” kapcsolatban áll a jobb mentális és fizikai egészségi állapottal. Ezek megélése egy jelentős stresszel (depresszióval és szorongással) szembeni küzdés és alapját képezi a pszichológiai jóllétnek. Ha nem azzal foglalkozunk, hogy például hogyan keressünk nagy pénzeket, hanem inkább arra koncentrálunk, hogy hogyan tehetjük az életünket harmonikusabbá és kielégítőbbé. Az anyagi gyarapodás nem szükségszerűen hozza magával a boldogságot, mégis ez egy véget nem érő harc a külső célok elérésére. Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni.[52]

Egyéni és társadalmi szinten is egyetértés van abban, hogy az egészségünk megőrzése, a betegségek megelőzése, azaz a prevenció kiemelt jelentőségű. A prevenciót megfelelő egészségtudatossággal, a pozitív terápiás technikákkal alkalmazásával valósíthatjuk meg. Leginkább a buddhista szatipatthána meditáció gyakorlása hat a tudatosságra, melyben a tudat lecsendesül, a szellem megnyugszik, a test eggyé válik a világegyetemmel. A rendszeres gyakorlás eljuttat erre a szintre, és ekkor általában gyökeresen változik az életünk. Az emberi erősségek kihangsúlyozása is tompíthatja a mentális betegségeket, vagy meg is előzheti. E nézőpont alapján lett egyre hangsúlyosabb a klinikai pszichológiában is a prevenció.

5.2 Flow

A flow (áramlás) fogalmat 1975-ben írta le először Csíkszentmihályi Mihály. Az akkor újító szemlélet utat nyitott a motivációs kérdések kutatásában, de nem került a tudomány szélesebb körű elfogadására abban az időben. Évek múlva vált széles körben gyakorlattá ez a kutatási elv. Flow során nem a tevékenység végeredményére összpontosítunk elsősorban, hanem magát a folyamatot élvezzük, aminek révén eljutunk a célig.  Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sportolás, művészet, vállalkozás, gyerekekkel való foglalkozás vagy akár éppen a futószalag melletti munka is. Ez az elv párhuzamot mutat a kínai (Chan buddhista) Kung-fu életfilozófiával, melynek jelentése: az az út, melyen a befektetett munka és erőfeszítés folyamatos fenntartása mellett kimagasló eredményt, tudást érünk el.

Csíkszentmihályi Mihály a kreativitás kutatásában is meghatározó elméleti, módszertani útmutatást adott, melyet a Kreativitás: a flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája” (2018)[53] című könyvében lehet részletesen tanulmányozni.

A karaktererősségek azon pozitív jellemvonások, erények, követendő erkölcsi normák, melyek évezredeken át a buddhizmusban is megtalálhatók és ezzel hozzásegítették az emberiséget ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabb és boldogabb életet élhessenek. Így hat univerzális erényt definiáltak: bölcsesség, bátorság, humánum, igazságosság, mértékletesség, transzcendencia és ezeken belül még 24 karaktererősséget is meghatároztak. Tehát az egyik legfontosabb lépés a pozitív pszichológia tudományának megalapozásában, felhasználva az emberiség történelmi múltjában fellelhető tudáskincset (művészet, vallás és bölcselet), hogy kategorizálták azokat a jellemvonásokat és erényeket, melyek egyetemes értéket képviselnek az emberiség számára. A kutatásban 55 tudós vett részt és 3 éven keresztül tanulmányozták különböző kultúrák irodalmát, több mint 2000 évre visszatekintve, magában foglalva a klasszikus athéni filozófia, a judaizmus, a kereszténység, a buddhizmus, a hinduizmus, az iszlám kultúra tradicionális gondolatait. A pozitív pszichológia álláspontja szerint többé-kevésbé minden ember rendelkezik a fent említett jellemvonásokkal. Az ilyen gondolattal megformált kutatások foglalkoznak továbbá az érzelmi kreativitással, boldogságindexszel, az élet értelmével, kreatív önbizalommal.[54]

5.3 Mindfulness

A „mindfulness” jelentésére magyarul több kifejezést is használnak. A pszichológia szakirodalomban a tudatos jelenlét vált elfogadottá, a buddhista szövegekben pedig az éber figyelem, éber tudatosság szavakat vonatkoztathatjuk rá. A mindfulness a keleti filozófiákból és vallásokból származó tudatállapot, amelynek középpontjában az a gyakorlat áll, hogy a figyelmet a jelen pillanatra irányítsák, miközben egy nem ítélkező perspektívát alakítanak ki a gyakorlók a tapasztalataikra. A tudatos jelenlét a buddhizmus egyik alapvető gyakorlata, legelső teljes leírása a Szatipatthána szuttában található. A tudatos jelenlét gyakorlása a megvilágosodáshoz vezető buddhista ösvény fontos eleme.

A mindfulness eredendően buddhista meditációs gyakorlati elemeket tartalmaz, melyeket a nyugati pszichológia a mentális egészség elérését segítő eszközként, a pozitív pszichológia keretein belül emelt be repertoárjába. Népszerűségéhez a modern nyugati kontextusban, többek között Thích Nhát Hanh (1926 –), Herbert Benson (1935 –), Jon Kabat-Zinn (1944 –) és Richard J. Davidson (1951 –) járult hozzá munkásságával.

Scott R. Bishop és munkatársai 2004-ben kiadott „Mindfulness: A Proposed Operational Definition[55] tanulmányukban fogalmazták meg, hogy a kortárs pszichológiában a mindfulness olyan tudati beállítódásként jelenik meg, mely növeli az emocionális distresszt keltő és maladaptív viselkedéshez vezető mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot, illetve az ezekre való megfelelő reagálás képességét. Bishop és munkatársai azt feltételezik, hogy a tudatosság ezen módjának előhívása nem korlátozódik a meditáció alkalmazására, a gyakorlás eredményeként természetessé válhat az egyén napi életvitelében. A szerzők szerint a megfelelő készségek elsajátítása után a mindfulness a figyelem szabályozása által számos helyzetben előhívható.

Jon Kabat-Zinn 2017-ben megjelent „Bárhová mész, ott vagy[56] című könyvében éber figyelemként utal a mindfulness-re, régi buddhista gyakorlatként azonosítja, melynek lényege, hogy figyelmünket meghatározott módon irányítjuk: szándékosan, a jelen pillanatban, mindenfajta megítélés nélkül.

A mindfulness lényege, hogy a meditáló személy a jelen történéseire koncentráljon, mentális egyensúlyából ne zökkentse ki se a külvilág, se a múlt és a jövő gondolatai.

A rendszeres meditáció hosszú távon csökkenti a krónikus stresszt, a szorongást, hozzájárul az általános jólléthez, de még a kognitív képességekre (pl. memória, kognitív flexibilitás) is jótékonyan hat. Egy kísérlet alapján akár már a mindfulness 8 hetes gyakorlása után kimutatható az agy szürkeállományának pozitív változása olyan területeken, melyek összefüggésben állnak az érzelemszabályozással, a tanulással, a memóriával, az önreflexióval. 

A mindfulness terápiás alkalmazhatóságára vonatkozó eredmények főként a generalizált szorongás, a stressz, illetve a depressziós tünetek csökkentésével kapcsolatban születtek.

A mindfulness alapú terápiás eljárások, mint a klinikai alkalmazhatóságát bizonyító módszerek közül az egyik legelterjedtebb Jon Kabat Zimm által kifejlesztett MBSR (Mindfulness-Basic Stress Reduction – tudatos jelenlét stressz csökkentés),[57] mely irányított meditációs program általános, releváns és meggyőző fogalmakkal. Zimm klinikailag igazolt módszere, az éberségi meditációs gyakorlat életmóddá vált Amerikában és világ számos országában.

A másik terápiás módszer az MBCT (Mindfulness Basic Cognitive Therapy),[58] melyet J. Mark G. Williams (University of Oxford), John D. Teasdale (Cambridge University) és Zindel V. Segal (Toronto Scarborough University) dolgozták ki. A program a buddhista hagyományban gyökerező mindfulness meditációs gyakorlatokat ötvözi a modern nyugati tudományos világ kognitív viselkedésterápiás szemléletével. A módszer a kognitív szemléletben való értelmezése szerint fejleszti az önismeretünket, segít a figyelemszabályozásban, ráébreszt a lelki szenvedéseinket tápláló, rutinszerűen visszatérő negatív gondolatainkra, rossz szokásainkra.

A harmadik jelentős terápiás módszer a dialektikus viselkedésterápia (ACT),[59] mely olyan pszichológiai intervenció, ami a mindfulness alapú viselkedésterápiák csoportjába tartozik. Középpontjában a pszichológiai flexibilitás növelése áll, a lelki egyensúlytalanság kezelésére nyújt alternatívát. Steven C. Hayes, klinikai pszichológus, 1982-ben dolgozta ki a módszert. Kutatások sora bizonyítja hatásait a krónikus fájdalom szindrómával élőknél, daganatos megbetegedésekben, irritábilis bél szindrómában szenvedőknél, és evési zavaroknál, ahol képes növelni az egészséggel összefüggő életminőség szintjét.

 

Konklúzió

Kopp Mária szerint „Európa létét nem a harmadik világháború, s nem is az atombomba, hanem a semmittevésben felnővő, saját kontrollálatlan vágyainak odavetett generációk veszélyeztetik.”[60] Tehát a feladatok, a cselekedetek, gondolkodás helyére a végeláthatatlan kommunikáció kényszere kerül, egy illúzió, mely sok esetben összemosódik a való világgal. Az elektronikus információcsere helyettesíti az életet, szinte minden időben a kezünk ügyébe akad legalább egy olyan eszköz, amely alkalmas erre. A technikai fejlődés felgyorsította a társadalmi életet, az okos eszközök segítségével egy pillanat alatt megoldjuk egyes nehézségeinket, információhoz jutunk, bárkit elérünk a világ szinte bármely pontján, online intézzük a dolgainkat, a média ontja ránk a sokszor felesleges híreket.  Ez azzal jár, hogy egyre több időt töltünk az digitális eszközök használatával a cyber térben, miközben az énidő, a család, a pihenés, a sportolás, az alkotás, az olvasás, egy séta az erdőben, az önfejlesztés, a valós közösségi élet háttérbe szorul.

A káros szenvedélyek hajszolása szintén komoly szociális, társadalmi és mentális problémákat hozott előtérbe az elmúlt évtizedekben, melyben sokszor a kilátástalan élethelyzet, a stressz, a családi vagy a munkahelyi problémák állnak a háttérben. A fiatalok idegrendszere sokkal érzékenyebben reagál az addiktív szerekre, ezért már néhány elszívott cigarettával is nikotinfüggővé válhatnak, melynek következménye a csökkent értelem, figyelem- és viselkedészavar, ezért a pszichés problémák tovább fokozódhatnak felnőttkorra. További hatás, hogy a dohányzás egy fajta kapu az alkohol és a droghasználat kialakulásához. A túlzott alkoholfogyasztás is szervi elváltozásokat, idegrendszeri módosításokat okoz és gátolja a kommunikációt az agy és a test többi része között, tompítja az gondolkodást, az önkontrolt. A drog fogyasztás kifejezetten tudatmódosító szer, ami az agysejtekben maradandó károsodásokat okoz. A függőség elkerülhetetlen segítség nélkül.

A fentiekkel egyenes arányban növekednek a mentális problémák, aminek feloldására orvosi segítség, pszichológus, pszichiáter, terapeuta szükséges. Sok embernél viszont ez sem vezet kielégítő eredményre. Egyre nagyobb az igény valami más életre hívására, mely valamely spirituális módszer lehet. Praktikus megoldás, ha hátra lépünk, nagyobb perspektívából nézzük a dolgainkat. A nagyobb rálátás átfogó képet ad a jelen helyzetünkről, így könnyebb meglátni a kívánt irányt életünk átalakítására.

„Nagyon érdemes fejleszteni, erősíteni magunkban azt a képességünket, hogy kívülről és bizonyos távolságot teremtve rá tudjunk tekinteni életünk fájdalmas eseményeire. Ilyenkor szempontváltás történik, amit a pszichológia átkeretezésnek nevez. Amikor megtörtént veled az adott esemény, egy bizonyos helyzetben voltál, és annak megfelelően láttad a valóságot. Az átkeretezés során megpróbálsz más szemszögből rátekinteni. Mindenféle optikából megnézed a történteket, nemcsak a magad, de a szeretteid, környezeted nézőpontjából is. Azáltal, hogy elkezdesz mozogni a saját beszorult lelki helyzetedben, életbe lép a kaleidoszkópeffektus: ha csak egy pici részletet is elmozdítasz, a teljes kép megváltozik. Ez pedig óriási megkönnyebbülést hozhat magával, egy csodálatos feloldó folyamat első lépése lehet, amelynek keretében a beszorult, betokosodott lelki tartalmak utat találhatnak kifelé.”                 Prof. Dr. Bagdy Emőke[61]

A buddhista módszerek alkalmasak a tudat lecsendesítésére, gondolataink formálására, új életfelfogás kialakítására. A jóga, a meditáció, az elvonulás technikáival bejuthatunk a belsőnk rejtett zugaiba. A traumáinkat tudatosíthatjuk, feloldhatjuk átalakíthatjuk és ezzel mentális jóllét felé mozdulhatunk el. Növelhetjük az együttérzés, a szeretet, az önátadás lehetőségeit. Ezekkel a gyakorlatokkal kompenzálni lehet a modern világunk következményeinek, napi problémáink negatív hatásait, és megelőzhetjük, csökkenthetjük vagy átalakíthatjuk a további stresszt, szorongást és depressziót, félelmeket, a szenvedéseink okait. Ha huzamosabb ideig végezzük e gyakorlatokat, akkor azt tapasztaljuk majd, hogy átalakul az, ahogy a világot látjuk és ahogy a világban létezünk. A pozitív életérzés kialakítása azért fontos, mert általa képesek leszünk arra, hogy elfogadjuk azt, ami van, a buddhizmus alapelvéhez hasonlóan és így még a válsághelyzeteinkből is kihozzunk valami újat, jobbat, amit a pszichológia poszttraumás fejlődésnek nevez. Ezekkel a mentális technikákkal ki tudjuk fejleszteni magunkban azt az alapvető fontosságú képességet, hogy optimálisan alakítsuk életünket, és így közelebb jutunk valódi feladatunkhoz a világban. A szeretet gyakorlatok révén sokkal jobb kapcsolatot építhetünk közvetlen hozzátartozóink felé, mely által harmonikus lehet a családi életünk; a barátaink felé, mely segíti a közösségek építését; a munkatársaink felé, mely nagymértékben előmozdíthatja a közös munka minőségi szintre emelését, egymást támogatva nagyobb célok, eredmények elérését; az együttérzés, önátadás megélese erősíti a segítség nyújtást.

A buddhista pszichológia provokatív, új gondolatokkal és lehetőségekkel szolgál a mentális egészség kialakításával, valamint a pszichés betegségek kezelésével foglalkozó szakembereknek egyaránt, és adott esetben megváltoztathatja vagy teljesen átalakíthatja munkamódszerüket. A pszichológia pozitív irányú elmozdulásával számtalan új terápiás gyakorlat alakult ki. Ezek döntő többsége párhuzamba hozható a buddhista tanítások gyakorlataival, sőt némelyek egyenesen a buddhista meditációs technikákat ötvözik a terápiák gyakorlatával. Az új terápiás gyakorlatok rendkívül hatékonyan tudnak segíteni a mentális problémák feloldásában. Ma már a mentális betegségekkel foglalkozó minden irányzat képviselői érdeklődnek a mentális egészség pozitívabb, szellemibb, előre tekintőbb megközelítése iránt. Így egyre inkább összefonódnak a pozitív pszichológia terápiás módszerei és buddhista gyakorlatok.

A pszichológia ráébredt, hogy már nem elég a konvencionális módszerek alkalmazása, mert a mai modern társadalmunk fejlődése átformálta az életmódot, világnézetet, a tudományt, az egészség fogalmát, a betegségek tüneteit és magát a jóllét meghatározását. A gazdasági, politikai és társadalmi változások, a technikai vívmányok társadalom-lélektani fordulatot is generáltak, megváltoztatták a társadalmi értékrendet. A modern pszichológia sürgető feladata, hogy megismerje és előmozdítsa az emberi fejlődés lehetőségeit.

 

Meg kell találnunk a módját annak, hogy bölcsebben éljük életünket. A jó hír az, hogy ez lehetséges a buddhizmus jövőbemutató és egyetemes céljain és gyakorlatain keresztül az emberi szív meggyógyításában, az emberi tudat felszabadításában, és minden lény javának szolgálatában.

 

 

Szakirodalom

Allport, Gordon 1980. A személyiség alakulása. Budapest: Gondolat Kiadó

Agócs Tamás 2002. Buddhista ismeretelmélet. Budapest: TKBF

Atkinson, R. L.- Atkinson, R.C.- Smith, E.E.- Nolen-Hoeksema, S.- Fredrickson, B.L.- Loftus, G.R. 2005. Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

Béky László 2016. Aura Természetgyógyászati Gyógyító és Oktató Központ E.C. [online] URL: https://beky-termeszetgyogyaszat.hu/akinek-sokat-koszonhetek/ [megtekinve: 2021.01.10.]

Bagdy Emőke 2012. Utak önmagunkhoz. Budapest: Kulcslyuk Kiadó

Back, S. J. 2011. Cognitive Behavior Therapy, (Second Edition) Basics and Beyond. London: Taylor and Francis

Bishop, S. R. és mtsai. 2004. Mindfulness: A Proposed Operational Definition. Clinical Psychology Science and Practice, 11, 230-241

Brahmapundit (ed.) 2016. Common Buddhist Text (CBT). Bangkok: MCU

Chapman, G. 2015. Egymásra hangolva. Az öt szeretetnyelv. Budapest: Harmat Kiadó

Csíkszentmihályi Mihály 1997. Flow - Az áramlat - A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó

Csíkszentmihályi Mihály 2018. Kreativitás - A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó

Davids, R. A. F. C. 1900 / 2003. A Buddhist manual of psychological ethics. London: Dhamma-Sangani Royal Asiatic Society / Kessinger Publishing

Ellis, A. 1999. How to Make Yourself Happy and Remarkably Less Disturbable. Manassas: Impact Public

Fromm, E. – Suzuki D.T. 1989. Zen-buddhizmus és pszichoanalízis. Budapest: Helikon

Hayes, S. C., Lillis, J. 2012. Acceptains and Commintment Therapy. Washington DC.: American Psychological Association

Kuan-yin 2004. Tun-huang Cave 276 mural. (Sui) (Plate 1) in Patricia Eichenbaum Karetzky, Guanyin: Images of Asia. New York: Oxford University Press

Kronfield, J. 2017. A bölcs szív. Budapest: Ursus Libris Kiadó

Kopp Mária - Skrabski Árpád 2020. A boldogságkeresés útjai és útvesztői. Budapest: L'Harmattan Kiadó

Kabat-Zinn, J. 2017. „Bárhová mész, ott vagy”. Budapest: Ursus Libris Kiadó

Jadunath Sinha 1934. Indian psychology perception. London: Kegan P.T.T.Co.Ltd.

Jung, C. G. 2017. Psychological type. London: Routledge Classic

Lazarus, R. 1991. Emotion and adaptation. New York: Oxford University Press Lewis M. Terman 2016. The Intelligence of School Children, how Children Differ in Ability, the use of Mental Tests in School Grading and the Proper Education of Exceptional Children. Whitefish: Kessinger Publishing LLC

Linehan, M. M. 2014. DBT Skills Training Manual. London: Taylor and Francis

Lyubomirsky, S. 2008. Hogyan legyünk boldogok?  Budapest: Ursus Libris Kiadó

Maslow, A. H. 1962. Toward a Psychology of Being, (1st edition) Estword: Martino Fine Books

Nagy Henriett. 2019. A pozitív pszichológia alkalmazása a klinikai és egészségpszichológiában. Budapest: Eötvös Kiadó

Narada Mha Thera 1987. Manual of Abhidhamma. Kuala Lumpur: Buddhist Missionary Society

Németh Norbert 2005. A buddhizmus eszméi. Debrecen: Kwintesszencia Kiadó

Pléh Csaba 2010.  A lélektan története. Budapest: Osiris Kiadó

Porosz Tibor 2010. A buddhista pszichológia és gyakorlati alkalmazása nyugaton. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 11, 85-113.

Porosz Tibor 2011. A buddhizmus lexikona. Budapest: TKBF

Rogers, Carl 1961. On Becoming a Person: A Therapist's View of Psychotherapy. London: Constable

Tenigl-Takács László 1994. A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében.  Budapest, TKBF

Tenigl-Takács László 1997. India története. Budapest: TKBF

Teppenwein, K. 2008. A pozitív pszichológia ereje. Budapest: M-érték Kiadó

Seligman, M.- Csíkszentmihályi Mihály 2000. Positive psychology. An introduction American Psychologist 55.

Segal, Z. V., Williams, J. G., Teasdale, J. D. 2013. Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Depression. New York: The Guilford Press

Seppela, E. 2019. The center for compassion and altruism research and education. [online] URL: http://ccare.stanford.edu/author/emmaseppala/ [megtekintve: 2021.01.10.]

Skilton, A. 2013. A buddhizmus rövid története. Budapest: Damaru Kiadó

Sumedho A. 2004. Csittavivéka, A csöndes tudat tanítása. Budapest: Buddhapada Alapítvány

Swami Akhilananda 1945. Hindu psychology. Cambridge: University Haward

Walpola Rahula 2014. Buddha tanítása. Budapest: TBKF

Williamson, P. 1989. Mahayana Buddhist. London: Routledge

Yalom, I. D. 2018. Egzisztenciális pszichoterápia. Budapest: Park Könyvkiadó

 

[1] Sifu Ambrus Szabolcs 2020. http://www.fehertigris.hu/ [megtekintve: 2020.09.10.]

[2] Suporn Wanichakul 2020. https://www.phuket-big-buddha.com/ [megtekintve: 2020.09.10.]

[3] Porosz 2010: 86.

[4] Skilton 2013: 10-11.

[5] Németh 2005.

[6] Porosz 2000: 146-158.

[7] Skilton 2013: 2.

[8] Németh 2000: 9.

[9] Rahula, 2014: 35.

[10] Narada 1996.

[11] Brahmapundit (ed.) 2016. CBT

[12] Kuan-yin 2004.

[13] Jadunath 1934: 16.

[14] Jadunath 1934.

[15] Swami Akhilananda 1945: 7-8.

[16] Swami Akhilananda 1945.

[17] Németh 2010: 37-52.

[18] Nyanatiloka Mahathera 1878-ban született Németországban, Wiesbadenben, felszentelt théraváda bikkhu

[19] Narada 1987: 4.

[20] Philipp G. Zimbardo 1933. március 23-án született New Yorkban, olasz származású amerikai pszichológus, szociológus és antropológus, a pozitív pszichológia ikonikus alakja napjainkban

[21] Atkinson 2005.

[22] Csögyam Trungpa Rinpocse 1975: 5.

[23] Davids. 1900 / 2003: 21.

[24] Davids 1900 / 2003.

[25] Sigmund Freud (1856-1939) osztrák származású neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitika megalapítója

[26] Fromm – Suzuki 1989.

[27] Hsu Yun mester 1840. szeptember 5-én született Fujian-ban, Kínában. Chan buddhizmus egyik legbefolyásosabb tanára és kommentátora

[28] Yalom 2018.

[29] Noam Chomsky 1928-ban született amerikai nyelvész, filozófus, kognitív pszichológia tudósa, történész 30 Jung 2017.

[30] Jung 2017.

[31] Kronfield 2017. 337-342.

[32] Kabat-Zinn 2017.

[33] Linehan 2014.

[34] Segal, Williams, Teasdale 2013.

[35] Back 2011.

[36] Hayes 2012.

[37] Ellis 1999.

[38] Pléh 2010. 21. fejezet

[39] Terman 2016.

[40] Allport 1980.

[41] Rogers 1961.

[42] Maslow 1962.

[43] Atkinson 2005.

[44] Lazarus 1991.

[45] Seligman – Csíkszentmihályi 2000. 55 (1): 5–14.

[46] Sin, Lyubomirsky 2009. Journal of Clinical Psychology

[47] Seligman – Csíkszentmihályi 2000.

[48] Dr. Emma Seppala kutató, a Stanford Egyetem Együttérzés és Altruizmus Kutatási és Oktatási Központ

tudományos igazgatója alakította ki az LKM gyakorlatát

[49] Dr. Szabó Lajos katolikus lazarista missiós rendi szerzetes Atya, természetes gyógyász 50 Lyubomirsky 2008: 331-336.

[50] Lyubomirsky 2008: 331-336.

[51] Porosz 2010. 11/ 95-98.

[52] Csíkszentmihályi 1997.

[53] Csíkszentmihályi 1997.

[54] Csikszentmihályi 2008.

[55] Bishop 2004. 11, 230-241.

[56] Kabat-Zinn 2017.

[57] Kabat-Zinn 2017.

[58] Segal, Williams, Teasdale 2013.

[59] Hayes 2012.

[60] Kopp, Skrabski 2020.

[61] Bagdy Emőke 2012. 276.

C4 - A madhjamaka filozófiája

Írta: Nagy Szabolcs

 

A madhjamaka rövid története és kiemelkedő alakjai

A madhjamaka buddhista filozófiai iskola kialakulása az i. sz. 2. századra tehető. Az irányzat a mahájána buddhizmus egyik ága, melynek alapítói Nágárdzsuna és tanítványa, Árjadéva voltak. A madhjamaka név jelentése „középút”, mely a szélsőséges nézetektől való mentességre (örökkévalóság, nihilizmus), az azok között való elhelyezkedésre utal. Ez a pozícionálás már a Buddha tanaiban is megjelent, így a madhjamaka egyfajta visszatérés az akkorra már ~600 éves, eredeti tanokhoz. Kibontakozásának helyszíne egyértelműen az északkelet-indiai Nálanda egyetem volt, ahol az összes kiemelkedő alakja vezetőként és/vagy oktatóként is tevékenykedett. Tanai a filozófiatörténetben elfoglalt helyüket illetően nem csak keleten, hanem világviszonylatban is jelentősek. Ennek megfelelően jó néhány képviselőjét napjainkban is a legnagyobb filozófusok közt tartják számon. Sőt, gyakran utalnak a madhjamakára, mint a Tan kerekének másodszori megfogatására, Nágárdzsunára pedig, mint a második buddhára. Bonyolultsága okán fejlődéstörténete természetesen nem volt zökkenőmentes. Több különféle aliskolája jött létre attól függően, hogy miként értelmezték az adott tantételeket (pl. prászangika, szvátantrika). Ahogy Indiában a buddhizmus különböző okok miatt talajt vesztett, a madhjamaka tibeti, kínai és japán irányzatokban fejlődött tovább. Egyes tibeti mesterek munkássága által egybeolvadt más buddhista irányzatokkal is (jógácsára-szvátantrika-madhjamaka). Bizonyos rendekben (pl. gelug) jelenleg is a madhjamakát tekintik a legmagasabb rendű tanításnak, míg néhány irányzatban még ezt is meghaladni vélik (pl. dzogcsen). A madhjamaka a buddhista irodalomra is nagy hatással volt, hiszen alapvető szútráihoz és értekező szövegeihez számtalan kommentár készült és készül napjainkban is, melyek közül jó néhány megkerülhetetlen fontosságú.

A madhjamaka legfőbb alakja Nágárdzsuna (i. sz. 150-250), kinek munkássága kettőzött jelentőséggel bír. Egyrészt neki köszönhető, hogy a Tökéletes Bölcsesség szútrák (Pradzsnyápáramitá, pl. Gyémánt szútra) a rendelkezésünkre állnak. A legenda szerint e szútrákat a Buddha bízta a nágákra megőrzésre (akik kígyószerű lények, s birodalmuk az alvilágban van), de Nágárdzsuna érdemei révén megszerezte azokat a nágák királyától és a felszínre hozta őket (neve is erre utal: a nágák legyőzője). E szútrákat azóta is szent és a legmagasabb tanítást hordozó szövegekként tisztelik. Másrészt Nágárdzsuna megalkotta a madhjamaka alaptanításait és megírta fő művét, a Középút alapverseit, mely pedig a sásztra-irodalom (értekezés, elemzés) egyik legkiemelkedőbb műve. Mindezek nyomán a Buddhát követően Nágárdzsunát tarják a legnagyobb hatású és legeredetibb gondolkodónak az indiai filozófiákban. Írásai azóta is referenciapontként szolgálnak, személyét pedig bódhiszattvaként tisztelik.

Árjadéva (3. sz.) Nágárdzsuna tanítványa, kommentátora és a madhjamaka társalapítója. Legjelentősebb műve a „400 vers”. Nágárdzsunát és Árjadévát a kínai chan buddhizmus 14. és 15. pátriárkájának is tekintik.

Buddhapálita (470-550) legfőbb műve Nágárdzsuna MMK-jához[1] írt kommentárja. Később ő lesz az első, akit a prászangika-madhjamaka alosztály alapítójaként tartanak számon. A prászangikák legfőbb érvelési eszköze az abszurditásra való visszavezetés.

Bhávavivéka (500-578) a szvátantrika-madhjamaka alosztály első alakja. Kritikával illette Buddhapálita módszereit, mivel szerinte többet is lehet tenni annál, mint hogy csupán az abszurditásra vezetjük vissza mások elméleteit. Érvelési eszköze a szillogizmus, mellyel a prászangikákkal ellentétben önálló téziseket is létrehoz. Szintén kommentálta az MMK-t.

Csandrakírti (600-650) egyike a legnagyobb buddhista filozófusoknak. Védelmébe vette Buddhapálita nézeteit Bhávavivékával szemben. A prászangika vonal tagja. Az ürességről kifejtett gondolatait a legmagasabb szinten tartják számon és napjainkban is tananyag a tibeti buddhista egyetemeken. Legismertebb érvelése a hétágú érvelés, mely két dolog közötti rész-egész viszony lehetetlenségére mutat rá.

Sántaraksita (725-788) kiemelkedő alakja a késő indiai buddhizmusnak és a tibeti buddhizmus kialakulásában is jelentős szerepe volt. Összefésülte a három nagy mahájána irányzat elveit (madhjamaka, jógácsára, pramánaváda).

Kamalasíla (740-795) Sántaraksita tanítványa. Szintén foglalkozott madhjamaka és pramána filozófiával csakúgy, mint meditációs gyakorlatokkal. Életének egyik kulcspontja, hogy a Lhászában tartott nagy vitában legyőzte kínai ellenfelét, s ennek következtében az indiai buddhizmus honosodott meg Tibetben.[2]

 

A madhjamaka filozófiája

Hogy mitől „középút” a madhjamaka, arra kétféle válasz adható. Jelentheti egyrészt a szélsőséges nézetektől való mentességet, mely nemcsak a buddhizmuson kívüli filozófiák, hanem pl. az abhidharma nézeteinek elvetésére is értendő, másrészt a minden nézettől való mentességet, melynek nyomán szintén középre kerülhetünk.

A madhjamaka alaptézise minden dharma (lételem, tartam, dolog) üressége. Az abhidharmikák redukcionalizmus alapján megkeresték a legapróbb lételemeket, melyek tovább már nem bonthatóak. A dharmák, amiket így találtak, egyrészt önálló létezőknek tekinthetőek, másrészt minden más belőlük épül fel. A mádhjamikák szerint azonban minden jelenség okok és feltételek függvényében keletkezik, ezért valós, önálló létük nincsen. Amennyiben lefejtenénk róluk az őket létrehozó okokat, nem maradna nyomukban semmi, független önléttel (szvabháva) tehát nem rendelkeznek. A dolgok csak egymáshoz viszonyítva, konvencionális szinten léteznek, létrejövetelüket pedig a 12 tagú függő keletkezéssel magyarázhatjuk. Ebben a láncolatban az elemek a nekik megfelelő következményeket okozzák és kizárólag kölcsönös függőségük okán jönnek létre. Miként is keletkezhetne okozat, ha nincs meg az ok, ami kiváltaná azt? Ennek értelmében az okozat önmagában nem áll meg, s ez jelenti ürességét. Mivel a dolgoknak belső, lényegi magva, szubsztanciája nincsen, így nem hordozhatják öntermészetüket sem (szvalaksana). Ezáltal a Buddha „éntelenség” tanának (anátman) elsődleges szerepét a mindenre kiterjedő „üresség” (súnjatá) vette át, mely alól a személyiség (pudgala) sem maradhatott kivétel. Az előző érvelés mentén a személyiség képzetét a halmazok (szkandhák) okozzák, de amíg az abhidharmikák szerint azok végső létezőknek tekinthetőek, addig a mádhjamikák ezeket is üresnek, feltételes létezőknek tartják.

Ezek következtében a valóságot két szinten értelmezhetjük. A konvencionális, hétköznapi igazság szintjén az érzékszervi tapasztalás és a fogalmi gondolkodás (vikalpa) megkülönböztető működése jelenti a valóságot. E két működés révén olyan rendszert hozunk létre, melynek túlburjánzó működése és fogalmi sokasítása (prapancsa) behálóz minket és eltakarja a dolgok valós természetét. A fogalmak által kijelölt létezők és az általuk determinált kivetítések (pradnyapti) valós színben tűnnek fel, azonban ezek mind csak konstrukciók, nem valóságosak, ráadásul ellentmondást tartalmaznak. Ezzel szemben a végső igazság rálátást enged a dolgok valós, ürességtermészetére. Mivel a dolgok csak függésben léteznek, önálló létük nincsen, ezért nem tekinthetőek valós létezőknek. S ugyanígy, mivel függésben léteznek, nem tekinthetőek nem-létezőknek sem. E két igazság használatával tehát a létezés és a nem-létezés, az öröklét és a megsemmisülés szélsőséges nézetei is elkerülhetők. A fogalmiságon és a kettősségekben való gondolkodáson túl megszűnik a szubjektum és az objektum különállása is, sőt e két valóság, a szanszára és a nirvána is eggyé lesz. Persze a szavak hétköznapi használata és a nyelv szabályai által lehetetlen bemutatni a végső valóságot, hiszen éppen ezt haladjuk meg általa. (Azért mégis akad rá egy megközelítő módszer.) Továbbá vigyázni kell, hogy ne essünk bele a „végső valóság” kifejezés csapdájába. E szóösszetétel ugyanis nem utal semmiféle abszolút értelemben vett „végső valóságra”. Amennyiben az ürességhez akár „végső”, akár „valós” attribútumokat kapcsolunk, akkor azt máris egy abszolút szubsztanciával ruháztuk fel. Ez azonban helytelen, mivel az üresség is üres.

A madhjamaka rendszerében attól függően, hogy egy tanítás melyik igazságot fejti ki, megkülönböztethetünk további magyarázatra szoruló (nejártha), illetve nem szoruló (nítártha) tanításokat. A nejártha szövegek a hétköznapi valóságot magyarázzák. S bár céljuk azonos a nítártha szövegekével, azt közvetetten, hétköznapibb módon tárják a szemünk elé. Ezt meghaladva, a nítártha tanítások a végső valóságot szemléltetik. Mivel azonban a végső valóság túl van a fogalmi koncepciók körén, így mindkét típusú kifejtés elkerülhetetlenül önellentmondásba ütközik. Viszont amíg a nejártha szövegeknél az ellentmondásos voltuk hibaként róható fel (azaz további magyarázatra szorulnak), addig a nítártha tanításokban a paradoxikus érvelés nem hiba, hanem eszköz (vagyis további magyarázatra nem szorul). Utóbbira példa a négyrétű negáció módszere (csatuskóti), melyben egyszerre cáfolunk valamit (nem igen), annak az ellenkezőjét is (nem nem), majd egyszerre mindkettőt (nem is-is), végül egyszerre cáfoljuk együttes elutasításukat is (nem sem-sem). Ez a formula már a Buddha korai szövegeiben is fellelhető. A csatuskóti egy dolog kettősségekben való megítélését teljesen ellehetetleníti és kicsorbítja a fogalmi gondolkodás élét.

A madhjamaka az 5. század után két fő ágra szakadt, a radikálisabb prászangikára és a némileg élhetőbb szvátantrikára. „A két irányzat közötti leglényegesebb különbség abban áll, hogy a szvátantrika az ürességről szóló végső tudást levezethetőnek tartotta független és érvényes (szvatantra) logikai következtetések egy alkalmas rendszerével, míg a prászangika szerint ez nem lehetséges, mert az üresség a hagyományos logikai következtetési módszerek hibás voltát is magában foglalja. A szvátantrika szerint, ha a legfõbb igazság (paramárthaszatja) nem volna logikailag levezethető, akkor egy olyan végső metafizikai abszolútumot kellene feltételeznünk, amit a mádhjamaka lényege szerint elutasít. A prászangika viszont minden, a logikában rejlő pozitív megismerési lehetőséget elvetett annak konvencionális és dichotomizáló természete miatt. A prászangika szerint az üresség ismerete csak minden fajta explicit és implicit elképzelésnek, sőt magának az empirikus észlelésnek a kritikáján és meghaladásán keresztül, a közvetlen éberség megélésében érhető el. Fő módszere abban állt, hogy egyfajta reductio ad absurdum (=prászanga) eljárás segítségével kimutassa a minden fogalmi megismerésben, sőt magában a hétköznapi érzéki megismerésben is inherens módon bennrejlő belső ellentmondásokat, s ezen keresztül rávilágítson a megszokott megismerési módjaink abszurditására. Érvelésének implikált tézise tehát mindig csak az a negatív kijelentés, hogy az opponens állítása téves, anélkül azonban, hogy maga bármit is állítana. Pozitív módon még a cáfolt vélemény antitézisét sem állítja, mert szerinte a szavak eleve nem valamilyen igazságra vonatkoznak, hanem csak szituatív kommunikációs igényt fejeznek ki, vagyis egy cáfolt dolognak az ellenkezője sem igaz.”[3]

 

Felhasznált irodalom

  • Fehér Judit 1994. „A buddhista középút filozófiája. Buddhapálita: Múlamadhjamakavritti.” Tibeti buddhista filozófia. 7 - 58. Budapest: Balassi Kiadó.
  • Fehér Judit 1995. „A korai madhjamaka buddhista logika és előzményei. Nágárdzsuna: Az ellenvetések megsemmisítése (Vigrahavjávartaní).” Buddhista logika. 8-60. Budapest: Balassi Kiadó.
  • Fehér Judit 1997. Nágárdzsuna, A mahájána buddhizmus mestere. Budapest: Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó.
  • Fehér Judit (ford.) évszám nélkül. „Ki az igazi mádhyamika? (lCang-skya Rol-pa’i rdo-rje definíciója).” Keletkutatás, 1996/ősz – 2002/tavasz. 35-54. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság.
  • Fehér Judit 2005. „Neyārtha és nītārtha tanítások a madhyamaka hagyomány alapján. lCang-skya Rol-pa’i rdo-rje értelmezése.” Kristályfény. I. kötet. 279-299. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Belső-ázsiai Tanszék. Magyar Tudományos Akadémia, Altajisztikai Kutatócsoport.

Internet

 

[1] Múlamadhjamaka-káriká – A középút alapversei

[2] Blumenthal 2012. [Online].

[3] Pressing 2001. [Online.]

Buddhista szigorlati tételek

BUDDHISTA SZIGORLATI TÉTELEK

A TAN KAPUJA BUDDHISTA FŐISKOLA


(A) A buddhizmus története és irodalma

A.1. A Buddha és kora. (A Buddha élete, tanítványai és kortársai; a Szangha megalapítása; a Buddha korának társadalma; nézetek arról, mikor is élt a Buddha; a Buddha néhány fontosabb beszéde [szutta])

A.2. A hínajána buddhizmus iskolái. (A „hínajána” kifejezés jelentése és eredete; a buddhista zsinatok története; a théraváda, szarvásztiváda, szautrántika, pudgalaváda és egyéb hínajána iskolák; a páli és szanszkrit nyelvű kánonok; néhány posztkanonikus mű)

A.3. A mahájána buddhizmus iskolái. (A „mahájána” kifejezés jelentése és eredete; a mahájána kialakulásának története; a legfontosabb mahájánaszútrák; a mahájána főbb iskolái – pl. madhjamaka, jógácsára, tathágatagarbha, csan/zen – és azok főbb képviselői)

A.4. A vadzsrajána buddhizmus iskolái. (A „tantrajána” és „vadzsrajána” kifejezések jelentése; a vadzsrajána buddhizmus eredete; a legfontosabb tantrikus szövegek; a kínai, japán és tibeti vadzsrajána iskolái – pl. shen-yen, shin-gon, nyingmapa, szakjapa, kagyüpa, gelugpa – és azok főbbképviselői)

A.5. A buddhizmus története Indián kívül. (a hallgató által választható: Kína, Tibet, Belső-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Srí Lanka, Korea, Japán)


(B) A buddhizmus vallási élete és meditációs gyakorlatai

B.1. A buddhizmus etikája. (Az erkölcs helye és szerepe a buddhista gyakorlásban; az öt/nyolc/tíz erkölcsi alapelv; az erkölcs és a fegyelmi szabályok; a fegyelmi vétségek fajtái a Vinaja szerint)

B.2. A buddhista meditácók. (A meditáció két alaptípusa: szamatha/samatha és vipasszaná/vipasjaná; szatipatthána, szamádhi, dzshána/dhjána, bhávaná; a théraváda gyakorlatai; a mahájána meditációk; a vadzsrajána módszerei)

B.3. Ösvények és szintek. (a hallgató által választható:
- théraváda: arija puggala – a négy nemes ember; a négy mérhetetlen, hit és tudás; tudás [nyána] és bölcsesség [pannyá]; a megvilágosodottak típusai: az arahat, a paccsékabuddha és a szammászambuddha;
- mahájána: bódhiszattva – a bódhicsitta, karuná, a páramiták és a bhúmik, upája és pradnyá, hit és tudás, erény és tudásfelhalmozás; a két nirvána; a Tiszta Földek; négy mérhetetlen;
- tantrajána/vadzsrajána: az öt márga, a három [kis-, közép- és nagy] ember; a négy [krijá, csarjá, jóga és anuttara] tantra; az „atya” és az „anya” tantrák)

B.4. Buddhista szertartások és rítusok. (Menedékvétel; szerzetessé avatás; upószatha ünnepnapok; a vészákh jelentősége; a paritták, mantrák, dháraník, mandalák, mudrák, púdzsák, szádhanák eszközei)

B.5. A buddhizmus főbb szimbólumai. (A Buddha ábrázolását helyettesítő szimbólumok a buddhizmus korai időszakában; Buddha-ábrázolások és Buddha-aspektusok, azaz az öt meditációs Buddha családjai és a hozzájuk tartozó szimbólumok; a Buddha három teste; a nyolc jelkép)


(C) A buddhista filozófia

C.1. A Buddha Tana. (A valóság három ismertető jegye; a négy nemes igazság és a nemes nyolcrétű ösvény; az öt halmaz, a dhátuk és ájatanák; a függő keletkezés; a karma; a létforgatag és a nirvána stb.)

C.2. A hínajána abhidharma-tana. (Mi az „abhidharma”; a valóság plurális felfogása: a dharmák; a dharmák osztályozásának szempontjai; szvabháva és laksana; a két igazság: látszat és valóság; szarvásztiváda: a dharmák aktualitása és potencialitása; szautrántika: a pillanatnyiság tana)

C.3. A mahájána valóság szemlélete. (A két igazság tana: az üresség és a tudat; látszat és valóság: dharma és dharmatá, lókadhátu és dharmadhátu, rúpakája és dharmakája; szamszára és nirvána; a „kettős igazságok”, a különböző mahájána iskolák szerint)

C.4. A madhjamaka filozófiája. (Nágárdzsuna; a középút jelentései; a függő keletkezés, a lét és nemlét, valamint az üresség fogalmai; pudgala-nairátmja és dharma-nairátmja; csatuskóti; prapanycsa, vikalpa, pradnyapti; szvabháva és szvalaksana; a „kettős igazság”; prászangika és szvátantrika)

C.5. A jógácsára filozófiája. (Vaszubandhu; a „jógácsára”, „csittamátra”, „vidnyaptimátra” és „vidnyánaváda” jelentései; a triszvabháva és trilaksana; a kettős igazság; az álajavidnyána és a nyolcféle tudat; a megvilágosodás útja)

C.6. A buddhizmus ismeretelméleti iskolája. (Dignága és Dharmakírti; pramána: az igaz ismeret forrásai; szvalaksana és számánja-laksana; a „kettős igazság”; az apóha tagadás módszere; észlelés és fogalomalkotás; következtetés és szillogizmus; a nyelv és a valóság viszonya)

C.7. A hínajána és a mahájána összehasonlítása. (A filozófiai nézetek hasonlóságai és különbségei)

C.8. A buddhizmus helye az ind filozófiai gondolkodásban. (A hinduizmus gondolatvilága és a Buddha ezektől eltérő álláspontja; a hinduizmus nézetrendszereinek és a buddhizmus későbbi iskoláinak összehasonlítása)



IRODALOMJEGYZÉK A BUDDHISTA SZIGORLATHOZ

A BUDDHA TANÍTÁSA
Források
1. A buddhizmus alaptanításai. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola jegyzete, 1994 (Fordította: Takács László)
2. A létesülés gyökere. A Mūlapariyāya Sutta szövege és kommentárjai. Bp., (Szerkesztette: Bhikkhu Bodhi)
3. A vallomás szavai. A korai buddhizmus szerzetesi szabályzata. Bp., 1994 (Ford: Farkas László)
4. Brahmajāla Sutta. A nézetek mindent felölelő hálója. Bp., 1995 (Szerk: Bhikkhu Bodhi)
5. Buddha beszédei. Bp., 1989 (Ford: Vekerdi József)
6. Dhammapada – Az erény útja. Bp., 1994 (Ford: Fórizs László)
7. Dhammapada. A Tan ösvénye. Bp., 1999 (Ford: Vekerdi József)
8. Dzsátakák. Buddhista születésregék. Bp., 1998 (Ford: Vekerdi József)
9. Khuddakapāþha. Rövid szövegek a Buddha beszédeiből. A Tan kapuja Buddhista Főiskola jegyzte, 1998 (Ford: Porosz Tibor)
10. Satipaṭṭhāna. A buddhista meditáció szíve. Bp., 1994 (Szerk: Nyanaponika Thera)

Másodlagos irodalom
1. Bodhi, Bhikkhu: Nemes Nyolcrétű Ösvény. Bp., 1993
2. Lénard Jenő: Dhammó. Bevezetés a Buddhó tanába. I-II. Bp., 1912-13
3. Porosz Tibor: A buddhista filozófia kialakulása és fejlődése a théraváda irányzatban. Bp., 2000
4. Schmidt József: Buddha élete, tana és egyháza. Bp., 1995
5. Suriyabongs-Nyanatiloka-Nyanaponika: Bevezetés a buddhizmusba. Bp., 2000
6. Análajó: Szatipatthána – A megvalósítás egyenes útja (fordította Tóth Zsuzsanna), TKBF, 2007

A HÍNAJÁNA BUDDHIZMUS ISKOLÁI ÉS FILOZÓFIÁJA
Források
1. Anuruddhācariya: A Felsőbb Tan foglalata. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola jegyzete. 1997 (Fordította: Porosz Tibor)
2. U Pandita, Sayadaw: Még ebben az életben (fordította: Schütz J. István), Buddhista Vipassana Alapítvány – A Tan Kapuja Buddhista Egyház, 2010

Másodlagos irodalom
1. Govinda, Anagarika: A korai buddhista filozófia lélektani attitűdje. Bp., 1992
2. Porosz Tibor: A buddhista filozófia kialakulása és fejlődése a théraváda irányzatban. Bp., 2000
3. Skilton, A.: A buddhizmus rövid története. Bp., 1997
4. Szumédhó, Ácsán: Csittavivéka. A csöndes tudat tanítása. Bp., 2000
5. Szumédhó, Ácsán: Így van ez – A valóság természete (fordította Tóth Zsuzsanna), Buddhapada Alapítvány, 2004
6. Szucsittó, Ácsán: Buddhista meditáció, Buddhapada Alapítvány, 2007

A MAHÁJÁNA BUDDHIZMUS ISKOLÁI ÉS FILOZÓFIÁJA
Források
1. Buddhista logika. Történelem és kultúra, 12. füzet. Bp., 1995
2. Folyik a híd. Zen/csan-buddhista anekdótakincs. Bp., 1990 (Ford: Terebess Gábor)
3. Gyémánt áttörés. A Gyémántvágó Szútra és magyarázatai. Bp., 2000 (Ford: Agócs Tamás)
4. Gyémánt szútra. [= Gyémánt szútra; Meditációs szútra Amitájuszról; rövidebb és hosszabb Boldogság Föld szútra; részlet az Avatamszaka szútrából; a hoszabb és a rövidebb Szív szútra]. Bp., 1998 (Ford: Bánfalvi András)
5. A jógácsára filozófiája. Bp., 1997 (Ford: Takács László)
6. Kapujanincs Átjáró. Kínai csan-buddhista példázatok. Bp., 1987 (Ford: Miklós Pál)
7. Kínai buddhista filozófia. Történelem és kultúra, 10. füzet. Bp., 1994 (Ford: Tőkei Ferenc)
8. Lótusz szútra. Bp., 1995 (Ford: Porosz Tibor)
9. Nágárdzsuna. A mahájána buddhizmus mestere. Bp., 1997 (Ford: Fehér Judit)
10. Nāgārjuna: Hetven strófa az ürességről. (Kézirat a könyvtárban).
11. Sza-Szkja Pandita: A bölcsesség kincsestára. Bp., 1984 (Ford: Tandori Dezső)
12. Szív szútra – Lankávatára szútra. Bp., 2001 (Ford: Bánfalvi András; Migray Emőd)
13. Tibeti buddhista filozófia. Történelem és kultúra, 11. füzet. Bp., 1994
14. Vimalakirti szútra – Lótusz szútra. Bp., 2000 (Ford: Kertész Éva; Porosz Tibor)

Másodlagos irodalom
1.Agócs Tamás: A megvilágosodáshoz vezető út állomásai. (Bevezetés).In: Tibeti buddhista filozófia. Történelem és kultúra, 11. füzet. Bp., 1994
2.Agócs Tamás: Az éntelenség logikai bizonyítása. (Bevezetés). In:Buddhista logika. Történelem és kultúra, 12. füzet. Bp., 1995
3.Agócs Tamás: Buddhista ismeretelmélet. A Tan Kapuja BuddhistaFőiskola jegyzete, 1996
4.Conze, E.: A buddhizmus rövid története. 2000
5.Csikó, Komacu: A békéhez vezető út. Bp., 1999
6.Fajcsák Györgyi: A kínai buddhizmus művészete a 10-19. században. Abuddhizmus művészete 1. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum, Bp., 1994
7.Fehér Judit: A buddhista középút filozófiája. (Bevezetés). In: Tibetibuddhista filozófia. Történelem és kultúra, 11. füzet. Bp., 1994
8.Fehér Judit: A korai madhjamaka buddhista logika és előzményei.(Bevezetés). In: Buddhista logika. Történelem és kultúra, 12. füzet. Bp.,1995
9.Fehér Judit: Nágárdzsuna. A mahájána buddhizmus mestere. Bp., 1997(Bevezetés)
10.Hamar Imre: A „csak-tudat” buddhista iskola tantételei. (Bevezetés).In: Tibeti buddhista filozófia. Történelem és kultúra, 11. füzet. Bp., 1994
11.Hamar Imre: A „csak-tudatosság” logikai bizonyítása. (Bevezetés). In:Buddhista logika. Történelem és kultúra, 12. füzet. Bp., 1995
12.Hamar Imre: Kínai buddhizmus a középkorban. Történelem és kultúra,15.füzet. Bp., 1998
13.Hamar Imre: A kínai buddhizmus története. (Kézirat a könyvtárban).
14.Horváth Z. Zoltán: A buddhista ismeretelmélet egyik részterülete: akövetkeztetések tana. (Bevezetés). In: Buddhista logika. Történelem éskultúra, 12. füzet. Bp., 1995
15.Janits Judit-Hetényi Ernő: A japán shingon iskola ezotérikus tanai.Buddhista Misszó, Bp., 1987 (Ryūjun Tajima munkája alapján)
16.Kelényi Béla-Vinkovics Judit: Tibeti és mongol buddhistatekercsképek. A buddhizmus művészete 2. Hopp Ferenc Kelet-ÁzsiaiMúzeum, Bp., 1995
17.Miklós Pál: A zen és a művészet. Bp., 1978
18.Porosz Tibor: Lótusz szútra. Bp., 1995 (Bevezetés és magyarázatok)
19.Serab Gyalcen Amipa Láma: A lótusz megnyitása. Bp., 1990
20.Skilton, A.: A buddhizmus rövid története. Bp., 1997
21.Somogyvári Zsolt: A tantrikus buddhizmus. (Bevezetés). In: „Vászonruhám, akár az égő parázs…”. Válogatás Milarepa dalaiból. Bp.,1997
22.Szöpa, Lhündrup: Tibeti buddhizmus első kézből. I. Bp., 1995
23.Takács László: A jógácsára filozófiája. Bp., 1997 (Bevezetés)
24.Tenzin Gyatso (a XIV. Dalai Láma): Tibeti buddhizmus – kulcs aközépső úthoz. Bp., 1992
25.Tibeti tanítók titkos tanításai. [Evans-Wentz, W.Y]. Bp., 1994
26.Tsultrim, Khenpo-Hookham, S.: A buddhista ürességmeditációfokozatai. Bp., 1997
27.Varsányi György: A csan buddhizmus története. Bp., BuddhistaMisszió, 1984
28.Watts, A.: A zen útja. Bp., 1997

Idegen nyelvű ajánlott irodalom
1.Anacker, St.: Seven Works of Vasubandhu. The Buddhist PsychologicalDoctor. Delhi, 1994
2.Batchelor, St.: A Guide to the Bodhisattva’s Way of Live. (Sāntideva:Bodhicaryāvatāra). Dharamsala, 1979
3.Chang, Garma C.C.: A Treasury of Mahāyāna-Sūtras. Selections from theMahā-ratnakūta-Sūtra. Pennsylvania–London, 1983
4.Conze, E.: Buddhism, its Essence and Development. Oxford, 1953
5.Conze, E.: Der Buddhismus. Wesen und Entwicklung. Stuttgart, 1953
6.Conze, E.: Buddhist Texts Through the Ages. Oxford, 1954
7.Conze, E.: The Short Prajñāpāramitā Texts. London, 1973
8.Cowell, E.B.: Buddhist Mahayana Texts. Delhi, 1990
9.Dutt, N.: Mahayana Buddhism Calcutta, 1976
10.Emmerick, R.E.: The Sūtra of Golden Light. London, 1970
11.Frauwallner, E.: Die Philosophie des Buddhismus. Berlin, 1958
12.Gampopa: The Jewel Ornament of Liberation. London, 1959
13.Gampopa: Juwelenschmuck der geistigen Befreiung. München, 1989
14.Hirakawa, A.: A History of Indian Buddhism. Delhi, 1993
15.Hurvitz, I.: Scripture of the Lotus Blossom of the Fine Dharma. NewYork, 1976
16.Kalupahana, D.J.: Mūlamadhyamakakārikā of Nāgārjuna. ThePhilosophy of the
Middle Way. Delhi, 1991
17.Kalupahana, D.J.: A History of Buddhist Philosophy. Continuities andDiscontinuities. Honolulu, 1992
18.Mehlig, J.: Weisheit des alten Indien. Band 2., Buddhistische Texte.München, 1987
19.Schumann, H.W.: Buddhism. An Outline of Its Teachings and Schools.Wheaton, 1973
20.Schumann, H.W.: Mahāyāna-Buddhismus. München, 1990
21.Singh, A.: The Sautrāntika Analytical Philosophy. Delhi, 1995
22.Snellgrove, D.: Indo-Tibetan Buddhism. Boston, 1987
23.Suzuki, D.T.: Manual of Zen Buddhism. New York, 1960
24.Suzuki, D.T.: The Lankavatara Sutra. Boulder, Colorado, 1978
25.Suzuki, D. T.: Studies in the Lankavatara Sutra. New Delhi, 1998
26.Stcherbatsky, Th.: Buddhist Logic. Delhi, 1993
27.Steinkellner, E.: Śāntideva: Eintritt in das Leben zur Erleuchtung(Bodhicaryāvatāra). Düsseldorf, 1981
28.Thurman, R.A.F.: The Holy Teaching of Vimalakårti. Delhi, 1991
29.Warder, A.K.: Indian buddhism. Delhi, 1980
30.Watanabe, F.: Philosophy and its Development in the Nikāyas andAbhidhamma. Delhi, 1983
31.Willemen-Dessein-Cox: Sarvāstivāda Buddhist Scholasticism.Leiden/New York/Köln, 1980
32.Williams, P.: Mahāyāna Buddhism. London, 1989
33.Winternitz, M.: Der Mahayana-buddhismus nach Sanskrit- undPrakrittexten. Tübingen, 1930

A valami mint a helyes nézet előszobája

"Személyes festői tapasztalatomból tudom, hogy ahhoz, hogy egy kép megszülessen – számomra – szükséges egy látvány, ami az adott pillanatban fontos, elindít belső folyamatokat – ez lenne az a valami. Majd ebből születik bennem egy kép, amit a harminc évnyi festői gyakorlatom, a praxis, képpé alakít. Vagyis már csak a bennem lévő képet le kell fessem, rajzoljam. Hogy a kép milyen lesz, azt – visszatekintve – nagyon meghatározza a folyamat elején felsejlett valami."

kep8_1.jpg 

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

A valami mint a helyes nézet előszobája

 

BA szakdolgozat

Témavezető tanár: Földiné Irtl Melinda

Írta: Laár Balázs

Budapest

2021

 

Tartalom

1. Bevezető, avagy a valami előszobája
2. A valami természete
2.1 A valami meghatározása
2.2 A valami működése
2.3 A valami fontossága
3. A valamire való vágyás
3.1 A helyes vágy kérdése
3.2 A valami és a középút
3.3 A középút gyakorlása
4. Működésben a valami
4.1. A valami a hétköznapokban
4.2 A valami és a Tan kerekének megforgatása
4.3 A valami a tudat kapujában
4.4 A valami észlelései
5. A helyes nézet és az előszoba
5.1 A helyes nézet meghatározása
5.2 Az előszoba kérdése
6. Összegzés: a valami mint a helyes nézet előszobája
7. Zárszó
8. Felhasznált irodalom
9. Nem várt fordulat

 

 

1. Bevezető, avagy a valami előszobája

 

„A regény nem szól valamiről, hanem maga a valami.”[1] 

Ez a mondat sokrétűen szól a valamiről. Először ez a mondat Ottlik Géza idézetként tűnik fel. Ha utánajárunk az idézetnek, kiderül, hogy ez egy nagyobb szövegkörnyezet kiemelt gondolata.[2] Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész ebben a szövegben látta meg azt a valamit, ami számára a legfontosabb volt benne. Tehát maga a mondat eleve egy valamije egy nagyobb egységnek.  

Másodszor, egy lehetséges meghatározása a valaminek. Ebben az esetben éppen egy irodalmi fogalomkörben.  

Harmadszor, ha kitágítjuk a mondat jelentését az irodalomról az egész művészetre, akkor a műalkotásokban megjelenő jelentéshez is elvezethet bennünket valamiről.  

Végül negyedszer, ha a fent szereplő mondatot az élet különböző területein felsejlő valamikre alkalmazzuk, akkor egy általános nézőpontot kaphatunk a valamiről.   

A legideálisabb az lenne, ha ezt a gondolatmenetet elvihetném a nyolcadik pontig, azzal összeköthetném, hogy nyolcadszor – és máris a Nemes Nyolcrétű Ösvénynél találnánk magunkat. Ezzel fel is tehetnénk a kérdést, hogy az ifjú Gótamának mi volt az a valami, ami arra sarkallta, hogy elhagyja királyi lakhelyét és megismerkedjen a betegség, öregség, halál gondolatával. 

Visszatérve a mondatra – erőteljesen rávilágít arra, hogyan érzékeljük a valóságot. Megfogalmazza, hogy mindig többet gondolunk erről a valamiről, mint ami a valami önvalója. Nem érzékeljük, hogy benne vagyunk a valamiben, hanem csak annyit fogunk fel belőle, hogy kapcsolatban áll a valamivel. Nem látjuk a fától az erdőt – ha magyar szólásként szeretnénk ugyanezt leírni. Persze a buddhizmus azt a tételét is hozhatnánk, hogy a Szamszára és a Nirvána ugyanaz, csak éppen nem látjuk ezt.

Ezt a valamit többféleképpen fogalmazzák meg, különböző filozófiák, művészek, vallások. Mindben az a közös, hogy muszáj, hogy legyen az a valami, különben ki se kelnénk reggel az ágyból. Ez a valami, talán az egység, az egység érzése. Vagy a vágy arra, hogy legyen az a valami.

A 21. században a közösségi médiában rendszeresen feltűnnek olyan kijelentések, melyek a valamit keresik. A valamit mint megoldást, mint végső megoldást. Ezeken a platformokon tehát rengeteg valami tűnik fel rendszeresen, legalábbis rengeteg olyan valami, ami valakinek már jelentette a valamit.

Hogy ezekből a valamikből lesz-e valaha olyan szemlélet, helyes nézet, ami majd eljuttatja a valamit felfedezőt egy olyan mindennapi gyakorlathoz, ami visszaigazolja a valami helyességét – erről kevés visszajelzés érkezik ezeken a platformokon. Talán a 21. századi véleményvezéreknek, megmondó embereknek elég a valami éppen akkor aktuális megfogalmazása, az ebből eredendő gyakorlat már nem fontos. Viszont a valami megfogalmazása – láthatóan – igen fontos.

Személyes festői tapasztalatomból tudom, hogy ahhoz, hogy egy kép megszülessen – számomra – szükséges egy látvány, ami az adott pillanatban fontos, elindít belső folyamatokat – ez lenne az a valami. Majd ebből születik bennem egy kép, amit a harminc évnyi festői gyakorlatom, a praxis, képpé alakít. Vagyis már csak a bennem lévő képet le kell fessem, rajzoljam. Hogy a kép milyen lesz, azt – visszatekintve – nagyon meghatározza a folyamat elején felsejlett valami.

Ebből a tapasztalatból kiindulva nagyon fontosnak tartom a valami megjelenését, meglétét bármely, nem csak alkotói folyamathoz. Ezért választottam szakdolgozatom témájául a valamit, mely kvalitatív, leíró jellegű, filozófiai értekezés, melyben az elsődleges és másodlagos szövegforrások, nem feltétlenül a hipotézisek igazolására, sokkal inkább a személyes feltételezések inspirációjaként szolgáló elemekként kerülnek alkalmazásra. A buddhista filozófiához kapcsolódó páli és szanszkrit szakkifejezések a magyaros átírás szerint kerülnek feltűntetésre. A dolgozat nem szándékosan formabontó, mint ahogy erre néhány korábbi szakdolgozat esetében volt már precedens. A szokatlannak tűnő mondat és szövegtagolás – részemről – a gondolkodás folyamatát, a számomra izgalmas részek, festői praxisomból adódó kiemelési rutinját tükrözik.

A szakdolgozatomban azt a feltevést igyekszem igazolni, hogy a valami, vagy a valamik felsejlése eljuttat-e, vagy eljuttathat-e a helyes nézet kialakulásához. Sejtésem az, hogy a valami az, ami megérint bennünket valamilyen tudatműködés kapcsán, és elégséges impulzus esetén elindít afelé, hogy ennek a valaminek olyan szellemi tartalmat találjunk, ami a későbbiekben meghatározó lesz, vagy lehet az életünkben. Ehhez biztosan az első lépés az, hogy a valamit a helyén kezeljük. Ne azt gondoljuk, hogy szól a valamiről, hanem lássuk, hogy az maga a valami.

Talán a legjobb, magyar nyelvben használt kifejezés a valami felismerésére – ami kifejezi a misztikumát, csak sejthetőségét, a hozzá való kapcsolódási szándékot – az isteni.   

 

2. A valami természete

2.1 A valami meghatározása

Ahhoz, hogy a valamiből előszoba váljon, szükséges meghatározni, mi is az a valami, miként kerül képbe, és miért fontos. Ebben a fejezetben erre teszek kísérletet.  

A magyar nyelv értelmező szótára két első meghatározása szerint, a valami:
- „Meg nem határozott vagy meg nem határozható ismeretlen tárgy.”

- „Közelebbről meg nem határozott vagy meg nem határozható elvont dolog, esemény, ügy vagy gondolati tárgy.”[3]

Ebből kiindulva kijelenthetjük, hogy a valami fontos tulajdonsága a meghatározhatatlanság.

Az értelmezés kereséséhez tegyük hozzá a Magyar etimológiai szótár meghatározását a vala- előtaghoz;

- „A van ige val- tőalakjából képződött folyamatos melléknévi igenév, a való alakváltozata… Kezdetben a vala jelzői szerepet játszott ‘létező, való’ értelemben, majd elvesztette konkrét jelentését, s a határozatlanság kifejezője lett.”[4] 

Így kijelenthetjük, hogy a valami egy valós, de meghatározhatatlan tárgy, vagy fogalom.

Amikor a valami kifejezést használjuk, akkor éppen egy meghatározhatatlan, vagy általunk meg nem határozható, esetleg egy általunk meghatározni nem akart tárgyra, vagy fogalomra gondolunk – ami akkor, és épp ott mégis jelentőséggel, fontossággal bír.

Más nézőpontból vizsgálva a valami minden lehet, ami az éntől különbözik. Az egyik Vaisnava hindu teremtésmítoszban Brahmá, az Egynek Teremtő Ereje, mikor a Visnu köldökéből kihajtott lótuszvirágon tudatára ébredt, nem tudta, mitévő legyen. Körülnézett volna, de nem látott semmit. Keresni kezdte az eredetét, négy arca keletkezett, hogy mindenfelé láthasson, de hiába. Mély meditációba mélyedt, és ebből a tudati összpontosításból született meg a világ, mint valami, ami nem Brahmá.[5]

Tehát fontos tulajdonsága a valaminek, hogy elkülönül az éntől.   

Ha tovább folytatjuk a valami vizsgálatát ebből a szempontból, felfedezhetjük, hogy a valami, mégis kötődik az énhez, annak valamilyen tudati kiáradása, mely elkülönült az éntől.

Amikor felfedezünk valami számunkra fontosat – „ez ám a valami”, ahogy a magyar szólás mondja – akkor talán pont ezzel a tőlünk elkülönült, de számunkra fontos dologgal találkozunk.

Sőt, ha még tovább folytatjuk a vizsgálódást, előkerül a vágy, a szomj, ami ehhez az elveszett, vagy elkülönült, vagy annak vélt dologhoz, és az ahhoz való újrakapcsolódáshoz köt bennünket. És így a valamit rögtön a szenvedés egyik okának is tekinthetjük.    

2.2 A valami működése

A létforgatagba vetett életünknek van egy általános rutinja, amivel ezt napról-napra éljük. A hétköznapok. Vagy mondhatjuk azt is, a hétköznapok szürkesége. Ez egy neutrális közeg.

A valami megjelenésekor ebből a neutrális szürkeségből kiszínesedik, egyszer csak kitűnik valamilyen intenzív megjelenéssel. Biztos, hogy valamilyen tudatfunkciónk, a gondolkodás, az érzelem, vagy az akarat azonnal reagál erre a megjelenésre. Hétköznapi értelemben lehet ez egy aha-érzés, vagy egy isteni benyomásnak érzékelt pillanat – legalábbis így lehetne szabatosan leírni ezt az érzékelést.

Ha megvizsgáljuk ezt az úgynevezett, aha-érzést, buddhista szempontból, a valami felbukkanásának szempontjából, feltételezhetjük, hogy a zavarodottság állapotából tudatosság, vagy tudatosság-csíra, de legalábbis nem-zavarodottság születik. A három méreg, a három káros gyökér (akuszala múla) – nem tudás (móha), ragaszkodás (lóbha), irtózás (dósza) – egyike, a nem-tudás, a zavarodottság átvált éberséggé[6] (szati), tudatossá téve a pillanatot.

Ha egy másik buddhista terminológiával szeretnénk leírni a valami felbukkanását, akkor elsődleges forrásként a páli nyelvű Hármas Kosár gyűjteményből (Tipitaka), az Abhidamma-pitakához érdemes forduljunk. Az észlelés aktív tudatmozzanatainak tanulmányozása céljából.[7] Az észlelés érzékszervi kapukon jut a tudatunkba, ami folyamatában eljuthat az elmekapuhoz, vagy csak elme kapun át lép a tudatba. A folyamat a felfigyeléssel indul, vagyis az érzékelés tárgya megérkezik az egyik tudatkapuhoz. Majd következik az érzéki benyomás, a befogadás, a vizsgálás, a meghatározás, amiből egy indíttatás lesz, majd a rögzítés. Ennek a hét lépcsős folyamatnak valamelyik pontján a valami biztosan szokatlan, eltérő reakciót vált ki az elménkben. Valószínűleg a felfigyelésnél, vagy az érzéki benyomásnál. Ahhoz pedig, hogy a valami feltűnéséből tovább tudjunk lépni, tehát újabb aktív tudatmozzanatok merüljenek fel bennünk – talán már az elmekapuban – az indíttatás és rögzítés tudatmozzanatai lesznek döntőek. Mivel ehhez a hét lépcsőhöz tizennégy pillanatot köt az Abhidamma, az első öt tudatmozzanathoz egy-egy pillanatot, az indíttatáshoz hetet és a rögzítéshez kettőt – érzékelhető, hogy a döntés, ami lesz ebből az érzékelésből, a legfontosabb.

Persze a valami nem csak egy folyamat elején jelenhet meg, indikálva egy reakciót, vagy láncreakciót. Megjelenhet folyamatok közben is. Ilyenkor vagy új impulzus keletkezik belőle, vagy esetleg visszajelzés.

Festészeti praxisomban többször fordult elő, hogy festés közben pont egy olyan vonalat, tónust, vagy színt tettem fel a készülő képre, amikor belém hasított az egység érzete az univerzummal. Ekkor mindig kissé hátrább léptem a képtől és felkaptam a földről az egyik lábam. Persze amint tudatosult bennem a történés, már ki is estem az egység érzetből. Maga a folyamat az Abhidamma szerint legalább három tudatmozzanat-sorozat, melyek között a tudat kogníció-mentes állapotba tér vissza. Az első az egység érzetének tudatmozzanat-sorozata, a második a hátralépés, a harmadik az előző két történés felfogása.

Ez a folyamat, bár tudtam róla, nem volt addig tudatos bennem, míg nem láttam az akkor 12 éves Grace WanderWall előadását egy tehetségkutatóban[8], és ki nem szúrtam, hogy pont úgy kapja fel a lábát egy pillanatban, mint ahogy én szoktam.

 A valami működését tekintve kijelenthetjük, hogy a valaminek valószínűleg van köze az egység érzetéhez.

2.3 A valami fontossága

Amennyiben elfogadjuk, hogy a valami egy olyan részünk, ami jelenleg nem tartozik hozzánk, érthetővé válik, miért fontos az, amikor találkozunk valamilyen formában vele.

A 20-21. századi internetes forradalom előtt a valami megnyilvánulásai írott, vagy szóbeli, vagy művészeti formában jelentek meg széles kör előtt. A közösségi média elterjedésével bárki valami-kinyilatkoztatóvá, véleményvezérré, megmondó emberré válhat. És ha figyeljük ezeket a felületeket, kiderül, hogy sokak válnak is azzá. Valószínűsíthető, hogy a valami megtalálásának az örömét fontos megosztani bármiféle közösséggel.

Ha megfigyeljük ezeket a valamiket, a tudatfunkciók három alapvető kategóriáját különböztethetjük meg. Materiális, érzelmi és szellemi megnyilvánulásokat.

 A materiális megnyilvánulások erősen kötődnek a valósnak vélt anyagi világhoz. Jellemzően akarati tendenciával áthatottak. Általában életmód life-coach, esetleg vezetői-coach megnyilvánulások.

kep1_1.png[9]  kep2.png[10]

kep3_1.png[11]

Az érzelmi megnyilvánulások már egy finomabb, emelkedettebb szinten jelennek meg. Legtöbbször párkapcsolati, családi vonatkozásban.

kep4.png[12]  kep5_1.png[13]

A szellemi megnyilvánulások leginkább tanítók, mesterek gondolatait közvetítik, akár ismeretlen szerzőtől is.

kep6_1.jpg[14]  kep7_1.png[15]

Bármilyen is legyen egy ilyen valami-közlés, általánosan megfigyelhető, hogy erőteljes pozitív töltettel rendelkezik a legtöbb esetben. Feltételezhetjük, hogy egy felfokozott érzelmi állapotot tükröz. A valami megtalálásának, a valamivel való újra egységbe kerülés katarzisát. 

 

3. A valamire való vágyás

3.1 A helyes vágy kérdése

Ha elfogadjuk, és feltételezzük, hogy az előző fejezetben megtett megfigyelések igazak, akkor a valami;
– egy valós dolog, amit nem tudunk, vagy nem akarunk meghatározni;
– megjelenésekor lényegesen eltér a neutrális valóságtól;
– létezik valamilyen kötődésünk hozzá, érintkezésbe léptünk vele, kapcsolódtunk hozzá, és ebből született egy érzet;   

– és ez a kötődés egyben egy vágyat is generál a valami eléréséhez.

A vágyak (tanhá, trishná) keltette, emóciók által kizökkentett tudat nem tud, vagy csak nagyon nehezen tud figyelmet összpontosítani bármire is.  A bármire is irányuló vágy kezelése, felismerése, és keretek között tartása fontos pontja annak a lépésnek, hogy a valamit, az életünkben felbukkanó valami-érzeteket (védaná) kezelni tudjuk.

Buddhista terminológiában a helyes szónak (szammá vács) hatalmas jelentősége van. Ez minősíti az összes szemléleti kérdésünket a kettősség világában – vagyis, hogy a dolgok elfogadhatóak-e buddhista szempontból, vagy sem. Buddha a vágyról a Négy Nemes Igazság második pontjában egyértelműen nyilatkozik, mint minden szenvedés okáról. Ennek szellemében tényleg kérdéses, hogy létezhet-e helyes vágy. Hiszen vágyakozhatunk a megvilágosodásra, az úton járásra is – ami feltehetőleg nem túl helytelen a buddhista gyakorlatokban.

A helyes vágy kérdése számomra festőként talán az Advaita-védánta és a dzsnyána-jóga filozófiából kerül képbe. Itt jelenik meg a mumuksuthva fogalma, ami a megszabadulás utáni vágyat takarja, vagyis az „égő vágyakozás megszabadulni a születés és halál kerekétől”.[16] Ez áll talán a legközelebb ahhoz a vágyhoz, vagy vágynak tűnő valamihez, ami elvezethet a helyes nézethez, a megszabadulás helyes nézetéhez.

Farkas Attila Márton a Céljainkon túl[17] című könyvének bevezetőjében egyértelműen és nagyon árnyaltan fogalmazza meg, hogy a vágyak által vezetett élet mindig csalódással jár, így bármilyen nemes is a vágy, az csak vágy marad, így egyértelműen vezet a szenvedéshez. Ebből a szemszögből nézve a helyes vágy kérdése nem szerencsés, nem jó megfogalmazás.

Huang-Po pedig így fogalmaz: "Ha az Úton jártok és Buddhává akartok válni, nem a tanításokat kell tanulmányoznotok, hanem azt kell megtanulnotok, hogy miképpen szabadulhattok meg magától a kereséstől és a dolgoktól való összeláncoltságtól."[18] Vagyis az úton való járás szemléletében eleve más, mint a megvilágosodás, de biztosan lényegesen eltérő, amíg bármilyen tudatfunkcióval, legfőképpen akarati elemekkel áthatott.

Amennyiben a vágy mindig vágy marad, és ennek megváltoztatásához egy teljesen más szemlélet szükséges, akkor semmiképp nem beszélhetünk helyes vágyról – sokkal inkább a Nemes Nyolcrétű Ösvény helyes szemléletéről. Méghozzá úgy, ahogy Steven Collins fogalmazza meg: a buddhizmus helyes nézete csak akkor vezet a Nibbánához, ha maga nem a vágy és kötődés tárgya.[19] A buddhista középút – úgy vágyni valamire, a megismerésre, a felébredésre, hogy nem vágyunk rá.

3.2 A valami és a középút

 Európai szemlélettel a pozitív töltet erénynek számít. Tehát egy polarizált világ – valamilyen szempontból – pozitív oldalán történő elköteleződést fontosnak tart. Ez szöges ellentétben áll a buddhista középút (majjhima patipadá) tanával. A középút ugyanis semlegességet képvisel. Ezért érdemes a középút fogalmát is körüljárni.

A Dhammapada örök törvénye remek példa erre. A két legismertebb fordítást Vekerdi József és Fórizs László készítette.

– Vekerdi József fordítása:
 „Mert gyűlöletet sohasem szüntet meg másik gyűlölet.

Örök törvény: ha nem gyűlölsz, úgy szűnik meg a gyűlölet.”[20]

– Fórizs László fordítása:
 „A gyűlöletet sohasem
szünteti meg gyűlölet,
csak a szeretet. –

Ez az örökkévaló Törvény.”[21]

Láthatjuk, hogy a gyűlölet és ennek feloldásával foglalkoznak a verssorok. Az európai értékrendben a gyűlölet és a szeretet a két ellenpólus. Európai szemléletű, értékbemutató fordításnak ezek a fordítások teljesen hitelesek, hiszen ebbe a szemléletbe helyezik a Dhammapada mondanivalóját. Ez tükröződik Fórizs László fordításában. Míg Vekerdi József fordításában a gyűlölet-nem gyűlölet szerepel, ami nem ellentétpár, hanem egy szélsőség, és a hozzá kapcsolódó semlegesség. Ez utóbbi sokkal közelebb áll a buddhista középút szemléletéhez.

Ha ebben a szemléletben kell leírni a középutat, akkor az egyik szélén lesz a gyűlölet – középen a nem gyűlölet. A nem gyűlöletben van egy semlegesség, ez talán érthető egy európai kultúrkörben. A másik oldalon a szeretet – középen a nem szeretet. Ezt az utóbbit, a nem szeretetet nehéz erénynek bemutatni az európai szemléletben. Pedig pont ez a középút lényege, hogy a középen levésnek nincs semmilyen tudatfunkció által energetizált, áthatott állapota. Nem egy szeretet tagadásról van szó, hanem egy általános, mindenki felé megnyilvánuló együttérző állapotot mutat, ami nem leng ki semmilyen irányban. Semmit nem gyűlöl, és semmit nem szeret, vagyis semmihez nem viszonyul sem gondolati, sem akarati, sem érzelmi kimozdultsággal.

Ebből az állapotból tekintve a valamire, elképzelhető, hogy a felismert valami, vagy a helyesen felismert valami elindít egy olyan tudatfolyamatot, amely eljuthat ahhoz, hogy a valami valóban a helyes nézethez vezető első lépés legyen. Lin-Csi apát így fogalmazza ezt meg:
„Az igaz Út nem oly nehéz,
Csak ne válassz és ne szeress!
Ha nem gyűlölsz és nem szeretsz,

Fényesség vár, felhő se lesz.”[22]

3.3 A középút gyakorlása

Amennyiben tényleg a középutat szeretnénk járni, akkor fontos, hogy ez az út a helyes szemlélet szellemében legyen látható számunkra.

Ha a vágyat igény és szükséglet szerint figyeljük meg, akkor egyértelmű válaszokat kaphatunk. Az igényeink, melyek vággyal színezettek, ragaszkodás és vágy természetűek, így egyenesen vezetnek a szenvedéshez. A szükségleteink pedig az emberi élet fenntartásának elengedhetetlen kellékei, kényszerei. A buddhista szemlélet szerinti értékes megtestesüléssel, az emberi lényként való megszületéssel felvett cselekvési kényszer, és ragaszkodás kötelez valamilyen módon a saját élet megóvására, fenntartására. Az erre irányuló szándéknak vélhetően szükséges meglegyen bennünk.

Tehát, ha felmerülő vágyakat a helyes szemlélet által figyeljük meg, akkor egyértelművé válik Lin-csi verse:
„Ha éhes vagy - egyél.
Ha álmos vagy - feküdj le.
Ha hideg van - öltözz fel.
Ha meleg van - vetkőzz le.
Reggel-este fürödj meg,
Hogy ne legyetek büdösek.
A celládban tarts rendet,
Hogy ne keresd a fejedet,
S ha kéznél van, se használd,
Másra tartsd az eszed hasznát.
Messzire nézz, az égre fel,

Az ész jár lábon, idelenn.”[23]

Nagyon jól fogalmaz a HVG cikke, mikor a vágyak egy csoportját, egy mai szóval, „kamu vágyak”[24]-nak minősíti. Azon vágyak kerülnek bele ebbe a kategóriába, amelyek nem tartoznak hozzánk, semmilyen tudati szinten; semmilyen valós érzelmi, gondolati, akarati kötődésünk nincsenek ezekhez a vágyakhoz. Szükségesnek tűnik, hogy ezekre rálássunk, és kiszűrjük azokat, amik nem tartoznak a szükségleteink kielégítéséhez.

Természetesen nem feledkezhetünk meg a vágyak motiváló erejéről[25] sem, amit napjaink pszichológusai előszeretettel azonosítanak az öröm forrásával – már amennyiben a vágyból motiváció, és a motivációból pedig elérés születik. Ha a motivációt a valami felbukkanásához vezetjük vissza, és törekszünk, hogy ne kamu vágy alakuljon ki belőle, akkor a buddhista nézetből mindjárt a Nemes Nyolcrétű Ösvény felé kell forduljunk.

 

4. Működésben a valami

4.1. A valami a hétköznapokban

Gyermekként a valamit csinálni is lehet! Talán sokan emlékszünk arra a szülői kérdésre, hogy: - Mit csinálsz? Amire a válasz: - Valamit! Ez akkor egy olyan folyamat volt, amit nem akartunk konkrétan megosztani senkivel, mégis fontos volt számunkra. Talán gyermekként még közelebb áll ez a valami a végső valósághoz, a nézetektől való mentességhez. Ahogy Buddha miután kifejti a tutaj hasonlatát, azt mondja, hogy a Dhamma is a tutajhoz hasonló. A tutaj átkelésre való, nem megőrzésre, és ha ezt tudja valaki, még a tanítást, a Dhammát is el kell hagynia, nemhogy azt, ami nem-Dhamma.[26] A gyerekek jól reagálnak az ilyen példákra, néha pedig sokat segít, ha azt mondjuk el, mi nem a helyes nézet, mint ahogy a Brahmadzsála szuttában, „A nézetek mindent felölelő hálója” szuttában a tévhiteket, téves nézeteket sorolja fel Buddha. Felnőttként, inkább a hétköznapi valóságát látjuk a valaminek. Így felnőttként is csináljuk a valamit – csak kicsit másképp, és másképp fogalmazzuk meg. A valami egy kiinduló pont, amiből lesz egy produktum. A nézőpontunk is változik a valami feltűnésével. Szépen ír erről Arany János a Toldiban:
„Mégis, mindamellett - mily Isten csodája! -
Egy zokszót sem ejt ki Toldi Györgyre szája:
Lelke gyűlölségén erőt vesz valami,

Valami - nem tudom én azt kimondani.”[27]

Ha már Toldi és Arany, akkor egy ugrással felmerül a kérdés: Milyen lehet az a megváltoztatott nézőpont, ami egy üdítő italnak azt a nevet adja, hogy Tikkadt Szöcske?[28] Ebben van egy vagányság, hiszen ez egy kóla, és olyan vetélytársai vannak, melyek az egész világunkban ismertek. Eddig a világmárkák legismertebb kihívói sem merték a kóla szót kihagyni a saját termékük nevéből.

Ha a valami Toldi Miklós lelke gyűlölségét is képes megváltoztatni, illetve egy terméknek egy teljesen szokatlan vonatkozásban tud nevet adni, akkor feltételezhetjük, hogy potenciális lehetőség van benne, hatóereje tud lenni, és így hatása olyan szemléletváltásokat is eredményezhet, mint a helyes nézet kialakulása, ami elvezethet a Nemes Nyolcrétű Ösvényhez.

4.2 A valami és a Tan kerekének megforgatása

Képzeljük el mi lehetett az a valami, ami Buddhát arra sarkallta, hogy leüljön és addig fel se keljen, amíg a megvilágosodás állapotát el nem éri. Persze ez a valami egy régebbi élmény, egy előző valami élmény felidézése által jött létre, amikor visszaemlékezett egy spontán módon, gyermekkorában elért dhjána tudatállapotra (meditációs tapasztalás, amiben kezdetben jelen van az örömteli összeszedettség). Ez egy fontos pillanat valószínűleg, legalábbis a helyes nézet szempontjából. Itt ráláthatunk arra, hogy az, ami egy folyamatra hajt, terel minket az nem rögtön a végső megoldást tárja elénk, hanem egy megismerési utat. Buddha, amikor saját útjára tért, több évi remeteség, aszkézis és vándorlás után, Álára Kálama és Uddaka Rámaputta tanításai után, a különböző tanítások szélsőségeit is megtapasztalva, visszatért a közvetlen valami észleléséhez – és végül ez vezetett megvilágosodásához.

Megfigyelésem szerint hasonló történik a rajz-festés tanulásának folyamatában. Mikor belép egy új tanulni vágyó bármely mesterhez, látható a rajzain, képein, hogy mi az ő víziója, hogyan tekint a festészetre, mit szeretne elérni. A tanulási folyamat alatt teljesen eltér ettől, majd egy idő után visszatér az korábbi kompozícióihoz és motívumaihoz – de már egy teljesen más szinten, más tartalmakkal, avagy éppen hátrahagyva a tartalmakat.

A megvilágosodás után Buddha nem tudja átadni, mi történt vele. Akivel először találkozik annak a közvetlen tapasztalást próbálja verbálisan kifejezni, de ezzel ellenérzést kelt. Később, mikor látják kisugárzását korábbi aszkéta társai és kérik, hogy tanítsa őket, akkor már olyan módon, és olyan útra, ösvényre tud rámutatni, amit mindenkinek a saját módján kell végigjárnia. Ez a pillanat, amit később a Dhammacsakkappavattana szuttában lejegyeztek, a Tan kerekének megforgatása.  

A Tan kerekének megforgatása nagyon jó kifejezés. Kifejezi, hogy mozgásban kell tartani magunkat, a tudatunkat ahhoz, hogy előre haladjunk. Ez az úton járás. Feltételezhető ezért, hogy a legelső helyes nézet pillanata, kiválthat egy dinamikus állapotot, a folytonos változás állapotát. Így a valamiben szubsztanciálisan lehet jelen a dinamizmus, a dinamikus állapot és a viszonylagos folytonosság.

A valami szempontjából felmerülhet bennünk, hogy mikor Buddha elhatározásra jutott, hogy addig nem kel fel, míg el nem éri a megvilágosodást, az valami élmény volt-e, vagy az úton járásából adódó következmény. Ami az elhatározása után történt vele, abból érthető és felfogható, hogy visszaemlékezett előző életeire, ezután ráébredt a halál és az újraszületés lényegére, majd rájött, hogy az új születések ciklusát csak az aszkéta életmód és a világi örömök közötti középúttal lehet megtörni. Így érhető el a Nirvána állapota. Ezekből a belső történésekből természetesen nem állapíthatjuk meg biztosan, hogy ez egy újonnan felmerült valami élmény volt. Az biztos, hogy valami történt vele – legalábbis így szoktuk ezt megfogalmazni.

4.3 A valami a tudat kapujában

Az észlelés aktív tudatpillanatairól írtam már a 2.2-es fejezetben. Itt az ideje, hogy ezt pontosítsuk, a valami, mégpedig annak a valaminek a szempontjából, ami az útra visz, vagy az úton tart.

 Az Abhidhamma különbséget tesz abban, melyik kapun (ájatana) lép be egy észlelés a tudatba. Az öt érzékszervi kapun, vagy az elme kapun át, vagyis a hat észlelési tartományon (salájatana) keresztül. Az érzékszervi kapukon át érkező észlelés a figyelemhez, a felfigyeléshez vezet, majd ez a felfigyelés eléri az elmekaput, ahol a meghatározás, az indíttatás, és a rögzítés folyamata történik. Lehetnek belső észleléseink is, ilyenkor ezek rögtön az elmekapun lépnek be. Tehát a meghatározás funkciója maga az elme kapu. A felfigyelést megelőző pillanat a bhavanga, a létezés tényezője pillanat. Valamint minden tudatfolyamat, legyen az érzékszervi vagy elme kaput használó, a bhavangába merül, miután elmúlik.  A bhavangába, létfolyamba, szószerinti fordításban a létezés tényezőjébe.[29]

A bhavanga fogalmának tisztázása nem témája a dolgozatomnak, mégis szükséges kitérni rá. Porosz Tibor szerint „a kifejezés értelmezése számos nehézségbe ütközik, ezért a legvitatottabbak közé tartozik”.[30] Nyanatiloka szerint a bhavanga egy tároló, mai nyelvhasználattal inkább egy tárhely, ahol a múlt összes tapasztalata és szándéka el van rejtve a megismerés aktív folyamatai elől.[31] Collins ennek ellenében azt állítja, hogy ez egy üres és tartalom nélküli elmeállapot.[32] Porosz Tibor is hasonlóan vélekedik, mindamellett, hogy megjegyzi, a Mahájána iskola Jógácsára tanának egyes képviselői a bhavangát a raktározó, tárház tudat, (álaja vidzsnyána) korai megjelenésének tartják.[33] Mindannyian egyetértenek abban azonban, hogy a nyugati pszichológia jelenleg nem ismer hasonló tudatműködést, ami a bhavanga jelentéstartalmával teljesen megegyező lenne.

Dolgozatom szempontjából sokkal egyszerűbb lenne, ha lenne egy ilyen pszichológiai kifejezés. Mindezen túl milyen feleslegessé válna Kondor Béla a „Beszélgetés hármasban” című novellájában megírt következő sorai: „Mert nagyobb hatalmak kezében vagyunk, ahol tudás és tapasztalat inkább a hatalom természetére vonatkozhat, semmint a kimondott tárgyra. És ezért is nincs tudás. Csak élet van és folyamat. Ha a felettem álló valami kifejeznivalót tűz ki számomra, azután erőt ad, hogy ezt a munkát véghezvigyem; akkor az ő ereje nyilvánul meg. Nem pedig könnyengördülő eszközeink tudománya”.[34]

Kondor izgalmasan fogalmazza meg a folyamatot, amiben erő keletkezik egy olyan folyamathoz, ami talán hétköznapi tudattal nem leírható. Erő, ami inkább egy személyes tudati kötődés, valamilyen tudatfolyamat révén. Amennyiben elfogadjuk, hogy ezeket a folyamatokat benyomások, indíttatások eredményezik, akkor hirtelen a Jógácsára filozófiánál találjuk magunkat.

Az érzékszervi kapuk tapasztalatai, és az individualitást hordozó elme-tudat benyomásokat, lenyomatokat, bevésődéseket, vászanákat hagy a tárház tudatban. Ezek a benyomások hajlamosító tényezőkként tudnak működni, amikor a valamit, vagy valamiket tapasztaló tudatban hasonló képzetek, vagy tapasztalatok merülnek fel.[35] A vászanák folyamatosan táplálják az érzelmi és értelmi folyamatainkat. Feltételezhetjük, hogy minden észlelésünk függ ezektől.[36] És ha már függ, akkor a függő keletkezésben is része lehet ezeknek a benyomásoknak. A függő keletkezés tizenkét tagjából a harmadiknál, az érzékelési tudatosságnál, amiből a negyedik a tag, a név és forma bomlik ki.[37] Ha elfogadjuk ezt, akkor a születésünk is valami következménye. Sajnálatos, hogy a függő keletkezés első tagja, a kiinduló pont a nem-tudás. Ha itt visszatérünk a második fejezetben meghatározott valamihez, akkor talán képet kaphatunk a nem-tudásról. Nem tudjuk, nem akarjuk – és itt tovább merészkednék – nem merjük meghatározni azt, amire a valami fogalmát használjuk.

Amennyiben hozzátesszük még azt, az Abhidamma besorolásából, hogy az érzékszervi tapasztalásnak természetesen vannak szervei, mint a látásnak a szem, a hallásnak a fül – viszont az elme kapuhoz a szívet rendeli szervként, akkor még közelebb juthatunk a bhavanga fogalmához. Talán a magyar szívvel-lélekkel kifejezés segít ennek értelmezésében.

Az elme kapuján belépő észlelés tehát kapcsolódik olyan létfolyam áramláshoz, mely újralétesülések folytonosságához kapcsolódik.[38] Így, ha a valami az elme kapuján lép a személyes észlelés terébe, akkor valahogy az egység felé vezet. Így tudnak ezek a valamik, valami érzetek, valami tapasztalatok valóban elindítani azon az úton, ami számunkra fontos, illetve így tudnak az úton tartani, a már a saját úton járó tapasztalatból, gyakorlatból fakadó új valami érzetek, és az ebből fakadó felismerések.

4.4 A valami észlelései

A valaminek alapvetően két észlelését érdemes megkülönböztetni. Az egyik egy hétköznapi, mely lehet bármilyen tárgy, vagy gondolat, mely az érzékszervi kapukon lép be. Ezek ugyan kiemelkednek az általános érzékelésekből, észlelésekből, de még nem érik el azt az ingerhatárt, ami elindít az észlelés fontosságának felismeréséhez, felfogásához. A másik észlelés már az elmekapun át érkezik, és mintegy összegzi az addigi hasonló, szinonim, észlelést, és talán egy teljesen más tudatfolyamatot indít el. Ezek azok a valamik, amik a helyes nézet felé terelhetnek bennünket.

Festészeti praxisomból hozva példát, vannak látványok, amik arra indítanak, hogy képet készítsek. És vannak képeim, melyeket nem is szükséges, hogy lássak már, de egyszerre adnak képet rólam, és beszélnek az éppen bennem lévő tudatállapotról – pont saját magamnak. Talán pont az egységről – ahogy azt éppen megélem.

Persze erről Pilinszky sokkal szebben beszél: „A tárgyak ténnyé változnak, nincs bennük valóságelem… A művészetet úgy is fogalmazhatom, hogy a valóság megragadására törekszik. Különben nevetséges volna, hogy Van Gogh lefesti a cipőjét. Hisz abban nem tud járni. Ellenben tesz egy kísérletet arra, hogy a ténytől, amelyben járkál, tehát a tényszerű cipőtől eljusson az elveszett valóságig. S itt történik valami… ezer nyelven kifejezheted, de amit mondasz erről, az mind csak metafora… Rilke így mondja: rettenetes, hogy a tényektől sosem tudjuk a valóságot. Újabban ezt elidegenedésnek nevezzük, de amit a szó takar, az mindig megvolt. Egy szoba, egy ajtó – egyszerű tényként – elviselhetetlen. De akkor… történik valami. Mindez feltöltődik, hogy hogyan, nem tudom, és… valósággá válik. Akkor jól érzed magad, otthon lehetsz az univerzum egyik szögletében.”[39]

 

5. A helyes nézet és az előszoba

5.1 A helyes nézet meghatározása

Most, hogy a valami jelentésének tartalmát, és működésének jelentőségét körüljártam, már csak be kell vezetni a helyes nézet előszobájába. Talán a helyes, nézet és előszoba szavaink fogalmi tartalma nem annyira izgalmas, mint a valamié, de érdemes pontosítani.

A helyes, mint szó A magyar nyelv értelmező szótára, két első meghatározása szerint;
- „Az igazságnak, a valóságnak, a kívántnak megfelelő.”

- „Valamely cél elérésére alkalmas; célravezető.”[40]

A nézet szavunk releváns meghatározása pedig;

- „A dolgoknak egyéni szempontból való nézése s az ennek alapján róluk kialakult felfogás, vélemény.”[41]

Ezek szerint a helyes nézet az igazságot és valóságot, mint célt teszi a felfogásunk középpontjába. A Szaccsavibhanga szutta, „Az igazságok vizsgálata”, ezt így fogalmazza meg: „És mi a helyes nézet? A szenvedés ismerete, a szenvedés okának ismerete, a szenvedés megszűnésének ismerete, a szenvedés megszűnéséhez vezető ösvény ismerete. Ezt hívják helyes nézetnek.”[42] A szutta a szenvedés működésének ismeretét és ennek feloldásához vezető utat jelöli célként, tehát ezt szükséges a tudat középpontjába állítani. Ebből látható, hogy a helyes nézetet lehet általánosan értelmezni, illetve egy adott témakörön belül – jelen esetben a buddhizmusban – pontos fogalmi hálóba helyezni. Sőt a buddhizmusban a helyes nézet egy fogalom, ami persze nem zárja ki, hogy a helyes nézet nem egy elvont eszme, hanem a tapasztalatok értelmezése által kialakult gondolkodásmód. Talán úgy a leghelyesebb megfogalmazni, hogy tapasztalati úton van túl a helytelen nézetekhez való ragaszkodáson – legalább egyen, a négy ragaszkodásból.

A helyes nézet említése a Nemes Nyolcrétű Ösvény nélkül elképzelhetetlen. A helyes nézet a Nemes Nyolcrétű Ösvény első tagja. Innen indul az a módszer, ami Buddha szerint a megvilágosodáshoz vezet. A helyes nézetből nyílik ki a praxis, a módszer, a helyes szándék, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes megélhetési mód, a helyes erőfeszítés, a helyes éberség és a helyes elmélyedés.

A helyes nézet nélkül aligha alakulhat ki helyes praxis. A nagy negyvenes szövege, a Mahá-csattárika szutta, ahogy ezt megfogalmazza: „A helyes nézet az előfutár. És hogyan előfutár a helyes nézet? Ha valaki helytelen nézetként ismeri fel a helytelen nézetet és a helyes nézetként a helyes nézetet ez helyes nézet.”[43]

5.2 Az előszoba kérdése

Az előszoba értelmező szótári meghatározásától talán eltekinthetünk. A kérdés inkább az, hogy ebből az előszobából mi nyílik? A három és fél szoba, hall – elsőre jól hangzik, de lehet, hogy nagyon rossz az elrendezése. Sőt az is kiderülhet, hogy lakhatatlan valahogy. Az is kérdés, hogy mi az, amit az előszobában leveszünk magunkról a belépés után?

„- Üres kézzel jöttem - szabadkozott egy szerzetes.
- Tedd le! - mondta Csao-csou.
- Mit tegyek le, ha egyszer semmit se hoztam?

- Akkor csak cipeld tovább!”[44]

Ebben a letevés gesztusban segítséget nyújthatnak azok a tárgyak, amik az előszobában vannak, de az előszobabútor a lakberendezésben egy külön kategória. Az előszoba egy átmenet is, a már nem kint, de még nem teljesen bent között. Egy átalakulási tér, az átjárás miatt dinamikus is. Letehetünk épp befele jövet, a letevésben, míg kifele felvehetünk dolgokat.

A helyes nézet előszobája egy olyan belső tér, vagy szellemi terület lehet, ahol elindulhat egy átalakulás. A kinti tapasztalás belső élménnyé transzformálódhat. Formálódik a helyes nézet, de még nem feltétlen mondtuk ki magunknak, vagy még nem tudjuk megfogalmazni. Olyan, mintha az előszobából nyíló ajtók nyitva lennének, tehát belátunk, hogy ott mi van, szimpatikus is, de még van lehetőségünk toporogni, dönteni, hogy belépünk-e.

 

6. Összegzés: a valami mint a helyes nézet előszobája

Amennyiben elfogadjuk azt az állítást, hogy az érzékszervi és elme kapukon át a tudathoz eljutó, elégséges mennyiségű valami élmények – különösen az elme kapun át érzékeltek – felbukkanása fontos és kitüntetett pillanatok, elfogadhatjuk azt is, hogy ezek valóban a helyes nézet felé terelnek bennünket. Az, hogy ez a nézet helyes-e valóban, azt nézetből fakadó praxis fogja meghatározni. A helyes nézet megléte szükséges a helyes praxis kialakításához. Buddhista terminológiában a helyes praxis a megszabadulás felé kell hogy vezessen. Általánosságban viszont feltételezhetjük, hogy bármilyen tevékenységnek lehet olyan szakmaiságon alapuló gyakorlata, praxisa, ami az adott szakmának megfelelő, előremutató, és ami a dolgok jobb megértéséhez, a belátás tapasztalásához vezethet.

A festészet, a nem festészetet gyakorlók nézetéből, készség és tehetség kérdése – mint a művészetek általában. Pedig ugyanúgy tanulható, mint akár a matematika – persze nem mindenkiből lesz Neumann János. A szín- és tónusdinamika és a kompozíció adják egy kép izgalmát, érdekességét. Ezek megérthető, gyakorlással elsajátítható dolgok. Tehát, ha egyszer már megértettük, hogy ezek kellenek egy jó képhez – ez a helyes nézet a festészetben – akkor jöhet az ebből épülő praxis. Természetesen elképzelhető, sőt nagyon valószínű, hogy az elején nem találjuk el a vonalakat, színeket, tónusokat, unalmas kompozíciókat kezdünk el, de a helyes nézet megléte már ad a képeknek értékelhető tulajdonságokat.  

A festészetet tanulási folyamatát – a dolgozat szempontjából – inkább a helyes nézet kialakulásáig szükséges vizsgálnunk. Amikor eljut valaki odáig, hogy festészettel akar foglalkozni, és ezt el is kezdi, akkor nem biztos, hogy mindent tud ösztönösen. A tanulmányrajzok jól sikerült részleteiből mindig lesz egy valami élménye, és az elégséges valami élmény elérése után áll össze, hogy mit is jelent a festészet helyes nézete – tehát tudja, hogy már az első pillanattól figyelnie kell a kompozícióra, a tónus- és színdinamikára. A helyes nézet kialakulása talán azzal ér véget, amikor ezeket már tudatos figyelem kíséri. Ha a tanulási folyamatot egy mester mellett teszi, akinek már kialakult praxisa van e téren, akkor a helyes nézet kialakulásáig, pont a figyelmet helyettesíti a mester.

Meggyőződésem, hogy ugyanez működik minden szakmánál, tevékenységnél. Egyik kedves tanítványommal immár tíz éve dolgozunk együtt, közgazdász – és mindig csodálkozik egy-egy kompozíciómat, vonalamat látva. Mindig megerősítem, hogy számomra ugyanolyan csodálatos egy-egy excel táblázatot látni, amin csak érzem, hogy ez igen, ez is egy helyes nézet alkalmazásából eredő valami.

Hasonlóan működik a szellemi praxis is. Elindulunk egy késztetést követve, amíg az ezt követő valami élmények be nem érlelik az adott szellemi út helyes nézetét.

Amikor elkezdünk meditációs gyakorlatokat folytatni, a gyakorlatot vezető leginkább formai dolgokra figyelmeztet. Ebben a formai közegben azt egyszerűen tudja elmondani, mit ne csináljunk. Amikor ebben a formában megvalósul a tudatállapot változás, bekövetkezik a várt meditatív állapot, egyre kevesebb segítséget tud adni. Itt már a saját tudat saját utat mutat, és ha folyton külső megfigyelés és irányítás alatt lenne, akkor elképzelhető, hogy nem tud kialakulni a saját praxis. Hiszen ebben a folyamatban, a meditáció gyakorlásában fontos, hogy az elmekapun át sok valami érzet alakítja a saját gyakorlást.

A Szatipathána érzések feletti szemlélődésének gyakorlata talán az, ami a valami élmények felismerését segítheti. Bár a Szatipatthána az érzések feletti szenvtelenség módszerébe vezet be, mégis a felmerülő érzeteket kategorizálja. Kellemes (szukha), kellemetlen (dukkha) és semleges (adukkhamaszukha) érzetek kelhetnek fel bennünk. Ezeken belül lehet világias (számisza) és nem világias (nirámisza). Amennyiben használjuk ezeket a kategóriákat a felmerülő érzetek vizsgálatához, eljuthatunk oda, hogy rálátunk, ezekből az érzetekből hogyan születik nézet. Hogyan válik egy érzetből gondolat, méghozzá a felmerülő érzetek által befolyásolt gondolat, és reakció.  A helyes nézet fontos tulajdonsága, hogy helyesen lássuk saját nézeteinket.[45] Amennyiben figyelemmel, buddhista terminológiával, éberséggel fordulunk a felmerülő érzetek, valamik felé – ráérezhetünk, tudatosíthatjuk, melyek azok az érzetek, amik valóban jelentőséggel bírnak számunkra.[46]

A ösztönösen felmerülő valami érzetek elégségesek hétköznapi foglalatosságaink folytatásához, például a festészet területén a téma megtalálásához. A tudatosan kezelt valami érzetek pedig a szellemi praxis műveléséhez szükséges. Ezzel nem szeretném a hétköznapi foglalatosságainkat degradálni, hiszen egy jól művelt világi praxis is tud tudatos lenni, működhet abban is a helyes nézet. A folyamat más, ahogy a Legújabb testamentum című film első mondataiban Ea megfogalmazza: „Kezdetben nem tudjuk, hogy ez a kezdet. Nem tudjuk, mikor indult el. Aztán már hirtelen benne is vagyunk.”[47] Érzékeljük a folyamatokat, de nem az éberség folyamatos állapotában.

Somlyó György fogalmazza meg ezt szépen a zenével foglakozás kapcsán: „A zene az a valami, ami nincs. S ami nélkül te mégse vagy. Pedig, amikor itt van, semmit se tudsz kezdeni vele. De ő azt teszi veled, amit akar. A világ idegrendszerének vegetatív működése talán.”[48]

Fontos szempont lehet, hogy a valami kiváltotta reakció örömteli legyen, ezzel kondicionálva a folyamat folytatását. „Mondhatnánk, hogy bizonyos szempontból értelmetlen meghúzni a határvonalat a test funkcióin meg az elme munkáján alapuló áramlat-tevékenységek között, hiszen minden testi tevékenységben jelen kell lennie egy lelki összetevőnek is, ha az a tevékenység valóban örömteli.”[49] Talán ez a legfontosabb a gyakorlásban, hogy a gyakorlás öröme mindig meglegyen. A dolgozat szempontjából megfogalmazva, legyen mindig elégséges valami érzet a praxis folytatásához.

A fenti példákból látható, hogy a valami élmények valóban elvezethetnek a helyes nézethez, tehát ténylegesen gondolhatjuk azt, hogy a valami, a valamik sokasága a helyes nézet előszobája.

Ezen túlmutat az, ahogy a kialakult praxis megélése, más helyes nézetekből kialakult praxisokat is felismer, és elismer. Ez a felismerés és elismerés az, ami túlmutat az általános, érzékszervi kapukon belépő valami élményeken. Az elemkapun át belépő valamik, amik már a praxisból eredő felismerések olyan lenyomatokat hoznak létre, amik akár a megtestesüléseken is túlmutathatnak.

Meggyőződésem, bár bizonyítani nem tudom, hogy ezek a lenyomatok megszakíthatják a Függő Keletkezés folyamatát is. Tehát a halálunk után elinduló újratestesülés folyamat tizenkét oksági láncszemét, valamelyik láncszemnél megakaszthatjuk, valamelyik elkövetkező halálunk után, ha kellő mennyiségű felismerést gyűjtöttünk hozzá az korábbi életeink során.  Ráláthatunk egy ok-oksági viszonyra, érthetjük működését, felismerhetjük esetleg, hogy már túl vagyunk ebben a kérdésben a nem tudás állapotán, tehát tenni is tudunk ellene.

Talán eljutunk oda, amit az egységnek hívunk.

Ha merészek vagyunk a valami kapcsán, talán eljuthatunk oda is, hogy létezhet olyan valami is, ami nem megfogható gondolati síkon, nem kategorizálható, nem kapcsolódik semmihez, nem színezi semmi – így nézetekkel sem értelmezhető. Talán eljuthatunk így oda, hogy a helyes nézet a nézetektől való mentesség. Amennyiben a helyes nézet a nézetektől való mentesség, ráláthatunk, hogy csak tudatunk játszik velünk. Innen már talán csak egy kis lépés, hogy felismerjük, hogy csak tudat van – ahogy a Jógácsára fogalmazza, csitta mátra – így minden a tudatunk kivetülése, így minden az ürességen áll. Ahogy ezt Laár András szokta megfogalmazni: - „Ez azért már valami”.

 

7. Zárszó

Tételezzük fel, hogy a 3.2, középútról szóló fejezetben említett Örök Törvény maga a mindenség. Így az Örök Törvény az egység megfogalmazása. Viszont ez az egység egy kettősségben, fogalmazódik meg. Mondhatnánk, ellentétpár. A gyűlölet áll szemben a nem gyűlölettel, avagy a szeretettel.

Hogyan lehet ez?

A Tao Te King azt írja – Weöres Sándor fordításában:
„Az út szülte az egyet,
az egy a kettőt,
a kettő a hármat,
a három valamennyi létezőt,
mind tartalmazza a hímet és a nőt,

s a láthatatlan lehelet egybeolvasztja ezeket.”[50]

Mi meg itt vagyunk ebben a „valamennyi létező” világában. A sokaságban. Ha elindulunk, hogy ebből a sokaságból visszajussunk az egységbe, az utolsó előtti lépés a kettősség lesz.

Talán ezért.

Ez az, ami még értelmezhető a „valamennyi létező” szintjén. Valószínű, hogy az egységet ebből a sokaságból nem tudjuk megfogalmazni. Csak így. Olyan rég volt talán már ez az egység, azok a szavaink is kikoptak, amivel le tudtuk írni. Vagy egyszerűen már értelmüket vesztették.

Tételezzük fel azt is, hogy tényleg vannak olyan valamik, amik az egység felé terelnek bennünket.

Tehát haladunk az egység felé. És mindig egy-egy valami felismerése révén vezetjük az utunkat, a középút szellemiségét szem előtt tartva. Valószínűleg a legnehezebb dolgunk akkor lesz, amikor a kettősség állapotába érünk, elhagyva előtte a hármasságot, négyességet, sokaságot. Ott lehet a legkiélezettebb a szélsőségek megnyilvánulása, pedig már csak egy lépésre vagyunk az egységtől. Talán mindennek azonnal felkel, megszületik az ellentéte is. Mondjuk így lépek be a kettősség síkjára: én bent vagyok. Erre azonnal megjelennek válaszok a másik oldalon, a nem-én oldalán: én is. Esetleg így: én is, én is, én is! Amire megszületik a szintén ellentétes válaszunk: te nem! Esetleg így: te nem, te nem, te nem.

     Hogy jutunk ebből a – mondhatni óvodás – szembenállásból az egységhez?

     Hogy lesz ebből egy, és örök?

     Hol van az a láthatatlan lehelet?

     Hogy látjuk meg, hogy ez csak egyben igaz?

     Talán így: énistenem.

 

 

8. Felhasznált irodalom

Nyomtatott irodalom:

Análajó 2007. Szatipatthána, A megvalósítás egyenes útja. Budapest: A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Anuruddhācariya 2019. A Felsőbb Tan foglalata. Budapest: A Tan Kapuja

Arany János 2006. Toldi trilógia. Mercator Stúdió

Bhikkhu Bodhi – Bombard, Allan R. (szerk.) 2007. A Comprehensive Manual of Abhidhamma: The Abhidhammattha Sangaha Of Ācariya Anuruddha. Charleston: Charleston Buddhist Fellowship

Collins, Steven 1982. Selfless persons Imagery and thought in Theravada Buddhism. Cambridge University Press 

Csíkszentmihályi Mihály 1997. Flow, Az áramlat. Budapest: Akadémiai Kiadó

Eliade, Mircea 2006. Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest: Osiris

Farkas Attila Márton 2020. Céljainkon túl, 21. századi buddhista tanulmányok a tudat, az idő és a valóság természetéről. A Tan Kapuja

Fórizs László (ford) 2012. Dhammapada, az erény útja. Malajzia: Aruna Publications

Heide, Fritz 2003. A személyközi viszonyok pszichológiája. Budapest: Osiris

Kondor Béla 1971. Boldogságtöredék. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó

Lao Ce. 2001. Tao te King, Az Út és Erény könyve. (Weörös Sándor ford) Budapest: Tercium Kiadó

Leadbeater, C. W. 1931. A mesterek és az ösvény. Budapest: A Magyar Teozófiai Társulat Könyvkiadó Alosztálya

Nyanaponika Thera 1994. Satipatthána - A buddhista meditáció szíve. Orientpress

Nyanatiloka Mahāthera 1994. Fundamentals of Buddhism, Four Lectures. Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society

Pilinszky János 1994. Beszélgetések, Pilinszky János összegyűjtött művei. Budapest: Századvég Kiadó

Porosz Tibor 2000: A buddhista filozófia kialakulása és fejlődése a théraváda irányzatban. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Porosz Tibor 2018. A buddhizmus lexikona – A Buddha tanítása és a théraváda irányzat szakszavai. A Tan Kapuja Buddhista Egyház

Simon-Székely Attila (szerk) 2015. Lélekenciklopédia - A lélek szerepe az emberiség szellemi fejlődésében I. L'Harmattan Kiadó

Su-La-Ce 2011. Reggeli beszélgetések Lin-Csi apát kolostorában. Közreadja Sári László. Budapest: Kelet Kiadó

Tenigl-Takács László 1997. A jógácsára filozófiája. Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó

Varsányi György 2019. A csan buddhizmus története. A Tan Kapuja

Vekerdi József (ford) 1999. Dhammapada, a tan ösvénye. Budapest: Terebess Kiadó

 Internetes irodalom:

Bárczi Géza (szerk) – Országh László (szerk) 1959-1962. A magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó. arcanum.hu [Online] Elérhető: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/ [Megtekintve: 2020. november 28.]

Bárczi Géza (szerk) – Országh László (szerk) 1959-1962. A magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó ’Helyes’, arcanum.hu [Online] Elérhető: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/h-2E554/helyes-2FFA4/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfMUJFOEIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJoZWx5ZXMifQ [Megtekintve: 2020. november 28.]

Bárczi Géza (szerk) – Országh László (szerk) 1959-1962. ’Nézet’, arcanum.hu [Online] Elérhető: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/n-40903/nezet-2-416F1/ [Megtekintve: 2020. november 28.]

Bárczi Géza (szerk) – Országh László (szerk) 1959-1962. ’Valami’, arcanum.hu [Online] Elérhető: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/v-51E41/valami-523C8/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfMUJFOEIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJ2YWxhbWkifQ [Megtekintve: 2020. július 1.]

Fenyvesi Norbet (ford) 2010. Saccavibhaṅga Sutta, Az igazságok vizsgálata. a.buddha-ujja.hu [Online] Elérhető: https://a-buddha-ujja.hu/mn-141/hu/fenyvesi-robert [Megtekintve: 2020. november 28.]

Instagram. aszthiszemhogy. instagram.com [Online] Elérhető: https://www.instagram.com/p/CFugrjeggdi/ [Megtekintve: 2020. november 3.]

Instagram. aszthiszemhogy. instagram.com [Online] Elérhető: https://www.instagram.com/p/CHH1xzpgFoN/ [Megtekintve: 2020. november 3.]

Instagram. business.hu. instagram.com [Online] Elérhető: https://www.instagram.com/p/CGx5jj_gUwq/  [Megtekintve: 2020. november 3.]

Instagram. idezetektolemm. instagram.com [Online] Elérhető: https://www.instagram.com/p/CHE7-ifgwBQ/  [Megtekintve: 2020. november 3.]

Instagram. puzser.robert instagram.com [Online] Elérhető: https://www.instagram.com/p/CG4uy3sLFu8/  [Megtekintve: 2020. november 3.]

Instagram. puzser.robert. instagram.com [Online] Elérhető: https://www.instagram.com/p/CG94Yfzs7va/  [Megtekintve: 2020. november 3.]

Instagram. wcbenlottem. instagram.com [Online] Elérhető: https://www.instagram.com/p/BqCcGfpA_94/  [Megtekintve: 2020. november 3.]

Kolozsvári Ágnes (ford) 2009. Mahā-cattārīsaka Sutta, A Nagy Negyvenes. a.buddha-ujja.hu [Online] Elérhető: https://a-buddha-ujja.hu/MN-117/hu [Megtekintve: 2020. november 28.]

Magyar etimológiai szótár ’Vala-’, arcanum.hu [Online] Elérhető: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/v-F4386/vala--F43B1/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJ2YWxhbWki [Megtekintve: 2020. július 1.]

Melis Dóra 2018. Magyar, de nem magyarkodó – Egyre nagyobbakat ugrik a Tikkadt Szöcske a kólapiacon, forbes.hu [Online] Elérhető: https://forbes.hu/a-magazin/magyar-de-nem-magyarkodo-egyre-nagyobbakat-ugrik-a-tikkadt-szocske-a-kolapiacon/ [Megtekintve: 2020. június 12.]

Petrovics Gabriella 2018. Aki megrajzolta az emberi létezés teljes térképét, magyarhirlap.hu [Online] Elérhető:  http://www.magyarhirlap.hu/kultura/Aki_megrajzolta_az_emberi_letezes_teljes_terkepet [Megtekintve: 2020. május 12.]

Somlyó György 1989. Párizsi kettős, jelenkor.net [Online] Elérhető:  http://www.jelenkor.net/userfiles/archivum/1989-2.pdf [Megtekintve: 2020. május 12.]

Szvetelszky Zsuzsanna 2017. Kamu vágyak: mit szeretnék igazán az életben?. hvg.hu/pszichologiamagazin [Online] Elérhető: https://hvg.hu/pszichologiamagazin/20171203_Kamuvagyak_Mit_szeretnek_igazan_az_eletben [Megtekintve: 2020. november 12.]

Terebess Gábor (ford) 1990. Folyik a híd, Csan buddhista anekdotakincs. mek.oszk.hu [Online] Elérhető: https://mek.oszk.hu/00200/00224/00224.htm [Megtekintve: 2020. november 28.]

Vekerdi József (ford) 2009. Alagaddūpama Sutta, Példázat a kígyóról. a.buddha-ujja.hu [Online] Elérhető: https://a-buddha-ujja.hu/mn-22/hu/vekerdi-jozsef [Megtekintve: 2021. február 9.]

YouTube. Grace VanderWaal all performances in americas got talent. youtube.com [Online] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=hTIMH9BGyfk 9:59’-10:01’. [Megtekintve: 2020. október 31.]

 

9. Nem várt fordulat

A szakdolgozat első nyers verziója után, mikor elkezdtük a személyes konzultációt, témavezetőmmel, Földiné Irtl Melindával, és részletekbe menően értelmeztünk buddhista nézeteket, egyszer csak megszületett bennem egy, majd újabb három kép, melyek láthatóan különböznek addigi képalkotási folyamataim eredményétől, és amikhez azóta sem tudtam visszatérni, sem témában, sem megjelenítésben.

Gyermekeim Waldorf pedagógia módszer szerint tanulhattak, és ebben a rendszerben a nyolcadik és a tizenkettedik évfolyamnak mindig van egy, úgynevezett éves munkája, ahol egy saját témát kell feldolgozzanak. Ennek fontos része a művészi munka, vagyis kell készítsenek egy témába vágó művészeti feldolgozást is.

Mivel tapasztalatom az, hogy a Waldorf támogató pedagógiája, és A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítási módszerei nagyon hasonlóak, így veszem a bátorságot, és ezeket a képeket a szakdolgozat részének tekintem. A saját valami feldolgozásomnak.

Az első képpel köszönetet mondok Földiné Irtl Melindának, a témavezetésért, és azért, hogy bármikor fordulhattam hozzá kérdéssel a három év alatt, és főleg azért, mert mindig úgy válaszolt ezekre a kérdésekre, hogy számomra érthető volt azonnal.

kep8_1.jpg

A második képpel köszönetet mondok a főiskola jelenlegi, volt és elkövetkező tanárainak.

kep9.jpg

A harmadik képpel a főiskola alapítóinak.

kep10.jpg

A negyedikkel külön köszönetemet szeretném kifejezni Bodó Ferenc, Komár Lajos és Dr. Németh Norbert tanáraimnak a szakdolgozat elkészítésében nyújtott segítségért. Szűcs Gabriellának, remek könyvtárvezetőnknek, aki a legizgalmasabb könyvekkel látott el a pandémia idején. Laár András unokabátyámnak, akivel mindig építő beszélgetéseket folytathattam a témával kapcsolatban. Dr. Hollósi Szonjának és Neumann-Bódi Editnek, akik aktív figyelemmel segítették a téma feldolgozását. Édesanyámnak, aki a legváratlanabb pillanatokban tett az asztalra idézeteket a valamiről, és gyermekeimnek, akik mindig érdeklődtek a szakdolgozat hogyléte felől.

kep11.jpg

 

 

[1] Petrovics 2018.

[2] Ottlik Géza levele Gara Lászlónak, közzéteszi Bende József, Vigília, 2002/2: 119.

[3] Bárczi – Országh 1959-1962: ’Valami’ [...]

[4] Magyar etimológiai szótár. ’Vala-’ [...]

[5] Simon-Székely 201: 379–380.

[6] Porosz 2018: 223.

[7] Anuruddhācariya 2019: 56–65.

[8] YouTube. Grace VanderWaal […]

[9]   Instagram. aszthiszemhogy. [...]

[10] Instagram. business.hu. [...]

[11] Instagram. puzser.robert. [...]

[12] Instagram. aszthiszemhogy. [...]

[13] Instagram. idezetektolemm. [...]

[14] Instagram. wcbenlottem. [...]

[15] Instagram. puzser.robert [...]

[16] Leadbeater 1931: 92.

[17] Farkas 2020: 15–28.

[18] Varsányi 2019: 86.

[19] Collins 1982: 117.

[20] Vekerdi 1999: 7.

[21] Fórizs 2012: 16.

[22] Su-La-Ce 2011: 116.

[23] Su-La-Ce 2011: 111–112.

[24] Szvetelszky 2017.

[25] Heide 2003: 198.

[26] Vekerdi 2009.

[27] Arany 2006: 11.

[28] Melis 2018.

[29] Bhikkhu – Bombard 2007: 132.

[30] Porosz 2018: 48.

[31] Nyanatiloka 1994: 30.

[32] Collins 1982: 238–247.

[33] Porosz 2018: 49.

[34] Kondor 1971: 116.

[35] Tenigl-Takács 1997: 17.

[36] Eliade 2006: 329.

[37] Porosz 2000: 58.

[38] Porosz 2018: 49.

[39] Pilinszky 1994: 230-231.

[40] Bárczi – Országh 1959-1962. ’Helyes’ [...]

[41] Bárczi – Országh 1959-1962. ’Nézet’ [...]

[42] Fenyvesi 2010.

[43] Kolozsvári 2009.

[44] Terebess 1990.

[45] Análajó 2007: 158-164.

[46] Nyanaponika 1994: 24.

[47] Van Dormael, Jaco (rendező) 2015. Legújabb testamentum. (film) Terra Incognita Films

[48] Somlyó 1989: 166.

[49] Csíkszentmihályi 1997: 117.

[50] Lao Ce. 2001: 20.

Felébredés és Felnövés – Fejlődés meditációval és önismerettel

"(...) dolgozatom elsődleges célja, hogy bemutassam a buddhizmus és a pszichológia az emberi élet szenvedéseire adott válaszainak hasonlóságát, és azt, hogy a buddhista vallás (vagy filozófiai és pszichológiai keret) mennyire modern eszköz a tanítók és gyakorlók kezében az élet szenvedéseinek csökkentése érdekében."

czike_klara_felebredes.jpg

 

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Felébredés és Felnövés – Fejlődés meditációval és önismerettel

 

MA szakdolgozat

Témavezető tanár: Dr. Németh Norbert

Írta: Dr. Czike Klára

Budapest

2021. március

 

Tartalomjegyzék

I. Előszó
II. Bevezető
III. Elméleti keret
1. Ken Wilber elmélete
1.1 A felnövés folyamata, a tudatstruktúrák szintjei
1.2 A wilberi felébredés: tudatállapotok és szintek
1.3 Összegzés
2. A tudatállapot-szintek megjelenése a buddhizmus különböző iskoláiban
3. A mettā meditáció elméleti alapjai
IV. A mettā meditáció technikájának leírása
V. A kérdőívek és az interjúk elemzése
1. A kérdőívek módszertana és elemzése
2. A Tan Kapuja Buddhista Főiskolások körében kitöltött kérdőív eredményei
3. A mettā tanfolyamon résztvevő gyakorlókkal történt beszélgetés összefoglalása
4. A strukturált interjúk összefoglalása
VI. Következtetések
VII. Hivatkozások
VIII. Melléklet (kérdőív, interjúkérdések, ábrák jegyzéke)

 

 

I. Előszó                       

„Éppen ezért, amennyire csak lehetséges, mindig a legmélyebb, legtágabb, legmagasabb belső forrásodból cselekedj […]. Minden szavad az általad érzékelt Legmagasabb Éntől származzon. Minden tetted a lehető legmélyebb Forrásból fakadjon. A Formák, amelyeket most hozol létre, bekerülnek a Kozmosz nagy tárházába, ahonnan egy nap alászállnak, és rendíthetetlen kitartással formálják a jövőt. Bizonyosodj meg arról, hogy ezek olyan Formák lesznek, amelyekre igazán büszke lehetsz. Ugye tudatában vagy annak, hogy közvetlenül részt veszel a jövő világának teremtésében? Kérlek, ezt soha ne felejtsd el…”[1]

Szociológusként doktoráltam, majd számos önismereti módszer alanyaként és tanulójaként (szociodráma, pszichodráma, családállítás, pszichoanalízis) kezdtem el érdeklődni a pszichológia iránt. Ezt követően rátaláltam a vipassanā meditációra a pszichoanalízisem 7. évében, és ez a kapcsolódás megváltoztatta az életem. Később, képzett pszichodráma vezetőként és coachként találkoztam az integrál pszichológia szemléletével, és kezdtem el ötvözni a tanult nyugati módszereket a meditációval. Ehhez nyújtott tökéletes társadalomtudományi teoretikus hátteret Ken Wilber[2] és az integrál pszichológia, Ez később buddhista oldalról A Legtiszteletreméltóbb dr. Khammai Dhammasami[3] és dr. Pyi Kyaw[4] tanításaiban kapott elméleti keretet, mely még részletesebben a Tan Kapuja Buddhista Főiskola mesterképzésén szilárdult meg. E kettő még mélyebb integrálásában nagy hatással van rám Jack Kornfield elméleti és gyakorlati munkássága, és a saját meditációkísérések során szerzett tapasztalataim.

Tíz éve meditálok, gyakorlatom fő iránya a theravāda Mahasi Sayadaw nevével fémjelzett vipassanā technika. 2013 óta vagyok A Legtiszteletreméltóbb dr. Khammai Dhammasami tanítványa, évente kb. 50-80 napot töltök elvonulásokon. Meditációs tanárként és elvonulások vezetőjeként 7. éve szervezem a közösségünket, kezdetben, mint a Pandita Meditációs Központ vezetője (és a Koncentráció, moralitás, bölcsesség Buddhista Vipassana Alapítvány társelnöke), majd a 2018-ban a theraväda szerzetesekkel közösen alapított Nyitott Tudat Buddhista Közösséget.

Végtelen hálát érzek, hogy még ebben az életben találkozhattam ezekkel a tanításokkal, elméletekkel, tapasztalatokkal. Minden inspirációm gyökere A Legtiszteletreméltóbb dr. Khammai Dhammasami, szavakkal kifejezhetetlen a tisztelet és a hála, amit iránta érzek. Köszönöm minden eddigi élet-tanítómnak a szeretetét, bölcsességét, legutóbb a Tan Kapuja Buddhista Főiskola támogató tanárainak fejlődésemben való jelenlétét. Külön köszönettel tartozom szakdolgozati konzulensemnek, Dr. Németh Norbertnek építő és minden részletre kiterjedő, alapos kiegészítéseiért és felvetéseiért e dolgozat készülésének folyamatában.

 

II. Bevezető                    

A dolgozat címében szereplő fejlődés szó némi magyarázatra szorul. Itt elsősorban arról a fejlődésről van szó, amelyet a posztmodern fejlődéselméletek közvetítenek (Jean Gebser, Abraham Maslow, Clare W. Graves, Don Beck stb.), és amely a tudatot tekinti tárgyának, és a tudatállapotokat, a tudatstruktúrákat vizsgálja. Ezek a fejlődéselméletek nem hierarchiába, hanem holarchiába szervezik és írják le a fejlődési szinteket. Ezek a holarchikus rendszerek nem minősítik a szinteket, hanem hálózatban, analógiás összefüggésekben értelmezik őket.

1. ábra Hierarchia és holarchia
kep1_1.jpg
Pressing Lajos buddhista tanító és pszichológus azt fejtegeti egy írásában, hogy a buddhizmus tudatközpontúsága új utakat nyit, és a klasszikus, hierarchiára építő evolúciós elméletek elengedésére késztet bennünket:

„A buddhista szemléletmód megismerése azért is érdekes lehet számunkra, mert az evolucionista–kreacionista (teremtéselvű) dichotómiába merevedett nyugati gondolkodáshoz képest, melynek pólusai között a tudomány versus vallás küzdelem zajlik, teljesen új perspektívát nyit. Az életnek a tudatból való eredeztetésével egy olyan világképet kínál, amelyben szükség esetén az empirikus leletek is értelmezhetők, humán minőségét tekintve azonban messze a modern felfogás fölött áll.”[5]

A szenvedésen túl tudunk nézni, ha fejlesztjük az életünket.[6] Nagy fontosságú, hogy elérjük a lehető legmagasabb szinteket ebben a fejlődésben. Az élet fejlesztésének aspektusaként Buddhadāsa Bhikkhu négy Dhamma eszközt sorol fel:
1. Az éberség (sati)
2. A hétköznapi bölcsesség (sampajaññā)
3. Bölcsesség (paññā)

4. Megfelelő koncentráció, összpontosítás (samādhi)

Ezeknek az aspektusoknak a művelésével fejleszthetjük önmagunkat, egészen a megszabadulásig. Ennek az önfejlesztésnek a legfőbb ereje az ānāpānasati gyakorlásában rejlik.

Ezeken az alapokon, dolgozatom elsődleges célja, hogy bemutassam a buddhizmus és a pszichológia az emberi élet szenvedéseire adott válaszainak hasonlóságát, és azt, hogy a buddhista vallás (vagy filozófiai és pszichológiai keret) mennyire modern eszköz a tanítók és gyakorlók kezében az élet szenvedéseinek csökkentése érdekében. Társadalmi célnak is gondolom, hogy az a tudás, amely a világban már létezik ezzel kapcsolatosan, minél több ember számára váljon hozzáférhetővé.

E megközelítést vizsgálom Ken Wilber integrál szemléletének (egyik alapállításának) fókuszba állításával, és a saját, buddhizmussal kapcsolatos elméleti és tapasztalati tudásom szűrőként való felhasználásával. A kiinduló wilberi elméleti állítás az, hogy a Felébredés (spirituális fejlődés, a tudat állapotváltozásai) és a Felnövés (a tudatstruktúra változásai) egymást erősítő utak. A szerző korábbi elméleteiben úgy gondolta, hogy minden állapotszinten minden struktúraszint lehetséges, azaz lehet valaki az egyik fejlődési vonalon sokkal lentebb, mint a másikon. A legutóbbi munkái már finomítják ezt az állítást. Eszerint a Felnövés archaikusként, mágikusként, mitikusként vagy racionálisként jelölt szintjein, azaz a racionálist követő plurális szint elérése nélkül a Felébredés non-duális állapota (a legfelső állapot) nem érhető el, vagyis a személyiségfejlődés bizonyos szintjét el kell érni ahhoz, hogy a spirituális szintek meg tudjanak nyilvánulni. Ez a tapasztalat szempontjából azt jelenti, hogy nem kizárt, hogy valaki meditációs gyakorlóként mentális problémákkal, feldolgozatlan gyerekkori traumákkal is fejlődni tud a meditációval (meg tud világosodni), de ennek az esélye minimális.

A saját meditációs és meditációs tanári tapasztalataim szerint sokan úgy találkoznak a felébredéshez vezető gyakorlással, hogy nincs ezt megelőzően önismereti munkájuk, magát a meditációt szánják annak. Így nagyon lassan tudnak haladni a tudat lecsendesítését célzó vagy belátásokhoz juttató technikákkal. Ezek a gyakorlók sokszor kudarcként élik meg a meditációt, mert nem segít depressziójukon, nem csökkenti ígért módon a stresszt vagy más szenvedésteli állapotokat. Próbálgatják egy ideig, aztán feladják a meditációs munkát. Ugyanakkor sok olyan gyakorlót is látok, akik párhuzamosan használják a nyugati és a keleti módszereket, vagy akik sok évnyi önismereti munka utáni következő lépésként találnak rá a meditációra. Feltételezésem, hogy ők hatékonyabban tudnak haladni az éntelenség, a mulandóság és a szenvedésteliség belátását illetően, és látható változások jelentkeznek az életükben. Mindezek alapján, dolgozatomban két hipotézis igazolására törekszem.

Első hipotézisem, hogy az útkeresők többsége számára az önismereti és a meditációs út nincs összekapcsolódva (1).  Nyugaton a pszichológia (Felnövés) bázisa az elmúlt 100 év tudományos eredményein alapul, és tudat struktúráját mutatja be csecsemőkortól a kisgyermek fejlődésén át a felnőtt személyiségfejlődésének szakaszaiig. A Felébredés során megélhető tapasztalatok ugyanakkor többezer évesek és a tudat különböző állapotait írják le, elméleti és tapasztalati folyamatok párhuzamos bemutatásával. A tudományos eredmények és a tapasztalati úton megszerezhető tudás egyidőben, az elmúlt 30-40 évben vált egyre szélesebb kör számára elérhetővé. A többség mégis csak az egyik, vagy csak a másik utat ismeri, járja be.  Az információ elérhető, mégis nagyon kevés könyv, előadás, szerző, tanító rendelkezik mindkét fejlődési út tudásával és eszköztárával. Pedig a ma emberének mindkét tudásra szüksége van életminőségének javításához, a megvilágosodáshoz való közeledéshez. A meditáció önmagában nem segít a mentális betegségeken, életnehézségeken, csak ha a személyiség megfelelően nyitott, vagy ha „hozzáfejlődik”, azaz integrálja, befogadja a meditációban keletkező belátásokat és az azt követő változásokat. A személyiségfejlődés spiritualitás nélküli csúcsán a racionális áll, amely önmagában nem ad választ a minket körülvevő világ dolgaira, nem segít a nehézségek oldásában. A buddhizmus (akár vallásként, akár filozófiai keretként) ebben szinte egyedülállóként van jelenleg jelen: elmélete és gyakorlata is hozzáférhető, egyre több technika támogatja a nyugati embert (is) e fejlődési úton, és nem jellemző rá a Pressing által említett teremtéselvű elképzelés sem.

A második hipotézisem, hogy léteznek olyan meditációs technikák, amelyek képesek az önismereti és a meditációban megszerezhető változások integrálására, azaz mindkét fejlődési utat támogatják (2). Ezek közül a technikák közül szeretném itt bővebben bemutatni A Legtiszteletreméltóbb Dhammasami által tanított mettā meditációt, amely a theravāda buddhizmus örökségén alapul. Ennek alapgyakorlata a Buddha által tanított satipaṭṭhāna vipassanā meditáció, amely lehetővé teszi a tudat számára az elcsendesedést, a személyiséggel kapcsolatos (az 5 khandha) és az univerzum működésével kapcsolatos (szenvedésteliség, mulandóság, éntelenség) belátásokhoz való eljutást.

A fenti hipotéziseket elsősorban másodelemzéseken és a saját meditációs tapasztalataim bemutatásán keresztül igazolom. Mások tapasztalatainak becsatornázására saját kutatást is végeztem kérdőívvel és strukturált interjúk felvételével. A kezdő meditálókkal az általam tartott vipassanā meditációs felkészítőn találkoztam, ahol megkértem őket, hogy hazaérve töltsenek ki egy 10 perces online névtelen kérdőívet a meditációval és az önismereti munkájukkal kapcsolatosan. Összesen 22 fő töltötte ki a kérdőívet. A haladó gyakorlók közösségünk tagjai közül kerültek ki. Haladó gyakorlóként definiálom azokat, akik legalább egy éve, rendszeresen gyakorolnak, járnak elvonulásra és közösségi gyakorlásra. Itt ugyanezt a kérdőívet töltettem ki, 20 fő vállalta a névtelen, önkéntes válaszadást. A kutatás kontrollcsoportjaként engem személyesen nem ismerő, A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanuló másodéveseket kértem meg a kérdőív kitöltésére. A kérdőívet 2020. szeptemberében töltötték ki, összesen 11-en. Mindösszesen tehát 57 fő vett részt a kérdőíves felmérésben.

A strukturált mélyinterjúkat 3 fővel készítettem el, akiket a közösségünk legrégebben jelen lévő tagjai közül választottam ki.

A kérdőíveket összesítettem, a strukturált interjúkat elemeztem és összevetettem a hipotéziseim állításaival. Az V. fejezet tartalmazza az elemzést. A kérdőívek és az interjú kérdései megtalálhatóak a VIII. Melléklet fejezetben. A másodelemzések és a saját meditációs tapasztalatom mindkét, míg a kutatások inkább az első hipotézis alátámasztására törekedtek. 

Egy általam vezetett 10 alkalmas, 3 hónapig tartó mettā meditációs kurzus során pedig csoportos interjút készítettem, és a két hipotézissel kapcsolatban konkrétan is kikértem a csoport (22 fő) véleményét, az ő válaszaikat is összefoglalom a kutatási fejezetben (V. A kérdőívek és az interjúk elemzése). 

A dolgozatban az előforduló páli és szanszkrit szavakat tudományos átírással jelenítem meg.

 

III. Elméleti keret                    

„Előbb válj valakivé mielőtt senkivé válnál!”[7]

Ebben a fejezetben szeretném bemutatni Ken Wilber AQAL elméletének a tárgyamhoz kapcsolódó elemeit, amelyet buddhista filozófiai iskolák tudatfelfogásával is összekapcsolok. Ezt a mettā meditáció alapjául szolgáló elméletek követik (Satipaṭṭhāna sutta, vipassanā és mettā meditáció elmélete). Ezek az elméletek szükségesek annak a bemutatásához, hogy a tudomány és a spirituális terület hogyan kapcsolódik össze és válik a szenvedés csökkentőjévé.

1. Ken Wilber elmélete

Az integrál pszichológia összefoglalásaként, az elmélet atyja, Ken Wilber létrehozta az AQAL elméleti modellt. Ebben a dolgozatban az elmélet bemutatásához a legutóbbi művét, a 2017-es The Religion of Tomorrow című munkát használom, mivel a korábbi munkákban többször változtak részek, ezeket végső formájában ebben a kötetben írja le.

Eszerint öt féle alelméletet lehet megkülönböztetni a teljes elméleti keretben. Ezek a kvadránsok (1), a szintek (2), a vonalak (3), az állapotok (4) és a típusok (5) elméletei.

2. ábra Kvadránsok, szintek, vonalak, állapotok, típusok
kep2b.png

A kvadránsok (showing up) annak bemutatása, ahogyan megnyilvánulunk (a valóság nézőpontjainak bemutatása). A szintek (growing up) a felnövésünk, a tudat struktúrái, szintjei és a fejlődésvonalak összefoglalását adják. A vonalak (opening up) a kinyílásunk elemeit vonultatják fel, ahol a személyiségtípusok között tudunk eligazodni különböző elméleteken keresztül (pl. enneagram). A tudatállapotok és szintek (waking up), a felébredésünk bemutatói, a típusok (cleaning up) megtisztulásunk szereplői, az árnyék és árnyékmunka bemutatása.

Az összes alelmélet részletes bemutatása meghaladja ennek a dolgozatnak a kereteit, de időnként a könnyebb érthetőség kedvéért mégis hivatkozom majd az egyes elemekre. E dolgozat szempontjából a két legfontosabb területe az AQAL elméletnek a tudatstruktúra-szintek és a tudatállapot-szintek leírására szolgáló keretek. Ezek szerint az emberi létezésnek két, egymástól teljesen különböző fejlődési formája van. Az egyik irányt tudatállapot-szinteknek, a másikat tudatstruktúra-szinteknek nevezte el. Ez a két irány egymástól jól elkülöníthető, külön utakon járó fejlődés, de más-más szempontból mindkettő leírja a tudat fejlődésének lépcsőit. A tudat állapotai meghatározzák, hogy mit látunk, tapasztalunk; a tudat struktúrái pedig meghatározzák, hogy hogyan értelmezzük a tapasztalatokat. Mindkét fejlődési útnak jól elkülöníthetők a fázisai. A tudatstruktúra szintjei megmutatják, hogy a felnövés során egyre bonyolultabb világnézettel rendelkező állomások hogyan írhatók le, illetve a különféle tudatállapot-szintek a felébredés útján hogyan kapcsolódnak egyre közelebbi értelemben a Végső Valósághoz.

Számos nyugati és keleti kutató dolgozik az utóbbi évtizedekben azon, hogy a Felébredés útján bekövetkező állomásokat összevesse. Így egyre könnyebben mondható ki az az állítás, hogy pl. a tibeti iskolák szent szövegei, Patandzsali jóga szútrái, vagy a nyugati szerzők tapasztalatokat leíró elemzései felismerhetően azonos szinteket írnak le, és mindegyik az egységtudatot és a nem kettősséget írja le végső állomásként.[8]

A felnövés szintjeinek vizsgálatakor az erkölcsi, kognitív, spirituális, zenei stb. intelligenciát, a különféle kompetenciákat, szokásokat, sémákat vizsgáljuk tudományos eszközökkel, kutatásokkal, és azzal a céllal, hogy feltárjuk a tudat operációs rendszerének a működését. Ezeket a viselkedésen és a cselekvésen keresztül érhetjük tetten. E két fejlődésnek párhuzamosan kell haladnia, ill. egy bizonyos felnövekedési szinttől lehet csak a Felébredésről ténylegesen beszélni.

1.1 A felnövés folyamata, a tudatstruktúrák szintjei

A felnövés a pszichológiai kibontakozás útja. Arra a kérdésre ad választ, hogy hogyan értelmezzük a világból felénk áramló információkat. A tudat különféle állapotban tapasztalt jelenségeit a tudatstruktúrák fejlettsége alapján értelmezzük. A tudatstruktúrák rejtett térképként a tudattalanból irányítják a gondolkodásunkat. Nagyjából úgy működik, mint egy kisgyermek nyelvi készségei: nagyon jól használható számára a nyelv, de a szabályait, rendszerét nem látja. Ez a terület önvizsgálattal, meditációval nem tárható fel; kizárólag reflektív pszichoterápiákkal, önismereti fejlődés során találkozhatunk ezekkel a tartalmakkal, vagy edukáció során megszerezhetően, tudás- és éberséggyakorlatok kombinálásával közeledhetünk a tartalomhoz.

A különféle értékek, normák, viselkedések, világnézetek különféle fejlődési szintekről származnak. A szintek megismerése a fejlődéslélektan tudományán keresztül lehetséges. Wilber több mint 100 ilyen elméletet rakott egymás mellé, hogy felfedezze az azonosságokat. Ebből a kutatómunkából született az integrál pszichográf, ahol több emelet elkülönítésével láttatja az elméletek magját. Fontos, hogy egyénként meddig jutunk ebben a fejlődésben, mert erről a szintről szemléljük a világot.

A modern nyugati pszichológia leírásában minden felnövekedést leíró szintnek az adott szintre jellemző saját, rejtett térképe és világnézete van. Olyannak látjuk a világot, amelyik szinten éppen állunk. Az elme tehát a tudattalanban lévő rejtett térkép alapján szűri és értelmezi a bejövő információkat. A továbblépés során, a fentebbi szintben ott találjuk az előző szint tapasztalatait, aztán a nézet meghaladásra, teljes cserére kerül.

Számos szerző (pl. Sri Aurobindo, C. Graves, A. Maslow és K. Wilber) emeleteket különböztet meg a fejlődés során. Wilber - más tudósok elméleteinek integrálása nyomán - három emeletet ír le, ahol az első emeleten minden más nézet elutasításra kerül, ezek a hiány alapú szintek, mivel a fő motiváció a valami megszerzése. A második emeleten az önmegvalósító motivációk találhatók, ahol az összes korábbi szint integrációja valósul meg. A harmadik emelet jellemzője, hogy a perszonalitást meghaladó fejlődés jellemzi. (Részletesen lásd: 13. és 14. oldal, Tudatstruktúrák és integrál pszichográf). A 4. ábrán a tudatstruktúrák fejlődésének néhány lehetséges kategóriáját láthatjuk. A választóvonalak három emeletet különítenek el egymástól.

3. ábra A különböző szintek közötti mozgás
kep3.png

A fejlődés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a jelenlegi szint alanya a következő szint tárgyává válik. Amelyik részre az egyén nem képes tárgyként tekinteni, az leszakad, és árnyékként lesz jelen a következőkben. Az a rész amelyik nem képes differenciálódni, az fixálódik a régi szinthez, függőségként jelentkezik. Amelyik nem képes integrálódni, az disszociálódik, azaz elfojtásra, tagadásra kerül; nem megy tovább az új szintre, és túlérzékenységként, allergiaként jelentkezik, mivel nincs eszköz a probléma kezelésére, a dolog nem integrálódik. A 4. ábrán két személyiségfejlődési modell összevetését láthatjuk.  Az első modell Wilber integrál modellje, a másik nagyon hasonló a gravesi Spiráldinamika.[9]

4. ábra Tudatstruktúrák (integrál pszichográf)[10]

kep4b.jpg
Ha végigmegyünk az integrál elméleteken, akkor jól látszik, hogy nagyon hasonlóak. A wilberi szinteken végigmenve jól láthatóak az apró különbségek:
  1. infravörös: szenzomotoros, archaikus szint (0-1 éves kor)
  2. bíbor: műveletek előtti, szimbolikus szint, mágikus fantázia jellemzi (1-3 éves kor)
  3. piros: műveletek előtti, fogalmi szint, mágikus-mitikus gondolkodás (3-7 éves kor)
  4. borostyán: konkrét műveleti, szabály-szerep szint, mitikus gondolkodás (7-12 éves kor)
  5. narancs: formális műveleti, racionális (13-21 éves kor)
  6. zöld: pluralista, posztmodern
  7. kékeszöld: kirai vízió-logika, paradigmatikus elme
  8. türkizkék: magas szintű víziólogika
  9. indigókék: megvilágosult paraelme
  10. ibolya: intuitív elme
  11. ultraibolya: felső tudat
  12. tiszta fény: tudatfeletti

A tipizálásban 1-6-ig első emeletről, 7-8 esetében második emeletről, 9-12-ig már harmadik emeletről beszélünk. Ezek a szintek holarchiák, tehát az előző szint teljes egészében megjelenik a következő szintben. A következő szint tárgya az előző szint alanya.  

1.2 A wilberi felébredés: tudatállapotok és szintek

A tudatállapotok átmenetiek, illetve természetes és módosult tudatállapotokra oszthatók. A keleti hagyományok szinte teljes tanításukat a tudatállapotok változásainak megfigyelésére építették fel, a nyugati pszichológia ezt csak kevéssé vizsgálja. A természetes tudatállapotok típusai: az ébrenlét, az álom és az álom nélküli alvás (mélyalvás). A módosult tudatállapotok közé tartoznak a spirituális csúcsélmény és a testen kívüli élmények is. A tudatállapotot módosíthatják terápiás eszközök, zene, tánc, légzés, alkohol, pszichoaktív anyagok stb. Ezek a módosult tudatállapotok nem állandó, hanem pillanatnyi állapotok. A harmadik típusa a tudatállapotoknak a tréningezett állapotok, amelyek már állandósult állapotok, és meditációval hozhatók a leginkább létre, ezeket Wilber már tudatállapot-szinteknek nevezi. Ezek gyakorlással önállóan, külső segítség nélkül is elérhetők. 

5. ábra Tudatállapotok és tudatállapot-szintek jellemzői (Megfigyelő Pontok)

kep5.png A különböző hagyományok tanulmányozása során a kutatók azt találták, hogy 4 különböző szintet különböztetnek meg majdnem mindenütt (kisebb-nagyobb eltérések mellett), a durva anyagi, a szubtilis, a kauzális és a transzduális szinteket. Amikor a fejlődésben szintet váltunk, akkor mint egy kaleidoszkóp, egyszerűen egy másik nézőpontból szemléljük a világot. Ezek a Megfigyelő Pontok a tudatállapotok gyakorlással megszilárdult szintjei. A felébredés útján a Megfigyelő Pontokat helyezzük át (ez hasonlít a nézet cseréjére a felnövekedés során), azaz a durva fizikai tárgyakkal, a szubtilis szimbólumokkal, a kauzális tudatossággal, vagy a nonduális szféra tárgyaival azonosulunk. Az áthelyezést gyakorlás útján tudjuk megtenni, tudatosságunk használatával (például figyelmünk a külső tárgyakról a belső világra helyeződik át a meditáció során). Nem az információ feldolgozási módja változik tehát meg (mint a felnövekedésnél), hanem maga az információ módosul (nem fizikai tárgy, hanem belső szimbólum). Az új szint magába foglalja a korábbit, egyben meg is haladja, mert már nem azonosul vele, tárgyként tekint rájuk. A felébredés útja a tudat perspektívájának folyamatos finomítása, az identitás tisztítása, az azonosulásoktól való megszabadulás.

Például a durva fizikai szinten erős az időbevetettség (jelen, múlt, jövő) jelenléte, a fókusz a pénz-táplálék-szexualitás örömszerző rituáléiban időzik. Kezdetben az alany és a tárgy elég hosszasan elkülönül, ezt követően a gondolatok és érzelmek a folyamatban először képekké és szimbólumokká lesznek, majd megszűnnek. A 5. ábra mutatja be a szintek változásainak különböző szempontú részleteit.

 Az elmélet lényege, hogy a felnövekedés és a felébredés szintjei egymástól elkülönülve, mégis kapcsolódva működnek. Az 6. ábra szerint minden felébredési szint jelen van a felnövekedés szintjein, tehát bármikor a felnövekedésben kapcsolódhatunk a felébredés bármelyik szintjéhez. Ugyanakkor a 7. ábrán látható kérdőjelek alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon ténylegesen lehetséges-e például a felnövés szempontjából mitikus szinten lévő, aki a transzdualitás tudatállapotát képes elérni?

6. ábra: A Wilber-Combs mátrix (Tudatállapot szintek)[11]

kep6.jpg

 7.ábra: A Wilber-Combs mátrix kérdéses szintjei[12]
kep7.jpg

1.3 Összegzés

Az integrál elmélet szerint tehát, a személyiség két fejlődési súlyponttal jellemezhető, a tudatstruktúrával és a tudatállapottal. Az „én” eszerint a Nézettel és a Megfigyelő Ponttal azonosul. A Nézetek folyamatosan alakulnak, és a Megfigyelő Pontok is áttevődnek. A Pontok meghatározzák, hogy mit látunk a világból, a Nézet pedig meghatározza, hogy hogyan értelmezzük a látottakat. Akármennyit meditálhatunk, vagy kontemplálhatunk, ettől a nézeteink nem változnak, nem leszünk borostyánból narancssárgák. Nem célszerű tehát senkinek, aki a személyiségfejlődésre törekszik azt tanácsolni, hogy meditálj többet, mert pusztán ezáltal a személyiségfejlődésben nem lehet előrébb jutni. A meditáció közvetlenül nem tud a személyiség árnyékoldalához nyúlni.

Ha ezeket az állításokat elfogadjuk, akkor, ha valaki a felnövekedés létráján még nem jutott el a racionálist követő szakaszok valamelyikébe, akkor kisebb eséllyel kapcsolódik a felébredés létrájához, azaz nem kerül közel a tudatállapotok tréningezett szintjéhez, a meditációhoz.

A spirituális élmények értelmezése mindig az aktuális tudatstruktúrával történik, azaz a spirituális világban mindenféle felnövekedési szintű emberek vannak. Lehet hallani olyan mesterekről, akik a tanítványaikkal szexuális kapcsolatba keverednek, vagy a mianmari muszlim rohingyákat támadó buddhista katonákról, akik nőket és gyerekeket is bántalmaznak. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy ezek a tanítók a felnövekedés struktúrájában a racionális szintet még nem érték el, késztetéseik akár a leglentebbi szinteken is ottragadhattak. A vallások vélhetően több felnövekedési szinten léteznek. Az etnocentrikus vallási megközelítések a „mi” és az „ők” közötti különbséget hangsúlyozzák, és vallási háborúkat vívnak a saját igazuk bizonyítása érdekében más vallási megközelítések ellen, akár szavakkal, akár tettekkel is. Minden vallás többszörösen rétegzett, azaz minden szintnek más jellemzőkkel leírható vallásossága van, mint ahogyan más módon viselkednek híveik a társadalomban, más módon kezelik a pénzt, másfajta szeretet-kapcsolatokat működtetnek stb.

Ha a felnövekedés tengelyét nézzük, akkor egy mitikus-fundamentalista, egy pluralisztikus, vagy egy integrál tudatosságot elért ember isten-egységélménye lehet nagyon hasonló, még tartalmilag is. Ami eltér az esetükben, az az élményre adott reakció, illetve az élmény értelmezése. Az élményt követő cselekvés már teljesen más lehet emiatt, így a fundamentalista hirdethet a saját életét is veszélyeztethető szent háborút, és elpusztíthatja a más istent követőt, míg a pluralisztikus tudatosság egyenlőséget hirdetve fogja elismerni mások istenét is.

2. A tudatállapot-szintek megjelenése a buddhizmus különböző iskoláiban

Az Abhidhamma elnevezés az i.e. 3 század után létrejött szent szövegeket jelöli. A szövegeket szokás a sutták magyarázataként, de felsőbb, filozofikusabb műveknek is tekinteni, mivel időnként a sutták tanításainak ellentmondani látszanak. Nem hétköznapi használatra szánt szövegek, hanem alapos végiggondolást, megértést igényelnek, így számos magyarázó kommentár is született hozzájuk. A theravāda buddhizmus legfontosabb ilyen kommentárja a Buddhagosa Visuddhimaggája.[13]

Az Abhidhamma szerint két valóság van, a hétköznapi (sammuti) és a végső (paramattha). A hétköznapi valóság a hétköznapi dolgokat, gondolatokat, élőlényeket, hegyeket, völgyeket tartalmazza. A végső valóság természetétől fogva valódi, és a végső valóság elemeihez eljuthatunk a hétköznapi valóság vizsgálatával. A hétköznapi valóság mentális és fizikai elemei is mulandóak, szemben a végső valóság állandóságával.[14]

Az Abhidhammában a végső valóság négy kategóriája közül három feltételes (citta, cetasika, rūpa), a negyedik, a nibbāna feltételek nélküli. A citta a tudat maga, a cetasika a mentális tényező, a rūpa az anyagi minőség. Bár mindegyik végső valóság létezik az összes anyagi és mentális szinten, mégis olyannyira finomak és mélyek, hogy egy átlagos, nem meditáló ember nem képes felismerni őket[15]. A nem meditálók bele vannak szorulva a koncepcionális igazságokba, így nem látják a végső valóság elemeit.

Az Abhidhamma hangsúlyozza, hogy nincs állandó, változatlan én, atta, vagy lélek. A Buddha anattā tanítása szerint az állandó én érzetét a khandhákhoz, az öt halmazhoz kapcsolódó jelenségek (forma, érzékelés, érzés, mentális formációk, tudat) adják, ez az alapja az én állandóságához való ragaszkodásnak. A citta, azaz a tudat/tudatosság/észlelő az, amelyik a gondolatot gondolja, az érzést érzékeli vagy a cselekedetet műveli. A citta lényegében azonos a gondolattal, mivel tudat/tudatosság nélkül a gondolat nem létezik. Nincs tehát gondolkodó, csak a gondolat/gondolkodás van. A theravāda buddhizmus tudat fogalma leginkább egy folyamatként írható le, amely a tárgyának a megismerésére törekszik.

Ha a tudat állapotait tekintjük, akkor az ébrenlét, az álom, a mélyalvás és az üres tanúság állapotai léteznek, melyek teljes mértékben megfeleltethetők az Abhidhamma kapcsolódó részeinek. Az Abhidhamma részleteiben ugyanakkor nem magyarázza őket, mivel a végső valóság elemeit is tartalmazzák, és mint ilyenek nem tárgyai a leírásoknak.

A tudat egyik állapotával, a hétköznapi valóság részének tekintett álommal kapcsolatban ugyanakkor találunk utalásokat a Buddha beszédeiben. A Mettā Suttában [AN 11.16][16] a jókívánságokat gyakorló szerzetesek életében a tizenegy előny között harmadikként sorolja fel a Buddha, hogy nem fog rossz álmokat látni az, aki a tudatosság felszabadítását így műveli.

A Supina Suttában [AN 5.196][17] a Tathāgata a megvilágosodása előtt öt álmot látott.  Az első álomban a föld volt az ágya, a Himālaya a párnája, a bal keze a keleti tengerben, a jobb keze a nyugati tengerben a lábai a déli tengerben pihentek. A második álomban egy szőlőtőke nőtt ki a köldökéből az ég felé. A harmadik álomban fekete fejű fehér kukacok másztak a lábáról a térde felé. A negyedikben különböző színű madarak jöttek négy irányból és váltak fehérré, az ötödikben le-fel járt egy hatalmas hegyen. Az első álom azt üzente, hogy a felébredésben legyőzhetetlen lesz; a második üzenete szerint, ha megvilágosodik a Nemes nyolcrétű ösvényen járva, jól tudja majd mindezt közvetíteni az emberi és más érző lények felé. A harmadik álomban a sok fehérruhás ember hosszú távú menedéket vesz a Tathāgatában. A negyedik álom biztosította, hogy a négy kaszt emberei egyaránt távozhassanak majd az otthontalanságba és taníthassa nekik a Dhammát és a Vinayát. Az ötödik álom jelentése szerint a Tathāgata ruhát, ételadományt, szállást és orvosságot is kap majd és ő ragaszkodás nélkül fogja tudni használni ezeket az úton.

A Milinda-panha[18] hat álomtípusról beszél, ezek a szelek, az epe és a váladékok által okozott álmok, az istenségek, a saját szokásaink általi álmok és a jósló álmok. Az álmot itt úgy definiálják, hogy az álmodó sem nem alszik, sem nem éber, azaz éberen (amikor a tudat össze-vissza ugrándozik) és alvás közben is lehet álmodni, mindkettőt lehet álomállapotnak tekinteni.

A Mahasupina Jataka[19] tizenhat álomról beszél. A történetben Pasenadi király, Kosala királya tizenhat álmot látott, és megkérdezi a bráhminokat, hogy mit jelentenek ezek az álmok. A bráhminok nagy veszélyt jósolnak az álmok kapcsán, és elmennek, hogy áldozatokat készítsenek elő. Mallika királynő ekkor azt tanácsolja a királynak, hogy kérdésével keresse fel a bráhminok vezetőjét, a Buddhát. A Buddha meghallgatja az álmokat, és mindegyiket egy-egy távoli jövőben lezajló történés előjelzéseként magyarázza, és elmondja, hogy egy korábbi életében hallott már ezekről az álmokról és a papok ott is fel akartak áldozni rengeteg állatot ezek miatt. Ő abban az életében aszkétaként azt kérte, hogy ne áldozzák fel az állatokat, mert ezektől az álmoktól nincs miért tartani. Abban az életében ő volt az aszkéta, Ānanda volt a király és Sāriputta a fiatal bráhmin.

Látható, hogy itt az álmok üzenetként, jóslatként szerepelnek az éber állapot történéseinek előrejelzésére, illetve egyértelmű, hogy ezek hétköznapi tudatállapotok, az ébrenlét és az álom között minimális a különbség.

A mahāyāna hagyományban már konkrétabban találjuk meg a wilberi felosztást, például a mahāmudrā meditációs rendszer egyik képviselője, Geshe Kelsang Gyatso tudatállapotokat megkülönböztető leírásában:[20]
  1. a durva tudattal való azonosulás
  2. a durva tudattal való azonosulás felismerése
  3. a finom tudattal való azonosulás
  4. a finom tudattal való azonosulás felismerése
  5. a tanú/nonduális tudattal való azonosulás
  6. a tanú/nonduális tudattal való azonosulás felismerése

A yogācāra filozófia irodalmában Vasubandhu Húsz versszakában is megjelenik az álom kérdése a csak tudat elmélet igazolásának példájaként.[21] Az érzékszervi tapasztalás olyan, mint az álomban. Amíg az ember nem ébred fel, addig a tárgyakat konkrétnak érzékeli. A megvilágosodás pillanatában minden tárgy eltűnik, mert az elme felébred a víziókat tápláló tudatállapotokból (a pokol igazából nem tud létezni, mert akkor az ottani őrök is szenvednének, így ez is csak látomás, a függő keletkezésből fakadó vízió). Álomban a tudat tompa, és így tompa a hétköznapi tudatállapotok mindegyikében. A mű végkövetkeztetése, hogy ez a tan igazából csak a felébredettek számára érthető meg.

E szakdolgozat terjedelmi határait meghaladja, de az eddigiekből következtethetően sokféle módon lehet a wilberi 4 tudatállapot-szintre példákat hozni a buddhista kánon különböző irányzataiból. Annak tudatában, hogy számos további példát találhatunk, vizsgálhatjuk a különböző korok különböző irányzatainak és hagyományvonalainak különböző filozófiáit és irodalmát. Ehelyütt áttérünk a tréningezett tudatállapotok bemutatására és kísérletet teszünk arra, hogy megvizsgáljuk, hogy hogyan segít bennünket a praxis a hétköznapi életünkben és a megvilágosodott tudatállapot felé haladásban is.

3. A mettā meditáció elméleti alapjai
A Legtiszteletreméltóbb Dr. Khammai Dhammasami tanítása alapján a mettā meditáció alapja a Satipaṭṭhāna Suttában leírt tanítás. Ebben a beszédben a Buddha bemutatta az éberség 4 alapzatát, azaz, hogy mit kell szemléljünk meditálás közben:
• a testet (kāya)
• az érzeteket, érzéseket (vedanā)
• a tudatot (citta)

• a tudattartalmakat (dhammā).

1. A test
A test szempontjából vizsgálhatjuk a:
• légzést
• a testtartást
• az éberséget és a tiszta tudatosságot
• a test taszító voltát
• az anyagi elemeket (föld, víz, levegő, tűz)
• 9 temetői helyzetet.

A test szemlélése a légzés megfigyelésével kezdődik, és annak elfogadásával, hogy nem te vagy a testben, hanem a test van benned. A légzés figyelése (pl. ānāpānasati) éberségi, és nem légzőgyakorlat.

2. Az érzetek, érzések
Megkülönböztetünk kellemes, kellemetlen és semleges érzeteket. Ezek a 6 érzékelési kapun keresztül válnak megfigyelhetővé. Az érzések béklyóként kötnek bennünket az alábbiakhoz:
• hit a személyiségben (én érzek, nekem fáj)
• kételkedés
• hit a szertartások általi megtisztulásban
• érzéki gyönyör
• rosszakarat, rosszindulat
• sóvárgás az anyagi létezés után
• sóvárgás az anyagtalan létezés után
• önteltség
• nyugtalanság

• tudatlanság.

3. A tudat

A tudattal kapcsolatosan azt mutatja be a sutta, hogy tudatában vagyunk-e a tudatunk tárgyainak, vagy nem vagyunk tudatában annak, hogy pl. az 5 akadály melyike van éppen jelen.

4. Tudattartalmak
Itt bemutatja az 5 akadályt:
• a vágyakozást,
• a dühöt,
• a lustaságot,
• a nyugtalanságot és

• a kételyt.

Ez az öt akadályozza a tudat fejlődését. A fejlődés során tudnunk kell, hogy ezek hogyan merülnek fel, hogyan kezeljük őket, és hogyan kerüljük el a legközelebbi felbukkanásukat. Ugyanis ezek az akadályok az észlelés ellenőrizetlensége miatt merülnek fel. Ezért is olyan fontos, hogy törekedjünk a folyamba lépés még ebben az életben megvalósítható tudatszintjének elérésére (sotāpanna, a megvilágosodás első szintje). Megjelenik az öt tapadás is, azaz az öt halmaz, amely a függő keletkezéshez köt bennünket, majd a belső és külső béklyók is felbukkannak.

A meditáció azért is fontos, mert van egy pillanat, amikor a tudat még hezitál, nem hoz döntést. Ha erősítjük az éberséget, ez lelassítja az utat a gondolattól a cselekvésig, ezzel a döntéseink bölcsebbek lesznek, és a hétköznapokban is felismerhető módon jelentkeznek az előnyei ennek a szemléletnek. Megállítható ezzel a mindenáron való cselekvés késztetettsége, amely a modern ember életszemléletét jellemzi. Ez a késztetés elsősorban a múltból táplálkozik, és a jövő motiválja, a jelen szempontjai nincsenek jelen (pedig minden a jelenben történik, múlt és jövő ilyen értelemben nincsen). A meditációs technikák segítségével és egy új szemlélet kialakításával belső távolság alakul ki a dolgoktól, és így megjelenik a be nem avatkozás öröme.

Az éberséghez hozzáadódik célként a tudás, a bölcsesség és a tudatosság megjelenése is. A cselekvés előtt tehát kérdezzünk: összhangban van-e a következő tettünk a céljainkkal, szándékainkkal? 

A Legtiszteletreméltóbb Dr. Khammai Dhammasami tanítása szerint ez a négy alap szükséges a mettā meditáció megalapozásához. A suttában kifejtésre kerül a megvilágosodás hét tényezője és a Négy nemes igazság is.

 

IV. A mettā meditáció technikájának leírása                     

 A Legiszteletreméltóbb dr. Khammai Dhammasami által tanított mettā meditáció alapja a vipassanā. Akkor tudunk kiegyensúlyozottan mettā-meditálni, ha megteremtettük a tudatállapotunk viszonylagos stabilitását, létrehoztuk azt az éberséget, ami a test és az elme lenyugtatása során jön létre.[22]

A mettā meditációban az a feladatunk, hogy „rendet csináljunk” az érzelmeink háza táján. Ehhez először különválasztjuk a muditát (együttérzés az örömteli érzelmekkel) és a karunát (nehéz, szenvedéssel teli érzelmekkel való együttérzés). Annak érdekében, hogy ezeket gyakorolhassuk, olyan történeteket idézünk fel a meditációnk során, amelyek egyik vagy másik kategóriába tartoznak, azaz örömteli, vagy szomorú események sorát hívjuk elő. A folyamat célja, hogy a rendrakás elkezdődjék, rálássunk, hogy milyen történetek határoznak meg minket a hétköznapjaink során. Mindezt irányítottan, az ábrán látható különböző csoportokhoz kapcsolódóan tesszük.

8. ábra Brahmā vihāra
kep8.jpg

Már itt sokszor találkozik a gyakorló olyan akadályokkal, amelyek a személyiség „kialakulatlanságából” fakadnak. Ezek nehézzé teszik a tökéletes elsajátítást és a belátások felhasználását a továbblépéshez (sértődött egó jelenléte, a szeretet birtoklással való azonosítása és az ehhez való ragaszkodás, folyamatos ítélkezés, az önmagunkkal való együttérzés hiánya stb.). A mettának az alapját az elcsendesedett, koncentrált tudat képezi, amely nyitott a belátások befogadására és képes együttérzéssel kapcsolódni önmagához és másokhoz is. A következő akadály, amivel a mettā kezdetekor találkozunk, az a tudatnak az érzelmek előhívása miatti szétesettsége (eltűnik a békés állapot és az érzelmek felkavarnak, nem tudunk kapcsolódni a felidézett történetekhez).

A következő szakaszban belátás szinten láthatunk rá, hogy nem tudunk kapcsolódni a saját és mások érzéseihez sem. Megjelenik a folyamatos kudarcélmény, amire egy nyugati ember általában eltávolodással, ellenállással reagál. Ha a folyamatot nem kíséri valaki, aki a felbukkanó múltbéli traumák feldolgozását segíti nyugati pszichológiai technikák segítségével, és a meditáció hasznosságának, céljainak hangsúlyozásával, akkor gyakran megtörténik, hogy a gyakorló előbb-utóbb feladja a meditációs gyakorlatot és más, egyszerűbb megoldásokat kínáló technikákhoz fordul. Emiatt az eltávolodás miatt nem jut el a nyugati és keleti tartalmak integrálásához, a napjainkban elérhető teljes tudástartalom megértéséhez.

Az integrációs munka elvégzésére ez a meditációs technika tökéletesen alkalmas. A mettā meditációban gyakran ugyanazok a történetek bukkannak fel. Ilyenkor fontos, hogy mindig azzal dolgozzunk, amivel először találkozunk, ha ugyanaz a történet kerül elénk, akkor igyekezzünk más aspektusból is rátekinteni. A történeteket nézzük végig, és próbáljuk beazonosítani/elkülöníteni a feljövő érzelmeket, maradjunk ezekkel az érzelmekkel addig, amíg sikerül átélni őket. Az átélést követően engedjük el mindet. Addig nézegessünk egy történetet több oldalról is közelítve, amíg még új és aktív érzelemre találunk bennük. Az örömteli történetekben erősítsük meg magunkat és azokat a személyeket, akikkel a meditációban kapcsolatba kerülünk, és kívánjuk, hogy minél több ilyen esemény történjen az életünkben. A szenvedésteli történetek végén kívánjuk magunknak és másoknak is, hogy bárcsak minél kevesebb ilyen nehézség történne velünk.

Egy idő után a muditā és a karunā egybeolvad, és rálátunk, hogy minden szenvedésben van valami öröm, és minden öröm hordoz szenvedésteliséget is. A kiegyensúlyozott öröm és szenvedés feldolgozása hozza létre az elménkben a kiegyensúlyozott érzelmi állapotot, a derűs egykedvűséget. Ez egy komolyan megdolgozott érzelmi állapotot eredményez, amelyben a hétköznapok nehézségei és a múltbéli tapasztalatok folyamatosan felbukkanhatnak, dolgozhatunk velük, majd elengedjük őket.

Ennek a folyamatnak az eredményeképpen képesek leszünk mások felé együttérzéssel fordulni, elengedni a véleményünket, távolabb lépni szokás- és hitrendszereinktől. 

A mettát szerető kedvességnek szokták fordítani a loving kindness angol fordításból, de jelent együttérzést, feltétel nélküli szeretetet is. A birtokló, feltételes szeretet a mindennapi szeretet megnyilvánulása. Az a szeretet, amely a másik megértésén és a hozzá való érzelmi odaforduláson, a vele való együttérzésen alapul, feltétel nélküli, nem birtokol, nem ragaszkodik. A mettā kiváló lehetőség az önismeretre, az önreflexióra, és mellékhatásként tisztítja érzelmi világunkat, a másokkal való kommunikációnkat.

Látható tehát, hogy a mettā meditációval haladhatunk a felnövekedés útján (érzelmeink tisztítása, traumáink felszínre hozatala és a velük való kapcsolódás és transzformáció nyomán), valamint dolgozhatunk a felébredésen is. A mettā meditáció során tanúként vagyunk jelen, rálátva, belátásokat szerezve hétköznapi működésünkkel kapcsolatosan, majd azonosulva a tudatos létezés ítélkezés és ragaszkodásmentes tudatállapotaival elindulhatunk a kettősség meghaladása felé.

Ez a folyamat mindenki számára hasznos: egyaránt figyelembe veszi a felnövés és a felébredés tudatállapot és tudatstruktúra szintjeit, és önreflexióra, fejlődésre késztet. 

 

V. A kérdőívek és az interjúk elemzése                   

 Ezt a fejezetet az eddigi munka illusztrációjának szánom, annak bemutatására, hogy a körülöttem lévő meditálók (tanítványok, kollegák, barátok) hogyan haladnak az integráció útján, és kihasználják-e a rendelkezésre álló technikákat, arra használják-e őket, amire valók. Semmiképpen nem célom megítélni az élethelyzetüket, olyan következtetéseket levonni a kapott információkból, amelyek messzebbre mennek annál, mint ami a célom: helyzetképet adni az általam tapasztalt világról. A felmérés során kérdőíves és interjús módszereket is alkalmaztam.    

1. A kérdőívek módszertana és elemzése

A kérdőíveket a google „űrlap” funkciójával készítettem. A kérdőív címe „Önismeret és meditáció” volt, melyet 2020. májusa és augusztusa között töltöttek ki önkéntes válaszadók. A kérdőívet az applikáció összesíti, de ez nem mindig alkalmas elemzésre, így a kérdőíveket egyenként adatbázisba vittem, elsőként táblázatokat, majd diagramokat készítettem az adatokból. A diagramok címe a könnyebb azonosíthatóság kedvéért az egyes kérdések szó szerinti leírásai lettek. A kifejtős kérdések nagyon izgalmas információkat eredményeztek, ezekből sokat majdnem teljes egészében, változtatás nélkül közlök. A szövegeken nem változtattam, az elütéseket csak azért javítottam, hogy ne legyenek zavaróak az olvasásban. A kérdőív kérdései megtalálhatóak a dolgozat végi mellékletben, a rendelkezésre álló válaszkérdőíveket kérésre elektronikusan elküldöm.

Ahogyan a dolgozat elején lévő bevezetőben is írtam, először összesen 42 kitöltött kérdőív érkezett vissza hozzám. A 42 válaszadóból 22 fő kezdő és 20 fő haladó gyakorlóként definiálta önmagát. A válaszadók többsége (78%) már próbált vezetett meditációkat, és vipassanā technikákat is sokan próbáltak (83%). A mintának 50%-a gyakorolt már mettā meditációt is. A minta több mint 66%-a 41-60 év közötti meditáló, 78,6 %-uk nő, 86,7%-ban budapesti, illetve Pest megyei illetőségű.

9. ábra Kipróbált meditációs technikák
kep9.png

A minta válaszadói elég széles körben próbáltak ki meditációs technikákat. Az alábbi táblázat tanúsága szerint a többség a vezetett meditációkat, relaxációkat és a vipassanā technikákat ismeri a leginkább, ugyanakkor a többi technika is ismert a minta nagy része számára (vizualizációs, koncentrációs, mettā és mindfulness technikák).

10. ábra Kipróbált meditációs technikák (%)

kep10.png 

11. ábra Nyugati önismereti munkád: a meditációval való találkozást megelőzően már rendszeresen használtad az alábbi módszereket
kep11.png

Ha az Egyéb kategória, elég színes felsorolást levesszük az adatokból, akkor is számos kipróbált módszert találunk a mintában szereplők között. A teljes minta részletes átnézése hozott új információkat, egyrészről, hogy az egyéb kategóriában szereplő 28 esetből több szerepelt a listában is, csak valamiért ebben a kategóriában kiírásra került (pl. művészetterápia, pszichodráma). A külön kiírt kategóriák között pszichiáter (2 eset), autogén tréning (2 eset), integrál tanácsadó, agykontroll (2 eset), pránanadi, KIP, harcművészet (2 eset) szerepelt. Mindössze öt esetben nem járt még sosem a válaszadó nyugati technikákat alkalmazó szakembernél.

12. ábra Milyen problémával fordultál ezekhez a módszerekhez?
kep12.png

A megoldandó problémák, amelyekkel a válaszadók a szakemberekhez fordultak, igen széles palettán mozognak. Az egyéb kategória itt is magas esetszámot takar (20 fő), ezért érdemes volt a részletes válaszokat is megnézni. Ez alapján önfejlesztés (8 eset), családi okok (8 eset), szülésfeldolgozás, bántalmazás feldolgozása, kimerültség kategóriák merültek fel.

13. ábra Segített-e a választott módszer?
kep13.png

A mintában szereplő válaszadók igen nagy százalékának (több mint 88%) segített a választott módszer az adott probléma feldolgozásában.

14. ábra Következő életnehézségeidet milyen módszer támogatásával fogod megoldani?
kep14.png

Az ábrából jól látható, hogy a minta résztvevői mindkét módszert fontosnak gondolják. Akik a nem tudom választ adták, ők azok, akik nem próbálták még a nyugati módszereket, vagy nem tudtak dönteni a kettő között.

Neked melyik módszer hogyan segített?

„Az önismeret segített kilépni abból a mederből, amiben folyt az életem. Úgy éreztem folyik, de nincs igazi iránya az életem folyamának. Nem tudtam merre lehet irányt váltani. El voltam vágva az érzéseimtől és a testemtől. Nem láttam rá magamra, a kapcsolataimra, a játszmáimra, mit miért csinálok. Évek alatt bepillantást nyertem ezekbe. Ezután évek teltek el míg megérkezett a belső hívás a meditációra. Ezzel a hála mély érzése és egyfajta rend érkezett a napjaimba.”

„A vipassanā módszer. Sikerült megtalálnom azt a fajta belső békét, ami ahhoz segít hozzá, hogy etikus maradjak, ne okozzak fájdalmat, gyakorolva (ami persze a mai magyar valóságban nem könnyű) ezzel az együttérzés lélekkönnyítő érzését.”

„Jobban tudok magamra koncentrálni, figyelem magam, és sok mindenben változtam már ilyen rövid idő alatt is.”

„Először a meditációban jött fel, hogy mit is jelent egy súlyosan traumatizált gyerekkor. Ezt a nyugati módszerekkel idáig nem is sejtettem. Értettem, de egyáltalán nem éreztem. Rengeteg fájdalom volt lenyomva bennem. Nem is emlékeztem szinte semmire. Azt sem tudtam, hogy bár Apu meghalt 20 éve, de a lelkemben még el sem kezdtem a gyászfeldolgozást. Ez megrendítő. Olyan fájdalmas érzések jöttek fel, hogy a legsötétebb ponton tényleg azt éreztem belehalok… Az elvonulások nagy kincsek, igazából ezekkel tudtam haladni, az otthoni gyakorlás inkább 'szinten tartás', de nem hoz elmélyülést.”

„A kineziológia, a családállítás és a hipnoterápia egymást támogatva segítettek a szemléletem változtatásában és abban, hogy a helyzetemet más szemszögből is lássam. Az agykontroll technikái segítenek a tudat tágításában, a fókuszálásban, a teremtésben, a hatékony kommunikációban. A légzőgyakorlatokat napi szinten végzem 3 éve. Ennek hatására a gondolataim kicserélődtek, szeretetteljesebb a kapcsolatom magammal, a családommal, és általában az emberekkel. 1 éve reikizem. A reiki emeli az energiaszintemet, szeretettel tölt fel, segít elkerülni a betegségeket (megfázás, torokfájás stb).”

„Nekem sokat segít a nyugati pszichoanalízis, hogy megértsem az embereket, ill. a keleti buddhista tanok és ezzel összefüggésben a meditációs technikák. Elsősorban önismeretre, a környezetemben lévő emberek jobb ismeretére, valamint stresszkezelésre használom a különböző technikákat.”

„A nyugati eszközök az énrészeim megismerésében, saját árnyékom felismerésében és a trauma utáni élet-újraértelmezésben segítettek. A keleti meditatív eszközök napi szinten járulnak hozzá az impulzivitásom csökkentéséhez, összefüggéseket tárnak fel az egymással párhuzamosan zajló különböző nyugati terápiás módszerek alkalmával tapasztalt élmények között és folyamatosan támogatják az intuíciót (az elme elcsendesülésével tud beszélni a szív).”

„A terápia segít megértenem, tudatosítanom és elfogadnom az érzéseimet. A meditáció segít megélnem az érzéseimet.”

„Nyugati módszer segített a személyiségemet átdolgozni, felnöveszteni és ez folyamatban van még, a keleti módszer a felébredésben segít. Érzékenyebb lettem a finom energiák tekintetében, intuitívabb, tisztán érzőbb lettem.”

„A pszichológia, mint nyugati módszer lenyűgöz... Minden ember átlátszó:-) És pont nem, mert annyi minden tudattalan inger befolyásol. És egyszerűen működünk, de mégis képtelen dolgokat helyretenni az ember, ha egyszer valami nagyon elromlott. Rengeteg mindent tudunk, de mégis annyi minden hiányzik. Nagyon ellentmondásos. De segít empatikusnak lennem az emberekkel, és könnyen elfogadónak a hibákkal. De persze ezt csak "külsőleg" tapasztaltam. Mivel sosem jártam semmilyen terápiára. A vipassanában bár semmit sem tudok róla, az tetszik, hogy hagyja, hogy csak egy ember legyél. Szeretem, hogy szerénységet ad, meg nem kell semmit akarni, csak engedi, hogy legyél. Biokémiai labor vagyok, de valahogy mégis vagyok. Szóval ez most egy új út, ismeretlen, gyerekcipőben vagyok. Azt érzem, hogy segíteni tud abban, hogy kicsit joviális, de éleslátású szemlélődő legyek a világban, ne vegyem tragikusan a történéseket. Nagyon hangos vagyok és nagyon multitasking. Meglátjuk mit hoz elő a vipassanā.”

„A vipassanā gyakorlása segít elfogadni a dolgokat, ahogy vannak, az életemet elfogadni a nehézségekkel együtt, ha nem is teljesen ítélkezésmentesen, de sokkal kevesebb ítélkezéssel. Segíti a koncentrációmat, jobban tudok egy bizonyos feladatra figyelni akkor is, ha a háttérben ezernyi tennivaló kattog az agyamban. Segít elválasztani a lényegeset a lényegtelentől a tanú-tudatosság fejlesztése által. A metta a szeretet megélése és sugárzása által növeli az önzetlen adás, a boldogság megélését, az együttérzést és a megbocsátást magamnak és másoknak. Segít jobban szeretni magam, elfogadni pl. a testemet, az adottságaimat, ezáltal másokkal is elfogadóbbá váltam. Férjem 5 hónapja vesztettem el, a gyász feldolgozása még tart, és ebben is sokat segít a mettā, a vipassanā és az ima. A családállításról feljebb írtam részletesebben, segített rálátni családi kapcsolataimra, néhány alkalom is nagy áttöréseket hozott, ami a való életben is szinte azonnal megmutatkozott. A keleti módszerek gyakorlása néha hozott egy-egy csúcsélményt, ott a kitartó gyakorlás finomabban, ugyanakkor mélyrehatóan, fokozatosan éri el a hatást tapasztalatom szerint.”

„Nehéz néhány mondatban összefoglalni, mert másfél éve zajlik mindkettő és folyamatosan segít. Egyéni terápia és drámaterápia segít életem eseményeinek jobb megértésében. A meditációnak köszönhetően képes vagyok másként nézni magamra és a világra. Mindkét módszer segít napi nehézségek, feszültségek kezelésében.”

„Minden módszer egymásra épül, nem lehet szétválasztani őket. Amikor petefészek-daganatom volt akkor vipassanásan megfigyeltem a fájdalmat és az érzelmeimet, más testi érzeteket. Brandon Bays is nagyon jól leírta ezt a folyamatot amikor neki meg méhdaganata volt. Amikor nem tudtam dönteni, hogy otthagyjam-e a munkahelyemet, akkor Dan Millman egyik gyakorlatát vettem elő. Amikor depressziós voltam sokat segített Brandon Bays módszere, a pszichológusoknál a terápia, az agykontroll és a vipassanā meditáció.”

„A nyugatiak a helyes gondolkodásban segítettek, a keleti pedig a gondolatok elhagyásában. A meditáció segített abban, hogy belül rátaláljak önmagamra, megérezzem azt, hogy ott belül van valami állandó, amihez bármikor visszatérhetek. Ilyet azt hiszem csak meditációval lehet elérni. Az mindenképpen fontos, hogy előbb volt a nyugati majd ezt letisztította a keleti.”

„A Vipassanā meditációtól személyiség fejlődést várok.”

„A pszichoterápiában nekem leginkább az segít, hogy kimondhatom, ami nyomja a lelkem egy biztonságos közegben. A beszélgetés és az okok értelmezése önmagában segítség. A meditáció segít az elengedésben, és hogy ne ítélkezzek, ne automata üzemmódban álljak hozzá a problémákhoz, békésebb legyek.”

„Bár kezdő meditáló vagyok, az ānāpānasati tűnik jelenleg a legnagyobb segítségnek számomra, mivel a tervezés és az időhatékonyság rabja vagyok, és ez gyakran akadályoz abban, hogy igazán elmélyedjek abban, amit csinálok. Az egyhegyű fókusz fejlesztése mind a szakmámban, mind a magánéletben, mind a hobbijaimban jelentősen javított azoknak minőségén. Kreatívnak és új dolgokra nyitottnak tartom magam, ezért kicsit úgy érzem, ez volt a "hiányzó láncszem" a teljes élethez, hogy ne érezzem azt, hogy az, amit éppen csinálok vagy csinálnom kell, azt valami rovására csinálom. Ugyanakkor az alkotás örömét, ami egyébként is fontos volt számomra, sokkal magasabb szinten és intenzíven élem meg. Mindemellett nehezen tudtam átadni magam a társasági életnek, mivel ezt is úgy éltem meg, hogy helyette mennyi hasznos dolgot csinálhatnék, de az ānāpānasati meditáció gyakorlása óta spirituális gyakorlatként közelítem meg az összes interakciót, amelyek tükröt mutatnak számomra: az adott helyzetben való elmélyülés lehetőséget teremt arra, hogy a hitrendszereimet meglássam és megfigyeljem őket.”

Milyen külső támogatásra lesz szüksége a jövő emberének ahhoz, hogy minőségi, önreflektív életet éljen?

„Nem hiszek másban csak a tanulásban! Utat kellene mutatni az embereknek a szeretet és a jóság felé, bármilyen hatékony formában. A gyermekeknél kellene kezdeni, mert a felnőtt lakosság nem befogadó! Kellő külső támogatást a tanulás lehetőségéhez, ebben látom a spirituális fejlődés zálogát!”

„Leginkább a belső, saját magam "támogatásában" hiszek, illetve a spiritualitás létében. Szerintem mindenkinek rendszeresen időt kell töltenie ingermentesen magával... Valahogy ezt a megfigyelő tudatot behozni a 'köztudatba' és lelassítani a világot. Legalább a mindfulnesst az iskolásban kell(ene) tanítani, így legalább az új generációnak könnyebb lehet. Bátorságot venni és lelassulni, csak lenni.”

„Szerintem az egy nagyon jó kezdeményezés, hogy akár a jógát, akár a meditációt már nagyon kis korban megismertessék az iskolákban a gyermekekkel, így teremtve kiegyensúlyozott lelki állapotú felnőtteket. A kulcs véleményem szerint a tudatosság, az önismeret és a szociális érzékenység.”

„Az ember személyiségének teljes átdolgozásához, személyiségfejlődéséhez szükséges a nyugati önismereti terápiába járás. Ezt teszi lehetővé, hogy az ember egész addigi életében szerzett elakadásait felismerje, feloldja, majd a felszabaduló energiából erőforrást kovácsolva ki tudjon teljesedni. Ezt a folyamatot tudják támogatni a keleti meditatív eszközök a saját árnyékunkra való rátekintésben, a különböző terápiás tapasztalások közötti áthallások, ismétlődések felismerésében, az intuitív képességeink megerősítésében, az egyetemes etikai elvek elsajátításában.”

„Társadalmi szinten kellene kialakulnia az önreflektív életmód kultúrájának. Elfogadottá kell válnia mind a nyugati, mind a keleti filozófiának, hiszen sokan ugyanúgy szkeptikusok a pszichológiával szemben, mint a meditációval szemben. Szóval kulturális szinten kell beépülnie a mindennapokba.”

„Önismereti módszerek bármelyike egyéni és csoportterápiás módon, párhuzamosan meditáció és képzések.”

„A keleti és nyugati módszerek kombinációjára lehet szükség, mert bizonyos nehézségek feldolgozására a nyugati technikák hatékonyak pl. gyászfeldolgozás, válás, családállítás, pszichoterápia, KIP- ezekkel a kapcsolati veszteségek, problémák kezelése azért hatékony, mert a kezelés/terápia csoportban vagy terapeutával, pszichodinamikusan történik, a sérülések is így keletkeztek, ezért a kezelésük is így hatékony. A meditáció vagy egyéb keleti módszerek pl. jóga gyakorlása elsősorban az egyén személyiségfejlődését támogatják a koncentráció, a belátás növekedése, spirituális fejlődés, az egyetemleges szeretet megtapasztalásán keresztül, így az ember reakciója a külvilágra tudatosabb lesz, fejlődik a globális szemlélete, és tisztább szándékok vezérlik életét.”

„Szükség lenne már a középiskolában egy általános nyugati/keleti pszichológiai és a tradicionális hagyomány ismertetésére, hogy az ember megismerje önmagát és a világot. De főleg önmagát, hogy ki is ő valójában a világban.”

„Nem tudom. Jó lenne, ha mindenki tudna legalább a terápiás lehetőségekről. Ha én dönthetnék, az iskolákban bevezetnék önismereti programokat és relaxációt.”

Amit nem kérdeztem meg ebben a témában, de szeretnéd elmondani

„Nem becsülöm le a saját értékem ezen az úton, de egyszerűen hihetetlen, hogy 8 év csapongás után végre megtaláltam az utam, a kulcsot önmagamhoz és tényleg lehetséges boldog és békés életet élni… Ez olyan mintha úgy életet kaptam volna, egy olyan lehetőséget, ami egy más dimenziója az életnek. Ezt mindenképp a meditációnak és az elvonulásoknak köszönhetem. Mélyen hálás vagyok emiatt, hogy van lehetőségem gyakorolni és így változni! Köszönöm!”

Ehhez az utolsó kérdéshez válaszképpen számos személyes kedvességet és biztatást kaptam, ezeket nem teszem itt közzé, csak ezt az egy hozzászólást, ami elég egyértelműen jelzi, hogy milyen nagy hatással van komoly önismereti munkát végző emberekre a meditációval való találkozás.

Ezek a kérdőívre adott válaszok egyértelműen nem támasztják alá az első hipotézisemet, hogy a nyugati és a keleti technikák, módszertanok nincsenek összekapcsolódva az útkeresőkben. Kevés olyan válaszadó volt a résztvevők között, aki nyugati technikákat nem próbáltak még ki. A keletit nyilván próbálták, mert én vipassanā és mettā felkészítőn, tanfolyamon, elvonuláson, vagy más meditációs programon találkoztam velük és kértem őket a kérdőív kitöltésére. Ugyanakkor többen is említik ebben és a későbbi szövegrészekben is, hogy sokan vannak a világban, akik sem ezt, sem azt nem emelik az életükbe, mert a társadalmi hozzáállás mindkét rendszer felé komoly előítéletekkel rendelkezik.  Kétségtelen, hogy akik a kérdőívet kitöltötték, már eleve rajta vannak az önismereti úton, vagy egyik, vagy másik, vagy mindkét rendszerben. Abból a szempontból viszont nagyon hasznosak a válaszok, hogy többen említik a mettāt, mint az érzelmek átélésére, megfigyelésére, tisztítására szolgáló rendszert, tehát a második hipotézis részben igazolható ezekkel a válaszokkal. Mivel itt a mettāval kapcsolatos kérdések kevésbé merültek fel (az alapfelkészítő túl részletes ismereteket erről nem tartalmaz, a haladó gyakorlók említik pár esetben itt ezt a technikát), így a mettā tanfolyamra járók válaszai lesznek ebből a szempontból érdekesek.

A válaszok láttán a szakdolgozat írásának folyamatában úgy döntöttem, hogy egy kontrollcsoportos kutatást is indítok a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán olyan diákokkal, akik nem ismernek közvetlenül engem, és így nem is befolyásolta őket mindaz, amit a felkészítőn vagy más tanításokon elmondtam. Eleve egy szűrő az is, hogy a résztvevők az én hívásomra érkeznek ezekre a programokra, tehát valószínűleg sok az enyémhez hasonlító háttértörténet. Megkértem egy diákot, hogy küldje körbe a kitöltendő kérdőívet a főiskolások saját belső levelezőlistáján, és megkértem azokat a diákokat, akik vipassanā kurzusra jártak hozzám, hogy ők is töltsék ki ugyanazt a kérdőívet.

2. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola diákjainak körében kitöltött kérdőív eredményei

A kérdőívet a főiskolán összesen 11 válaszadó töltötte ki. Ezek között a válaszdók között önmagát 63,6% kezdő, 36,4% haladó gyakorlóként definiálta. Ők is sokféle meditációt próbáltak már, a legtöbben a vezetett meditációkat (100%) és a vipassanát (54,5%) említik. A válaszadók 63,6%-a 41-60 év közötti, 27,3% 26-40 éves, és mindösszesen 9,1% 18-25 év közötti. A minta 72,7%-a nő, 27,3%-a férfi. A válaszadók 81,8%-a budapesti vagy Pest megyei. A minta alapadatai tehát az első mintával nagyrészt megegyező a kemény adatok tekintetében.

15. ábra Nyugati önismereti munkád: a meditációval való találkozást megelőzően már rendszeresen használtad az alábbi módszereket
kep15.png

Látható, hogy a kontroll minta a kemény adatok tekintetében nagyon hasonló, de teljesen más összetételű az eddigi önismereti és meditációs tapasztalatok tekintetében. A legtöbben pánikbetegség, szorongás, depresszió miatt kerestek fel nyugati terápiát, jellemzően évekkel/évtizedekkel ezelőtt.

Neked melyik módszer hogyan segített?
„Kerestem egy olyan kiutat a világból, ami nem ártalmas.”
„Nem.”
„Igen, elindított egy mélyebb önismereti úton. Ma is használom a módszert, de már mások segítésében is.”
„Nagyon segített, elindított az önismeret útján a szellemi út felé.”
„Segített. Évekig használtam alkalomszerűen.”
„Volt amelyik segített, volt amelyik nem. Több módszer megakadt a próba alkalomnál. Sokáig nem voltam tudatos, nem ismertem fel a problémákat vagy legalábbis a komolyságukat.”
„Igen, hosszú hónapokig.”
„Nem használtam.”
„Részben. Némelyiket most is használom.”
„Nincs válaszom.”

„3-4 hónapig segített.”

Mikor találkoztál a meditációval és hogyan?
„A dátum, amit megadtam, nyilván nem pontos. Fogalmam sincs, kerestem, kerestem és kerestem egy módszert, amivel "kiszállhatok" a világból, panaszkodtam egy buddhista embernek arról, hogy mik a tapasztalataim, hogy egykedvű vagyok, hogy nem tud semmi sem örömet se bánatot okozni és félek, hogy valami bajom van. Ő mondta, hogy nem feltétlen, és ő segített ebben.”
„Autodidakta módon, pár évvel a beiratkozás előtt. Nem rendszeresen a nyugodtság fenntartására használtam. A főiskolán kezdtem az egyfolytábani gyakorlás irányába próbálkozni.”
„A Tan Kapuja Főiskolán találkoztam komolyabb meditációs technikával, az első ilyen a satipaṭṭhāna meditáció volt.”
„dr. Daubner Bélához jártam pszichodráma csoportba, ő jógát is tartott, és ahhoz kapcsolódóan meditáltunk is. Ott találkoztam először igazi jógával és a meditációval is.”
„9 évesen az agykontroll kapcsán.”
„A főiskolán találkoztam a meditációval. Amit előtte csináltam, az csak relaxáció volt.”
„Gyerekként, bátyám alkalmazta.”
„A TKBF-en először, Melindával.”
„Youtube-on kerestem rá pár éve. Komolyabbal a főiskolán találkoztam több mint egy éve.”
„Iskolai tanulmányaim során 1 éve.”

„1993, autogén tréning.”

Mit gondolsz arról, hogy a nyugati, vagy a keleti módszerek segítenek jobban a nehézségek csökkentésében? Fejtsd ki kérlek!
„Mindenkinek más.”
„Ezt nem tudom. Másra valóak. A fentiekben felsorolt lista főleg a nagy mentális betegségek ellen lett kitalálva, ilyen nekem nincs. Nem tudom mik erre a keleti módszerek, de a meditáció szerintem nem az. Az, hogy a nehézségek csökkennek csak mellékterméke.”
„Én nem versenyeztetném meg a két megközelítést. A nyugati embernek leginkább mindkettő, egymást segítve tud segíteni.”
„Szerintem kit mi szólít meg, azon az úton kell elindulni, legyen az nyugati vagy keleti módszer. Ha már egyszer elindult, akkor előbb utóbb rátalál a neki megfelelőre, akár a nyugatitól kanyart véve a keleti felé vagy fordítva. Szerintem a tutti a keleti :) de odáig el kell jutni :)”
„A keleti módszerek hatékonyak a nyugati emberre hangolva.”
„Jelenleg azt gondolom, mindenkinek az hat a legjobban, amibe teljesen bele tudja helyezni magát.”
„Keleti. Az okokat keresi meg és nem a tüneteket akarja megszüntetni.”
„Valószínűleg egyénre szabottan kell keresni gyógymódot, az eddigi ismereteim birtokában még nem tudok érdemibb választ adni.”
„Segítenek. Fő probléma, hogy a nyugati ember azt várja, hogy meggyógyítsák, míg a keleti magát rakja helyre.”
„Nincs válaszom.”

„Szerintem ugyanaz lehet.”

Neked melyik módszer hogyan segített? Fejtsd ki kérlek!
„Nekem a legtöbb keleti módszer segített előrelépni, legyen az akár egy jógagyakorlatba történő belehelyezkedés, vagy akár egy kardvágás, vagy akár egy lélegzet a bambuszfuvolába. De leginkább a dzogcsen-féle nemmeditáció vitt előre, miután megismertem és gyakoroltam a szamathát, a szatipatthánát és kapirgáltam a vipasszanát.”
„A nyugati féle logikai kontempláció/mély megértés sokat segített, ám a keleti meditáció nem ártott.”
„A kineziológiai oldások, a családállítás sok felismerést hozott, úgy érzem a meditáció egy még mélyebb megértést hozhat. A “külső” akadályokat a nyugati módszerek segítségével láttam meg, ami elvezette a figyelmemet a belső megfigyelések fontosságára, melyet a meditációban való elmélyedés útján fedezhetek fel.”
„A nyugati módszerrel elkezdtem megismerni magamat és másokat, a keletivel meg felismerem és kapcsolódom az univerzalitáshoz. Kiemel a problémafókuszból és a ma divatos, de talán helyesen leíró "flow" hozzáálláshoz [vezet]. Ezért is gondolom, hogy a végső, helyes megoldást a keleti utak adják.”
„A vizualizációs módszerek segítettek sokat a tudatom fókuszálásában (pl. gyertyaláng nézése); a csikung és az i-chuan az elmém lenyugtatásában, az energia áramoltatásában, és a testi érzetek kizárásában; a diádozás és a sámántechnikák az éntelenség és együttérzés megélésében; a Zolotov-tréning a határtalan tudat megismerésében.”
„Én a keleti filozófiában látom a nagy eredményeket, úgymint tudatosság, nyugalom, elfogadás...”
„A TP, és az utazás. Segített megérteni dolgokat.”
„Nem volt szükség egyikre sem.”
„Szati - a gondolatok megzabolázása. Agykontroll, rezgések – szorongásoldás.”
„Nincs válaszom.”

„Vezetett meditáció; stresszoldás, önszeretet, mások elfogadása.”

Milyen külső támogatásra lesz szüksége a jövő emberének ahhoz, hogy minőségi, önreflektív életet éljen? Fejtsd ki kérlek!
„Fogalmam sincs, nem is nagyon tudok ebben gondolkodni.”
„Én olyan közösségi terek megteremtésében látom a lehetőséget, ahol kiszakadva a mindennapokból rendszeresen van lehetőség a gyakorlásra.”
„Az emberi élet kellene a legnagyobb értékké váljon, a minőségi, emberhez méltó élet kellene a fókuszba kerüljön a külvilágban IS. És akkor erre fordulunk mindnyájan, vagy legalábbis a döntő többség :).”
„Az érzékszervi, tudati "zajszennyezések" csökkentése nagyon fontos lenne (kevesebb média, kevesebb vibráló fény, több csend, szelíd érintések) emellett, például masszázs, méregtelenítés, és több személyes átadás tanítók által.”
„Másik személy tapasztalata, segítsége.”
„Ezt a trendek határozzák meg javarészt.”
„Nem tudok érdemben válaszolni.”
„Hasonló helyekre, mint a főiskola. Segítség abban, hogy beintegrálja a hétköznapjainkba a módszereket.”
„Jó szóra. Fontosnak tartom, hogy embertársaink minden szinten a másik ember legőszintébb tisztelete mellett tudják majd önmagukat is megfelelő élettartalommal feltölteni.”

„Nem tudom.”

Kinek ajánlanád a meditációt, mint támogató eszközt? Fejtsd ki kérlek!
„Akinek kell, az úgyis találkozik vele, nem befolyásolok senkit.”
„Aki már tett lépéseket az önismereti úton, aki már felfedett valamit a saját valóságából, illetve annak változékonyságából.”
„Aki nyitott erre, akiben már megfogalmazódott, hogy túlságosan zsong a feje, kellene valami, amivel lenyugtassa magát.”
„Mindenkinek minden életszakaszban hasznos a jólléttől az egészségen át a tudatfejlesztésig.”
„Mindenkinek.”
„Aki tényleg keresi az útját.”
„Nem tudok érdemben válaszolni.”
„Mindenkinek!”
„Annak, aki ebben látja saját fejlődését. Ha rátalál a keresett kérdésekre, akkor a válasz is adott lesz.”

„Annak, aki a világi dolgokban már valamelyest megalapozta magát.”

Amit nem kérdeztem meg ebben a témában, de szeretnéd elmondani:
„Hiszek a különböző megközelítések egymást erősítő szerepében. Erről volt szó, de fontosnak tartottam megemlíteni. :)”

„Az önismeret és a meditáció szorosan összefügg, kell mindkettő az úton való haladáshoz.”

A két csoport válaszai között nagyok az önismereti, meditációismereti különbségek, de ezeket csak nagyon szubjektív elemzésnek lehetne alávetni. Így meghagyom az olvasó benyomásait, és tartom magam az eredeti célomhoz, azaz a hipotézisek illusztrálásához. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az első hipotézis itt teljes egészében alátámasztódik, azaz az önismereti (a wilberi felnövés) és a meditációs (a wilberi felébredés) utak nincsenek összekapcsolódva. Az összekapcsoláshoz olyan plusz tudatosság szükséges, amelyet a meditációban való elmélyedés hozhat eredményként vagy a nyugati technikákra való rálátás figyelmeztethet rá.

3. A mettā tanfolyamon résztvevő gyakorlókkal történt beszélgetés összefoglalása

A tanfolyam 4 hónapon át, 2-3 hetenti találkozásokkal zajlik 2020. novembere és 2021. márciusa között (a tanfolyam a dolgozat írásának idejében még tart). A tanfolyam célja, hogy összesen 10 alkalommal mélyítse a mettával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket. A mettát A Legtiszteletreméltóbb dr. Khammai Dhammasamitól tanultam, de olvasmányélményeimen és más hagyományvonalakban tett látogatásaim során is sokféle mettāmeditációt ismertem meg (pl. PaAuk Sayadaw mettā meditációja). Feltűnt a mettában az is, hogy mai változatai milyen sok nyugati tudományos tudást integrálnak (az agy működését, a negatív érzelmek hatásait a mentális betegségekre stb.). Emiatt kezdtem el vele foglalkozni, mivel nagyon érdekel ennek a két területnek az összekapcsolása.

A tanítványaim többsége más meditációkban már otthon volt (samatha vagy vipassanā irányultsággal), de bőven akadt a 22 fő között olyan is, aki ezen a tanfolyamon találkozott először a meditációval. A hetedik alkalom után tettem fel nekik a kérdést arról, hogy milyen konkrét változásokat hozott a mettā gyakorlása az életükben, de emellett minden alkalommal megosztottuk egymással az otthoni gyakorlás tapasztalatait, és minden alkalommal közös mettā meditációt is végeztünk. A tanfolyam személyes találkozásokkal kezdődött, majd a kijárási tilalom 2021 januári bevezetését követően az alkalmak online folytatódtak.

A tanfolyam hosszúsága nagyszerű lehetőséget kínált a mettā különböző megközelítéseinek széleskörű bemutatására. A mettāt a fent leírt elméleti keretnél jóval szélesebb értelemben tárgyaltuk, azaz a résztvevők a fenti leírt gyakorlaton kívül például testrészekkel mettāmeditáltak, vagy konkrét érzelmek megtalálása volt a feladat (pl. hála), a szívterülettel való kapcsolódás, vagy az érzelmek felerősítését, elengedését gyakoroltuk. A gyakorlók visszajelzései alapján rengeteg változás történt az életükben a tanfolyam alatt. Fokozatosan fejlesztik a képességüket, hogy kapcsolódni tudjanak az érzelmeikkel, és meglássák, amikor esetleg egy negatív spirál elindult. A gyakorlás során egy idő után már képesek voltak megállítani is azt. Sokan észrevették, hogy hogyan sodródnak bele egy vitába, vagy hogyan távolodnak el valakitől amiatt, mert megbántódtak. Sokan kezdtek el dolgozni önismereti tekintetben a párkapcsolatukon, vagy gyermekkori traumák okainak felszínre hozásán.

Minden esetben nagy hálát éreztek felém és a társaik felé, és egyértelműen pozitív irányba változott az életminőségük, könnyebben és lazábban reflektáltak önmagukra, folyamatosan dolgoztak az elfogadáson és az elengedésen. Sokan elvonulásokba és más buddhista elméleti képzésekbe is bekapcsolódtak, és valaki azt is elhatározta, hogy jelentkezik A Tan Kapuja Buddhista Főiskolára. Számos pozitív változás történt tehát velük a felnövekedés és a felébredés tengelyén egyaránt. Ízelítő az írásos válaszokból:

„Számomra a tanfolyam bővítette az eszköztárat. Lényeges volt az összetett módszer (vezetett, és otthoni gyakorlás): a különböző »fogásokat« meg tudtam ízlelni, illetve saját főztömmel is próbálkozhattam. Így némi személyes fogalmam alakult ki (még folyamatban van) melyiket, mikor alkalmazzam. A megosztás nagyon fontos nekem. A többiek belátásai és küzdelmei gazdagítanak és egyre jobban megértetik velem, hogy mennyire mások vagyunk, és hogy senkit és semmit, semmilyen körülmények között nem lehet és nem érdemes alá- vagy lebecsülni. Önismereti téren látom, hogy alábecsültem a negativitásomat, ennek manifesztációinak a mélységét, »ezerarcúságát«, finomságát. Emellett, a gyakorlás megmutatta, hogy ezek átalakíthatóak. Generálhatok pozitív elmeállapotot és ki is kiterjeszthetem. Észrevehetem, amikor előjön és megfékezhetem. Előszedhetek egy negatív állapotot, hogy jobban megfigyeljem, kiismerjem. De mindenekelőtt, megmutatta, mennyire gyógyító az együttérző szeretet, és hogy milyen fontos itt, magamnál kezdeni, finomítani és folyton tökéletesíteni. Nagyon hálás vagyok!”

„A metta tanfolyam elkezdése előtt nem tudtam kapcsolódni az érzelmeimmel. Ha baj ért engem, vagy családomat feszült lettem, mert mindennek pozitívnak kell végül lenni, vagy ha nem az akkor rá kellett fognom, hogy pozitív és elfojtottam. A metta ezt kezdte átalakítani, megengedni, hogy együtt lehetek a saját szenvedésemmel és másokéval, mert a bajban megérdemeljük a szerető figyelmet mindannyian.”

„A gyakorlatban való megvalósulását látom annak a nagyszerű felismerésnek, hogy képesek vagyunk lelkiállapotunkat, érzelmi állapotunkat irányítani, tehetünk valamit ezekért. Mindezt úgy, hogy nem elérvénytelenítve, kisebbítve vagy letagadva a nehéz érzéseket, hanem »csak« azáltal, hogy a figyelmemet és a fókuszt a szeretetre és elfogadásra irányítva, egyszerűen csak hagyom, hogy az engem éltető érzések növekedjenek bennem. A szeretet és elfogadás állapotában (tehát a metta meditáció közben) hozzáférhetővé és feldolgozhatóvá váltak azok a nehéz és fájdalmas események, emlékek, érzések, amiket előszeretettel nyomtam el magamban, így ezek leszakadtak, távol kerültek tőlem, és ebben a formában egy félelmetes és hozzáférhetetlen csomaggá váltak. A nehéz érzések közel engedésével, elfogadásával valami felszabadult bennem. Átjárhatóbbá, megfoghatóbbá váltak az érzéseim (jó és nehéz egyaránt), a kapcsolataimban a szeretet egy élő, oda-vissza áramló energiává vált. Egyre inkább képes vagyok arra, hogy a másikat ne a saját automatizmusaim, előítéleteimen, önjáró gondolataimon keresztül lássam, hanem »fenomenológiai« szemmel, úgy ahogy, amilyen ő valójában, ezzel mélyebbé és intenzívebbé váltak kapcsolataim.”

4. A strukturált interjúk összefoglalása

A téma feldolgozásakor három strukturált interjú készült. Az interjúalanyok mindegyike több éve meditál, ketten kapcsolódtak életük valamelyik szakaszában nyugati terápiákhoz. A harmadik interjúalany ezt írta a nyugati terápiákkal kapcsolatos kérdésre válaszképpen (A és B kérdés):

„Nem, nem ilyen világba születtem, mindenki maga próbálta megoldani a bármiféle lelki gondját-baját, nem volt kínálat, nem volt ennyiféle lehetőség, nem voltak önsegítő könyvek, és alapvetően a bizalmatlanság határozta meg a légkört, bármilyen szakember, vagy csak szakemberszerű (pl. tanár) veszélyt jelentett/jelenthetett, ha kiszolgáltatott helyzetben kapcsolatba került velük az ember. Senki nem tárulkozott ki, mert sebezhetővé vált, vagy annak hitte magát, és gyakran vissza is éltek vele (pl. tanárok).” (BÁ)

Meditációs gyakorlatukban mindannyian főként theravāda technikákat használnak (ānāpānasati, Mahasi Sayadaw és The-inn-gu vipassanā technikája és A Legtiszteletreméltóbb Dhammasami mettā instrukciói).

A C kérdésre adott válaszok egyértelműek (Van-e kapcsolat a nyugati és a keleti módszerek között?):

„Van, nagyon is sok:
1. a befelé fordulás sokkal intenzívebb lehet, ha meditációs technikával van egy módszer kombinálva (ez igaz pl. az agykontrollra, belső utazásra, transzlégzésre, stb…)
2. sokkal egyértelműbb a test és tudat kapcsolata, a meditációs elmélyedés jobban segíti ennek a tudatosságnak a létrejöttét, fenntartását, és így az avval való munkát (pl. kineziológia)
3. ugyanakkor a [David R.] Hawkins-féle Elengedést nem lehet meditatív elmélyülés nélkül csinálni.” (BÁ)

„Mivel az emberi létezéssel, illetve a fájdalmak enyhítésével foglalkozik mindkettő, igen, van kapcsolat. A keleti módszerek terjedése a modern pszichológia számára is számos ismeretet ad.” (NF)

„Persze, hogy van kapcsolat, hiszen mindketten a szenvedést csökkentik, és mindkét út szükséges is ahhoz, hogy a szenvedés csökkenjen.” (KP)

A D kérdésre adott válaszokban (Van-e olyan módszer, amely a felnövekedést és a felébredést egyszerre segíti?) is egyértelmű: mindhárman a Brahma Vihāra gyakorlatot a mettát említik, és nagy hangsúly kerül a válaszokban a The-inn-gu Sayadaw hangoslégzéses technikájára is. Az egyik válaszadó megemlíti, hogy a legjobb példa erre a kapcsolódásra a vipassanā elengedéstechnikájának és a David R. Hawkins által képviselt elengedéstechnikának az együttes alkalmazása.

Az E kérdésre adott válasz mindhárom válaszadó tekintetében egyértelműen nem, azaz nem lehetséges teljes önreflexió valamelyik tengely kihagyásával. Megjelenik az is, hogy a keleti technikáknak nyitnia kell a nyugatiak felé és fordítva.

Az F kérdésre adott válaszok között a következő idézethez nagyon hasonló megközelítések voltak:

„Nagyon sokfélék vagyunk, kinek ez, kinek az működik (ehhez kellene alapból egyfajta önismeret), dolgokat meg kellene tudni nevezni, felismerni, viszonyrendszereket átlátni, általános iskolai anyagnak kellene lennie. Ráadásul ahogyan változunk, úgy kell bizonyos dolgokat letennünk és másokat elő- vagy felszednünk.

A gyémánt megmunkálásához hasonlítanám: van, amikor hasítják, saját anyagából való csiszolókoronggal dolgozzák meg, durvábbtól a finomabbig, de nem ugyanazzal az eszközzel, ráadásul folyamatosan ellenőrzik, hogyan alakul, átvilágítják, és minél több oldalt dolgoznak ki, minél több lapocska van rajta, annál ragyogóbb. (Ha a gyémánt érezné, biztos mondaná, hogy fáj, ahogyan ketté, vagy többfelé hasítják, vagy ahogyan dörzsölik). Ha még valamit ki akarnék hozni ebből a hasonlatból, akkor azt, hogy ehhez kell egy külső személy is, tehát nem önmagától lesz ragyogó, bár úgy tűnik, hogy az önreflexió magányos dolog, de csak külső szemlélő számára lehet az.” (BÁ)

A G kérdésre adott válaszok szerint a legfontosabb a napi meditálás és az önismereti irányok ötvözése, és az elméletek elsajátítása.

 

VI. Következtetések                   

 E dolgozat célja a következő két hipotézis igazolása volt:

  1. Az útkeresők többsége számára az önismereti és a meditációs út nincs összekapcsolódva.
  2. Léteznek olyan meditációs technikák, amelyek képesek az önismereti és a meditációban megszerezhető változások integrálására, azaz mindkét fejlődési utat támogatják.

Az igazolás érdekében először bemutattam Ken Wilber AQAL elméletének két markáns irányvonalát, a felnövés és a felébredés téziseit. A felébredés elméletének kibontásához áttekintettem néhány buddhista megközelítést a tudatállapotok szintjeinek tekintetében. Ezt követően bemutattam A Legtiszteletreméltóbb Dr. Khammai Dhammasami buddhista mestertanító mettā meditációjának elméletét és gyakorlatát. A hipotézisek igazolása érdekében illusztrációképpen 57 fő részételével kérdőíves felmérést végeztem, illetve saját tanítványaimmal kezdeményeztem beszélgetést a mettā meditáció előnyeivel kapcsolatosan, továbbá 3 tanítványommal strukturált mélyinterjús adatfelvétel is készült.

Az első hipotézist végül egy kontrollcsoport bevonásával sikerült részlegesen igazolni.   Egyértelművé vált, hogy azok számára, akik először az elmélet oldaláról közelítettek a buddhizmushoz, többnyire még a meditálás mindennapi gyakorlata is hiányzik, itt az önismereti (a felnövekedés) tudatossága is kevésbé jelenik meg (legalábbis a kérdésekre adott válaszokban kevésbé érhető tetten), mint azoknál, akik a meditációs praxis oldaláról indultak, és a napi gyakorlást vagy megelőzte, vagy kísérőjelenségként követte az önismereti vonal. A kutatásból egyértelműen láthatóvá vált, hogy ez a két irány egymást kölcsönösen erősíti, olyan, mintha az egyikben való tudatosság és jelenlét a másik oldalon is hatna, és ott is mélyebb tudatosságot hozna létre. Wilber és munkatársai is hangsúlyozzák, hogy gyakorlatilag mindegyik felnövekedési szinthez hozzákapcsolhatóak a felébredés magasabb szintjei, de nagyon valószínűtlen, hogy a megvilágosodás tudatállapota meg tud jelenni a racionális szint alatti területeken. Az ő kutatásaik szerint a világ népességének kb. 5%-a van olyan tudatossági szinten, hogy ezt a két utat összekapcsolja és látja az összekapcsolás gyakorlati előnyeit. Ez igazoldódott itt is, nincs meg még ennél a kitüntetett mintánál sem (több éve meditálók, főiskolára járók) ez a fajta tudatosság.

A második hipotézis igazolására A Legtiszteletreméltóbb dr. Khammai Dhammasami mettā technikájának elméletét és gyakorlatát mutattam be, majd a tanítványokkal való beszélgetés és a strukturált interjúk igazolták vissza a gyakorlatból azt, hogy a technika alkalmas a két út, a felnövés és a felébredés szintjeinek együttes fejlesztésére. A kutatás során több más „hasonlóság” is felszínre került, például a vipassanā meditációk elengedése és nyugati szerzők elengedéstechnikája közötti átjárhatóság, annak felismerése, hogy ezek a módszerek a felnövekedés és a felébredés szintjeire egyaránt hatnak. Ezekhez a módszerekhez elengedhetetlen a napi szintű meditációs praxis kialakítása, a hétköznapi tudatosság fejlesztése és a két rendszert összekapcsoló megközelítések. Szerencsére számos törekvés van a világban jelenleg is a tudomány és a buddhizmus összekapcsolására (pl. Őszentsége a Dalai Láma által létrehozott Mind&Life Institute). 

Dolgozatom távolabbi célja volt az is, hogy egy olyan megközelítés alapjait tegyem le, ahol a két holarchikus fejlődési irány a tanítási gyakorlatban együtt jelenik meg. Tanítói tapasztalataim szerint nagy szükség van arra, hogy az emberek a szenvedést több oldalról tudják megközelíteni, és ezen keresztül érezhető változásokat hozzon számukra a napi szintű meditációs gyakorlat, az elvonulásokba való bekapcsolódás, a buddhista és pszichológiai alapismeretek megszerzése. Ezt az elmélyült tudatos munkát igénylő megközelítést meditációs konzultációkkal segítem, ahol a két rendszer együttes átlátásához kínálok fogódzókat. Fontosnak tartom, hogy magamat is folyamatosan fejlesszem, így folyamatosan végzek saját önismereti munkát különféle nyugati technikák alkalmazásával; napi meditációs gyakorlatomban Mahasi Sayadaw és The-inn-gu Sayadaw vipassanā technikái, A Legtiszteletreméltóbb dr. Khammai Dhammasami mettā technikája és PaAuk Sayadaw ānāpānasati megközelítése szerepel. Mindegyik technikát avatott mianmari szerzetesektől tanultam itthon és Mianmarban. Minden lehetőséget igyekszem megragadni annak érdekében, hogy fejlesszem magam e területeken.

Hálával tartozom A Tan Kapuja Buddhista Főiskola alapítóinak és tanárainak azért, hogy itt az elméleti tudásom is bővülhetett.

 

 

VII. Hivatkozások                      

Aggamahāpaṇḍita Bhaddanta Dr. Rewata Dhamma 2004. Process of Consciousness and Matter. Birmingham: Triple Gem Publications.

Análajó 2007. Szatipatthána, a megvalósítás egyenes útja. Budapest: A Tan Kapuja Buddhista Főiskola.

Ballentine, Rudolph — Szvámi Ráma 2006. Jóga és Pszichoterápia. A tudat evolúciója. Budapest: Mandala Véda Kiadó Kft.

Bhikkhu Bodhi 2007. A Comprehensive Manual of Abhidhamma. Charleston: Buddhist Fellowship.

Buddhadāsa Bhikkhu 1989. Mindfulness with Breathing. Unveiling the Secrets of Life. Thailand, Bangkok: The Dhamma Study and Practice Group.

Beck, Don – Cowan, Christopher 1996. Spiral Dynamics: Mastering Values, Leadership, and Change: Blackwell Publishing.

Maslow, Abraham — Assagioli, Roberto — Wilber, Ken 2007. Bevezetés a transzperszonális pszichológiába. Válogatás Abraham Maslow, Robert Assagioli és Ken Wilber írásaiból. Budapest: Ursus Libris.

Hawkins, David R. 2014. Elengedés. Az önátadás útja. Budapest: Filosz.

Y. Karunadasa 2010. The Theravāda Abhidhamma. Hong Kong: University of Hong Kong.

Kornfield, Jack 2017. A bölcs szív. Budapest: Ursus Libris.

Maslow, Abraham 2016. A lét pszichológiája felé. Bevezetés a humanisztikus pszichológiába. Budapest: Ursus Libris.

Márkus Tamás 2018. Integrál szerelem2. A szerelem és a szeretet a személyiségfejlődésben. Az intimitás fejlődésvonala. Budapest: Magánkiadás.

Bhikkhu Ñāṇamoli 2011. Visuddhimagga. The Path of Purification. Sri Lanka: Buddhist Publication Society. 

Pressing Lajos: Az evoulúcióról buddhista szemmel. Ökotáj 2007 (37-38):35-43 (http://www.okotaj.hu/szamok/37-38/ot37-07.htm)

Teingl-Takács László 1997. A jógácsára filozófiája. Budapest: Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó

Tiszteletreméltó Dhammasami, dr. Khammai 2018. Tudatos jelenlét könnyedén. Budapest: Koncentráció-Moralitás-Bölcsesség Buddhista Vipassana Alapítvány.

Tiszteletreméltó Mahasi Sayadaw 1990. Satipaṭṭhana Vipassanā Insight through Mindfulness. Sri Lanka: The Wheel Publication.

Wilber, Ken 2011. Integral Psychology: Consciousness, Spirit, Psychology, Therapy. Boston & London: Shambala.

Wilber, Ken 2014. The Fourth Turning. Imagining of Evolution of an Integral Buddhism. Boston & London: Shambala.

Wilber, Ken 2014. Integral Buddhism. Boulder, Colorado: Shambala Publications.

Wilber, Ken 2016. Integrál meditáció. Budapest: Ursus Libris.

Wilber, Ken 2017. The Religion of Tomorrow. A vision for the future of the great traditions. Boulder, Colorado: Shambala Publications. 

Ken Wilber, Jack Engler, Daniel P. Brown 1986. Transformations of Consciousness: Conventional and Contemplative Perspectives of Development. Boston: Shambala.

 

Internetes letöltések (2021. február 18.)

https://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an11/an11.016.than.html

https://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an05/an05.196.than.html

http://www.urbandharma.org/pdf2/milinda-new.pdf

https://www.accesstoinsight.org/lib/authors/kawasaki/bl144.html

 

 

VIII. Melléklet                 

 1. Kérdőív kérdései

Önismeret és meditáció

Kedves Válaszadó! Szakdolgozatot írok a Tan Kapuja Buddhista Főiskola mesterképzésén. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a meditációt gyakorlók használnak-e, s ha igen, milyen önismereti, önfejlesztő technikákat életminőségük javítására. Hálásan várom a válaszaidat a dolgozat hipotéziseinek igazolásához! Ha bármilyen kérdésed merül fel, kérlek jelezd: czike.klara@pandita.hu

*Kötelező

1. Meditációs gyakorlatod *
Kezdő gyakorló vagyok

Haladó gyakorló vagyok (legalább egy éve rendszeresen meditálok, elvonuláson is voltam már)

2. Az alábbi technikákat próbáltad: *
Vezetett meditáció/relaxáció (online vagy egyedül)
Mindfulness meditáció
Vipassana meditációs techinkák
Koncentrációs meditációk
Vizualizációs technikák
Metta meditáció

Egyéb:

3. Életkorod *
18-25
26-40
41-60

61+

4. Nemed *
Férfi

5. Lakóhelyed *
Budapest vagy Pest megye
Vidéki nagyváros
Vidéki kisebb település

Egyéb

6. Nyugati önismereti munkád: a meditációval való találkozást megelőzően már rendszeresen használtad az alábbi módszereket (többet is lehet jelölni): *
Pszichoanalízis
Családállítás
Hipnoterápia
Családterápia
Párterápia
Csoportterápia
Művészetterápia

Egyéb:

7. Mikor fordultál először terápiás módszerekhez? *

Dátum

8. Milyen problémával fordultál ezekhez a módszerekhez (többet is választhatsz)? *
szorongás
pánikbetegség
gyászfeldolgozás
válás
depresszió
testi tünetek, fizikai betegség

Egyéb:

9. Segített-e a választott módszer, és mennyi ideig használtad? Fejtsd ki kérlek! *

Saját válasz

10. Mikor találkoztál a meditációval és hogyan? Fejtsd ki kérlek! *

Saját válasz

11. Mit gondolsz arról, hogy a nyugati, vagy a keleti módszerek segítenek jobban a nehézségek csökkentésében? Fejtsd ki kérlek! *

Saját válasz

12. Neked melyik módszer hogyan segített? Fejtsd ki kérlek! *

Saját válasz

13. Milyen külső támogatásra lesz szüksége a jövő emberének ahhoz, hogy minőségi, önreflektív életet éljen? Fejtsd ki kérlek! *

Saját válasz

14. Kinek ajánlanád a meditációt, mint támogató eszközt? Fejtsd ki kérlek! *

Saját válasz

15. Következő életnehézségeidet milyen módszer támogatásával fogod megoldani? *
Nyugati módszer
Keleti módszer

Mindkettő

16. Amit nem kérdeztem meg ebben a témában, de szeretnéd elmondani:

Saját válasz

Küldés

 

2. Strukturált interjú kérdései

A Jártál-e nyugati terápiába, milyen nehézséggel kerestél fel ilyen szakembert?

B Milyen meditációs technikákkal kerültél eddig kapcsolatba, melyik hogyan támogatott?

C Van-e kapcsolat a nyugati és a keleti módszerek között?

D Van-e olyan módszer, amelyik a felnövekedést és a felébredést egyszerre segíti?

E Lehet-e teljes az önreflexió csak az egyik, vagy csak a másik módszerrel?

F Milyen módszerek segítik a traumák feldolgozását?

G Milyen módszert ajánlanál annak, aki most indul el?

 

3. Az ábrák jegyzéke

Szám

Cím

Oldalszám

1.

Hierarchia és holarchia

6

2.

Kvadránsok, szintek, vonalak, állapotok, típusok

10

3.

A különböző szintek közötti mozgás

13

4.

Tudatstruktúrák (integrál pszichográf)

14

5.

Tudatállapotok és tudatállapot szintek jellemzői (Megfigyelő Pontok)

16

6.

A Wilber-Combs mátrix (Tudatállapot szintek)

18

7.

A Wilber-Combs mátrix kérdéses szintjei

19

8.

Brahmā vihāra

28

9.

Kipróbált meditációs technikák

32

10.

Kipróbált meditációs technikák (%)

32

11.

Nyugati önismereti munkád: a meditációval való találkozást megelőzően már rendszeresen használtad az alábbi módszereket?

33

12.

Milyen problémával fordultál ezekhez a módszerekhez?

33

13.

Segített-e a választott módszer?

34

14.

Következő életnehézségeidet milyen módszer támogatásával fogod megoldani?

35

15.

Nyugati önismereti munkád: a meditációval való találkozást megelőzően már rendszeresen használtad az alábbi módszereket?

40

 

 

[1] Wilber 2016: 180.

[2] Ken Wilber amerikai tudós, az integrál filozófiai és pszichológiai szemlélet megalkotója. Munkáiban a nyugati és a keleti elméleteket ötvözi. Zen gyakorló, több munkája ismert a hit és vallások kérdéskörében is.

[3] A Legtiszteletreméltóbb dr. Khammai Dhammasami burmai származású vezető theravāda szerzetes, keleten és nyugaton is tanít, 30 éve alapít kolostorokat világszerte. A hatodik általa kezdeményezett kolostor Magyarországon épül, 14 éve tanítja az itteni gyakorlókat. Doktori disszertációját az oxfordi egyetemen védte buddhizmusból, jelenleg a burmai Shan State Buddhista Egyetem alapítója, rektora, tanára.

[4] Dr. Pyi Kyaw a londoni King’s College professzora, buddhista közgazdaságtanból és Abhidhammából írta a doktori disszertációját. 2014 óta tanít Magyarországon Abhidhammát és vipassanā meditációs technikákat. A Shan State Buddhista Egyetem dékánja.

[5] Pressing 2007: 35-43.

[6] Buddhadāsa Bhikkhu 1989: 5.

[7] Wilber 2017: 141.

[8] Wilber-Engler-Brown 1986.

[9] Beck-Cowan 1996.

[10] Márkus 2018: 76.

[11] Márkus 2018: 76.

[12] Márkus 2018: 78.

[13] Bhikkhu Ñāṇamoli 2011.

[14] Tiszteletreméltó Mahasi Sayadaw 1990.

[15] Aggamahāpaṇḍita Bhaddanta - Dr. Rewata Dhamma 2004: 11.

[16] URL: https://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an11/an11.016.than.html [letöltve: 2021.február 18.].

[17] URL: https://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an05/an05.196.than.html [letöltve: 2021.február 18.].

[18] URL: http://www.urbandharma.org/pdf2/milinda-new.pdf [letöltve: 2021.február 18.].

[19] URL: https://www.accesstoinsight.org/lib/authors/kawasaki/bl144.html [letöltve: 2021.február 18.].

[20] Wilber 2017: 674.

[21] Teingl-Takács 1997.

[22] A Legtiszteletreméltóbb Dhammasami 2018.

Asóka, India szent császára

„Minden ember a gyermekem. Ahogy saját gyermekeimnek azt kívánom, hogy ennek s a következő világnak minden java és boldogsága az övék legyen, ezt kívánom minden más embernek is.”

kep1.jpg

Írta: Háriné Gregorics Judit

 

Kurzus: India története 1.

2014/15

 

Tartalomjegyzék

Miért Asókát választottam a házi dolgozatom témájául?
Dolgozatom szerkezete
Asóka életének fontosabb mozzanatai
Metanoia
Külpolitika
Közigazgatás
Vallási türelem
A Dharma kiáradása
Belpolitika
Sztúpák
Asóka uralkodásának utolsó évei
India Asóka halála után
A szakirodalmak összevetése
Összegzés
Asóka hatása ma
Felhasznált irodalom

 

 

Miért Asókát választottam a házi dolgozatom témájául?

Sok évvel ezelőtt gimnazistaként és tanítóképzősként az iskolapadban nem is hallottam Asókáról. Nem emlékszem, hogy valaha is találkoztam volna a nevével. Néhány éve hallottam először róla egy előadáson. Azonnal felkaptam rá a fejemet, hisz irreálisan szépnek tűnik az a kép, amit róla tudni lehet. Annyira egyedülálló az életműve, hogy lehetetlen nem odafigyelni rá.

 kep2.jpgAsóka koráról sok, különféle lelet maradt fenn Indiában és a környező országokban is, tehát a történészek hiteles korrajzot tudnak felvázolni. A leghíresebbek Asóka ediktuma[1]: szikla- oszlop- és barlangrendeletei.

„E feliratok az ind írásbeliség első ránk maradt emlékei.”[2]

Az Asókának tulajdonított oszlopokkal kapcsolatos újabb álláspont az, hogy egy részük bizonyosan megelőzi Asóka uralkodását, de ő volt az, aki felirattal látta el őket.”[3]

E feliratokkal tisztelgett Gautama Sziddhárta előtt, az oszlopokra Buddha életének és tanításainak, illetve saját uralkodásának fontosabb eseményeit és rendeleteit vésette.[4] Hogy milyen jelentős személyiség volt ő a buddhista tradícióban, arról számos róla szóló történet tanúskodik, például az Asóka-avadana és a Sri Lanka-i krónikák.[5]

 

Dolgozatom szerkezete

Menet közben úgy állt össze a dolgozatom, hogy összegyűjtögettem a fellelhető irodalmakból Asóka életének, munkásságának fontosnak ítélt mozzanatait, és mindegyik felett egy kicsit elmélkedtem.

 

Asóka életének fontosabb mozzanatai

Nézzük csak, mi található a világhálón Asókáról (kb. 274-232), a Maurja-dinasztia utolsó jelentős uralkodójáról[6], Csandragupta unokájáról, Binduszára fiáról!

„Asókának a kalingai háború után küldetésévé vált a Dharma tanulmányozása, a Dharma szerinti cselekvés és a Dharma elsajátítása. Asóka szándéka az volt, hogy az összes vallás és szekta művelje a Dharmát. Rendeleteiben a Dharma és a jólét szorosan kapcsolódnak egymáshoz, nem térítő célzatúak. Asóka tevékenységeinek a középpontjában az erkölcs állt, a törvény lényege nem vallási vagy politikai, hanem a befelé tekintés és a mások iránti tisztelet.”[7]

„…arra törekedett, hogy javítson alattvalói sorsán az egész birodalomban.”[8]

Ez annyira szép és idilli, hogy már hihetetlen. Napokig spekuláltunk a családommal azon, hogy hallottunk-e olyan uralkodóról, aki valóban jót akart az alattvalóinak, és meg is valósította. Élt néhány karizmatikus király, aki népszerű volt, a népe szerette, voltak uralkodók, akik erős központosított hatalmat hoztak létre, általában zászlójukra is tűzték Krisztus tanait, de ez nem járt együtt népjóléttel, sőt, esetenként inkább az ellenkezőjével.

„…bátyjai ellen vívott háborúban nyerte el a királyi trónt."[9]

"…a ceyloni buddhista egyháztörténet írja, hogy Asóka megölette bátyját, a trón várományosát: Szuszímát."[10]

"Maga a trónviszály színesen tárul elénk a buddhista forrásokból."[11]

2300 évvel ezelőtt is csak úgy működtek az emberi lélek mozgatórugói, mint a későbbiek során. A hatalom birtoklásáért az ember képes mindenféle aljasságra. Nemcsak Asóka harcolt fegyverrel a fivérei ellen, példáért nem kell messze menni, találhatunk jónéhány hasonló történetet akár az Árpád-házban is: pl. a Tihanyban nyugvó I. András és Béla fivére, I. Imre és András testvére, IV. Béla és István fia között is háborúskodás zajlott a trónért.

 

Metanoia

"Asóka, Kr. e. 268-ban [...] nyerte el a királyi trónt, majd folytatta a hódítást Kalinga keleti partvidékének elfoglalásával, amely az államkincstár elképesztő megcsapolásával, rengeteg emberélet kioltásával és népek áttelepítésével járt. Állítólag a mészárlás miatt Asóka lelki válságba került, és — egy karizmatikus szerzetes hatására — buddhista lett.”[12]

Vajon Asókában mi váltotta ki a változást? Hogyan is történhetett a pálfordulása?

Amikor egy felnőtt vagy gyerek egyik pillanatról a másikra egy pozitív változáson megy át, ez mindig lenyűgöz. A fafejű, meggyőzhetetlen katonatiszt egyszer csak meghallja mások véleményét, a bukdácsoló tinédzser 15 tizedet javít az átlagán, a házisárkány feleség megértéssel fordul a párjához, a begubódzó kamasz barátságos, közvetlen felnőtté érik… Mi lehet az a hatás, ami ezt kiváltja? Nagy talány ez, túl van a szavakba foglalhatón.

 

Külpolitika

„Habár seregeit harckészültségben tartotta, Kalingát pedig vaskézzel irányította, ettől kezdve Asóka békés politikát folytatott."[13]

"Nem mondott le az aktív külpolitikáról, csak megváltoztatta módszereit. [...] Főként ideológiai és diplomáciai megoldásokat választott."[14]

Ismerve a történelmet és az alapvető emberi tulajdonságokat (hatalomvágy, visszaélés a másik gyengeségével), gyanítom, hogy ízekre szedték volna szomszédai a Maurja-birodalmat, azonnal kihasználták volna Asóka békés szellemiségét. Szinte tálcán kínálja országát szomszéd hatalmaknak az az uralkodó, aki a békét keresi, aki a nemártást hirdeti és éli, aki nem fog fegyvert. A másik gyengeségével szinte mindannyian visszaélünk, talán csak a mértékben különbözünk egymástól, és esetleg nem vesszük észre, amikor mi magunk műveljük. Aki ez tagadja, annak gyenge az önismerete. Az emberi kapcsolatok egyik legalapvetőbb mozzanata a határok megállapítása: a másik mit tűr el tőlünk és mit nem. A határcölöpöket minduntalan „leverjük”, és rendszeresen megpróbáljuk a saját térfelünket növelni. A tanítványaim nap mint nap próbálgatják, hogy nincs-e éppen gyengébb pillanatom, és ha van, hát letolnak a színről, leeszik a fejemről a hajat. Nincs kegyelem, toppon kell lenni, ha 32 erőtől duzzadó sajtkukacot kell kordában tartani. Ez így természetes.

Ahogyan zajlik az élet a családokban, az iskolákban, ugyanazok az erővonalak hatnak állami szinten is. Ugyanazokkal az emberi gyengeségekkel kell szembenéznie egy királynak, egy munkahelyi vezetőnek, mint egy tanító néninek, a felszínen látszó különbségek alatt ott feszülnek az emberi nem azonos hajtóerői.

Asóka békés belpolitikája csak úgy valósulhatott meg, hogy közben kőkeményen jelezte szomszédainak: nem érdemes vele ujjat húzni. Igazi reálpolitikus lehetett, akit nem vitt el az ahimszá gyakorlása egy irreális, valóságtól elszakadt irányba.

„…birodalmához újabb tartományokat csatolt – immár békésebb hatalmai eszközökkel”[15]

Más forrásokban nem találtam utalást a békés terjeszkedésre, a „politikai függőség”[16]-et, gondolom, talán házasságok, adómenteséget kínáló szerződések révén érhette el.

 

Közigazgatás

"Átvette és továbbfejlesztette a birodalmi közigazgatási rendszert. [...] az állam központjában a korlátlan hatalommal rendelkező uralkodó állt. [...] az udvar két legfontosabb politikai szervezete a minisztertanács (mantri-parisad) és a királyi gyűlés (szabhá) volt."[17]

A tartományi kormányzás intézményi hálózata lenyűgöző. Wojtilla részletesen leírja a mintaszerűen felépített államszervezetet: a király az országot 4 részre osztotta, élén egy-egy alkirállyal. Az országrészeket tartományokra, körzetekre, falucsoportokra és falvakra osztotta. Fejlett rendőri és besúgóhálózat és kémek sora szállította a naprakész híreket az uralkodónak.[18]

Városi hivatalnokok ellenőrizték a középítkezéseket, a köztisztaságot, a szentélyeket, a tűzvédelmet (a városok főként fából épültek), a városi élet szigorú szabályait. Az éjszakát jelző szignál után tilos volt az utcán tartózkodni, ha pedig valaki a királyi palota közelében járt, bebörtönözték és megbírságolták.[19]

A király kőkemény biztonsági szabályok között élt, így aztán, szerencsére, nem érte utol az erőszakos halál idejekorán, mint a hozzá fogható történelemformáló, hithű személyiségeket:

kep3.jpg

 

 

 

Mahátma Gandhit, a függetlenségi mozgalom vezéralakját,

 

 

kep4.jpg

 

 

Indira Gandhi miniszterelnököt,

 

  

kep5.jpg

 

 

 fiát, Radzsiv Gandhi miniszterelnököt.

 

 

„Az emberek többsége falvakban élt, szigorú rendnek alávetett közösségekben. A falvakat fal vette körül, e körül pedig gyalogösvény húzódott. Két, derékszögben kereszteződő út négy részre osztott minden falut, elkülönítve egymástól a négy kaszt lakóhelyét. Az útkereszteződésnél egy mesterséges dombon fügefa nőtt, ennek árnyékában gyűltek össze tanácskozni a falu vénei. Az utakat négy fakapu zárta el. Az útkereszteződésnél hatalmas oszlopokat emeltek a nevezetesebb események emlékére. […] A falut nemcsak azért vették körül fallal, hogy megvédje a lakosokat az ellenségtől, hanem a gonosz szellemektől is. Az útkereszteződésnél emelkedő fa a természeti erők jelképe volt. Az utak a négy égtáj felé mutattak.”[20]

Tehát a lakosság mindennapi élete is alaposan megszervezett volt, materiális és szellemi szinten is. A közösségi élet döntő fontosságú. Hogy mi történik egy atomjaira hullott társadalomban, ahol az emberi lelket megtartó közösségek eltűnőfélben vannak? Elég magunk köré vetnünk pár pillantást. Az iskolába érkező apróságok énközpontúsága szemet szúróan erősödik.

 

Vallási türelem

"Minden hitfelekezet iránt tiszteletet tanúsított, és teljes szabadságot adott nekik, hogy hitelveik szerint éljenek, csak belső értékeik gyarapítására buzdította őket. Figyelmeztetett mások hitének tiszteletben tartására, jó oldalaik dicséretére és arra, hogy tartózkodjanak mások nézeteinek indulatos, ellenséges bírálatától." [21]

A vallási türelemnek ilyen mérvű megvalósítása már tényleg hihetetlen. Semmi máglyahalál a szeretet nevében, semmi kínzás, semmi büntetés a máshitűeknek, semmi tűzzel-vassal való meggyőzés? Lehet ezt megvalósítani, nemcsak vizet prédikálni és bort inni? Úgy tűnik, lehet, mert ő megvalósította.

Buddhista volt, de nem szerzetes-király, ahogy néhányan feltételezik, hanem világiként, upászakaként tartotta kézben a hatalom gyeplőjét. Bár a buddhista közösségeket különösen pártfogolta, nem tette államvallássá a buddhizmust. Ediktumain a felekezetek békés egyesítését propagálja.[22]

Az idilli képre a realitás árnyékát vetik Kotovszkijék. Szerintük bizonyos értelemben kénytelen volt a vallási türelem politikáját gyakorolni, mert meglehetősen erősek voltak az egyéb irányzatok. Így elkerülhette az erős bráhmani réteggel, az ádzsívidákkal és a dzsainákkal való konfrontálódást. Külön állami hivatalnokok vigyáztak a Dharma követelményeinek betartására. Ezek a tisztviselők különféle vallások követői közül kerültek ki. Ez a politika biztosította a lakosság különböző csoportjai feletti ellenőrzést és a szeparatizmus elleni harcot.[23]

 

A Dharma kiáradása

„…számos távoli országba küldött buddhista missziót[...] Sri Lankára, […] Észak-Kanarába, Karnatakába, Kasmírba, a Himálaja vidékére, Burmába, a baktriai görög királyságokba is. [...] a vallás terjedése olyan hatalmas lendületet kapott, amely hosszú távú és messzire ható következményekkel járt.[24]

A Dharma általi hódítást megvalósította, melynek elsősorban nem rövid távú következménye volt, tehát nem a birodalma növekedett még az uralkodása alatt (amire az uralkodók általában törekednek), hanem képes volt ennél hosszabb távon gondolkodni. Ez igazán tiszteletreméltó.

 

Belpolitika

"Kemény kézzel próbálta megakadályozni a renden belüli szakadásokat.”[25]

„…nevét összefüggésbe hozzák a harmadik buddhista zsinattal is, amelyet […] egy helyi konfliktus rendezésére hívtak össze, amely a pátaliputrai szanghával volt kapcsolatban, […] hogy rendezze a helyzetet, amely az egész szanghát rossz hírbe keverte.[26]

Az a jó vezető, aki keménykezű, következetes, aki, ha kell, büntet. Erős, de emberséges. A gyerekek is jobban szeretik az erőskezű pedagógust a kedves erélytelennél. Ott jó lenni, ahol a vezető határozottan, kiszámíthatóan, jó szándékkal irányít, nem pedig anarchiában.

„A dharma gyakorlati megvalósítása érdekében Asóka időnként körutakat tett, falusi embereknek hirdette a dharma tanait, és enyhítette szenvedésüket; magas rangú tisztviselőinek hivatali kötelességük végzése mellett ugyanezt parancsolta meg; figyelmeztette hivatalnokait, hogy mindig ismerjék jól a köznép örömét és bánatát, az igazságszolgáltatásban pedig gyorsak és pártatlanok legyenek. A főtisztviselők egy külön csoportját, a „dharma-minisztereket” a dharma szerint végzett munka serkentésével, a nyomorúság enyhítésével, s azzal bízta meg, hogy legyenek figyelemmel a nők, a peremvidékeken élők, a különféle vallási közösségek sajátos igényeire. Elrendelte, hogy a közjót érintő fejleményeket mindig jelentsék neki. A közösséget szolgáló intézkedései közé tartozott még a kórházak létesítése és a gyógyszerellátás megszervezése emberek és állatok számára, út menti fák és ligetek ültetése, kutak ásása, pihenőhelyek és itatók létesítése.”[27]

Soha, sehol nem hallottam még olyan uralkodóról, aki valóban az alattvalóiért ilyen közvetlen módon ennyit tett volna. Ez egyszerűen lenyűgöző.

De mocorog a fejemben a kisördög, hogy mint vélekedhetett az uralkodó rendeleteiről a végrehajtó hatalom, és milyen mértékben hajtotta végre. Akkortájt majdnem az egész szubkontinens a birodalomhoz tartozott. Hatalmas terület ez, hát még az akkori infrastruktúra mellett. A hivatalnokréteg erkölcsi színvonala az uralkodó rendeleteitől nem nő meg automatikusan. Vajon milyen mértékben kerülhetett át a gyakorlatba az uralkodó szándéka a köznép örömei és bánatai tekintetében? Igaz, ha csak részlegesen is teljesült, már az is hatalmas jólétet jelent egy despota uralkodásához képest.

 

Sztúpák

"Buddha halála után ereklyéit nyolc részre osztották, és szétosztották azoknak a fejedelmeknek, akik igényt tartottak rá. A részeket sztúpákba helyezték. Asóka kiásatta ezeket az ereklyéket, és apró adagokra osztotta őket, amelyeket szétküldött birodalma minden részébe. A hagyomány szerint befogadásukra 84000 sztúpát emeltetett." [28]

A művészetekre is maradandó hatást gyakorolt. Az általa készíttetett ediktumok, szobrok, sztupák, kegyhelyek, épületek[29] mind tanúi nagyságának.

 

Asóka uralkodásának utolsó évei

"Utolsó évei nehézségek közepette teltek el. Családi viszály és pénzügyi problémák terhelték az öregedő uralkodót."[30]

A buddhista gyülekezetnek olyan pazar ajándékot adott, mellyel tönkretette az államkincstárt. A trónörökös, Szamprati nem teljesítette Asóka rendeleteit. Az országban súlyos pénzügyi helyzet alakult ki, felkelések robbantak ki. A király elleni összeesküvésben még a királynő, a buddhistaellenes Trisjaraksitá is részt vett.[31]

„Az Asóka-avadana feljegyzi, hogy midőn Asóka, halálos betegségben szenvedve, életének végéhez közeledett, a szanghának adományozta az állami vagyon és a saját kincsei java részét. Erre miniszterei, gazdasági összeomlástól tartva, nyilván megtagadták tőle a kincstár feletti rendelkezés jogát, és megfosztották hatalmától.”[32]

Úgy tűnik, Asóka a halál kapujában elvesztette a realitásérzékét. Az állami vagyon nem az uralkodó magánvagyona, nem rendelkezhet vele szabadon, nincs joga odaadományozni.

 

India Asóka halála után

„Asóka halála után a Maurja-birodalom szétesett, a király munkáját senki sem folytatta.”

Őt is utolérte az, ami a legtöbb nagy államférfit: a művét senki sem tudta folytatni. Próbálok ellenpéldát találni, de nem lelek. A nagy győzelmek, a nagy birodalmak, egy-egy ország virágzó korszaka, úgy tűnik, az idők szaván és aktuális vezetőn áll vagy bukik. A karizmatikus nagy vezetők műve a halálukkal szertefoszlik. Elég, ha Attilára, Mátyásra, Napóleonra gondolunk, a sor végeláthatatlan.

„Asóka halála után összeomlott a Maurja-birodalom, s az új uralkodó […] üldözte a buddhizmust.[33]

Ez szinte természetes. A vezetők közelében mindig megtaláljuk a hataloméhes, jellemtelen sleppet, akiket megbabonáz a mások feletti uralkodás közelsége. Az erőskezű, nemes célokat követő vezetővel nem mernek szembeszállni, de mihelyt ő eltűnik, a felhalmozódott gyilkos indulatok utat törnek maguknak.

Talán nincs is példa arra, hogy egy nagy uralkodó után a birodalma ne esne szét. Asóka esetében ennek az alábbi okai lehettek:

  • Tehetségtelen utódok.
  • A hindu papi rend ellenszenve, melyet Asóka azzal vívott ki, hogy erkölcsileg támogatta a buddhista közösségeket, hatalmas adományokat juttatott nekik, és betiltotta az állatáldozatokat.
  • A királyi udvar elégedetlensége.
  • A túlfejlesztett birodalmi hivatali apparátus kincstárra rótt súlyos terhei.
  • Adományoktól kiürült államkincstár.
  • Wojtilla még felrója Asókának, hogy "nem vette figyelembe India északnyugati határán gyülekező viharfelhőket. Ez később a sakák, baktriai görögök és kusánok hódításaiban jelentkezett."[34] – Bár nem értek hozzá, itt harcba szállnék Wojtillával, védelmembe venném Asókát, nem mintha neki szüksége lenne erre. Az időt nem lehet megállítani, a nagy történelmi irányvonalak ellen nincs mit tenni. A népvándorlásszerű mozgások időnként végigsöpörnek az országokon, földrészeken, megállíthatatlanul. Nem hiszem, hogy a későbbi támadásokért a felelősséget rá kellene terhelni Asókára. Nekem ez bűnbakképzésnek tűnik. Van, amit meg tud tenni egy ember, és van, amit nem. Az emberi energia véges, képtelenség mindenhol tökéletesen helyt állni, mindent tökéletesen előre látni, minden jövőbeni bajt elhárítani. Könnyű mesterség utólag okosnak lenni. Asóka egész életműve mutatja lenyűgöző nagyságát, kár megdobálni sárral, nem ezt érdemli.

 

A szakirodalmak összevetése

Rendkívül érdekes volt egymás után olvasni Asókáról az ajánlott irodalmat. Mindegyik más nézőpontból közelít, mást hangsúlyoz. Amatőr vagyok, tehát az összehasonlításom teljesen szubjektív.

A terebess.hu és a wikipédia egy tökéletes embereszményt vázol fel az olvasónak.

Tenigl-Takács László könyvéből a tisztelet és elismerés árad, érzésem szerint. A fejezet címe magáért beszél: „Asóka, India szent császára”.

Wojtilla Gyula történelmi korrajzon túl alapos leírást ad a gazdasági viszonyokról (mezőgazdaság, kézműipar, kereskedelem, pénzforgalom, állami monopóliumok), a közigazgatásról, a hadseregről és a mindennapi életről (öltözék, ékszerek, testápolás, tálpálkozás). Azonban nem tetszik az a hozzáállása, mellyel a tisztelet emelvényét igyekszik megingatni.[35] Több helyütt fontolgatja, hogy Asókát nem is a magas szintű erkölcsi küldetéstudata vezérelte, hanem csak elbújtatta politikai szándékait az ahimszá eszménye mögé. Ne legyek már naiv, lehet ebben igazság, de valahogy rosszulesett olvasni. Bizonyára nagy tudós Wojtilla, nem is tisztem ezt megítélni, elnézést kérek tőle így ismeretlenül, de akkor is ez érzés kavarog bennem őt olvasva.

Kotovszkijék 12 oldalon keresztül elemzik Asóka korát érzelemmentesen, realitásra törekedve, állásfoglalás nélkül. Részletesen taglalják az adórendszert, a közigazgatást. Alapos, színes korrajzot tárnak az olvasó elé, szinte látható, érzékelhető általuk a kor emberének az élete.

Baktay Ervin könyvcíméhez hűen művészettörténeti szempontból közelít Asókához, tisztelettel említi, mint uralkodót és mint a buddhizmus terjesztőjét. Roppant részletességgel, tudományos alapossággal elemzi az Asóka-oszlopokat, nekem, egyszerű földi halandónak kevésbé felfoghatóan.[36]

Röpke tanulmányaim (és élettapasztalatom) alapján azt gondolom, hogy Asóka rendkívüli, példaértékű uralkodó volt. Életműve önmagáért beszél. És ez a lényeg. Hibázott is, nem is lehet ez másképpen, mindenki hibázik, ki többet, ki kevesebbet, ki fontos, ki lényegtelen kérdésekben. Aztán hogy hiú volt-e, és csúnyasága ellenére „Kedves arcú”[37]-nak tituláltatta magát, ez lényegtelen, erre csak a pletykaéhségünknek van szüksége.

 

Összegzés

Végezetül álljanak itt Asóka kőbe vésett szavai:

„Minden ember a gyermekem. Ahogy saját gyermekeimnek azt kívánom, hogy ennek s a következő világnak minden java és boldogsága az övék legyen, ezt kívánom minden más embernek is.”

Hogy e nemes szavak nemcsak üres frázisok voltak, arra bizonyíték Asóka egész életműve.

„Asóka örökreszólóan beleírta a nevét a világtörténelembe. Uralma alatt első ízben valósult meg India politikai egysége, személye a független indiai államiság jelképe lett. Uralkodási elveiben India legmagasztosabb szellemi hagyományait követte, s példaképül szolgál India nagy gondolkodóinak mind a mai napig.”[38]

Mi tagadás, az elmúlt hetekben Asóka életműve lenyűgözött, beálltam a tisztelői sorába. Örülök, hogy őt választottam a dolgozatom témájául.

 

Asóka hatása ma

Asóka uralmának emléke idővel elhalványult, és a régészek csak a 19. században fedezték fel újra, illetve fejtették meg Asóka szikla- és oszloprendeleteit.[39]

A mai India állami jelképeiben is kifejezi Asóka iránti tiszteletét.

kep6.pngAsóka csakrája a dharmacsakra, a tankeréknek, a Dharma kerekének egyik ábrázolási módja. A keréknek 24 küllője van, melyek ezekkel a jelentésekkel bírnak: szeretet, bátorság, türelem, békesség, kedvesség, jóság, hűség, gyengédség, önkontrollálás, önzetlenség, önfeláldozás, igazmondás, becsületesség, igazság, irgalom, könyörületesség, alázatosság, empátia, szimpátia, isteni tudás, isteni akarat, isteni morál, áhítatos istenfélelem, isten jóságába vetett remény. [40]

 

kep7.pngAsóka csakrája az Indiai Köztársaság nemzeti lobogójának középen látható. A zászlót 1947-ben fogadták el, és a csakra a régebbi zászlókban szereplő rokkát váltotta fel.[41]

 

 

kep8.pngAsóka csakrája India nemzeti emblémáján, Asóka oroszlános oszlopfőjének a talapzatán is megtalálható.

 

 

 

 

 

 

Felhasznált irodalom:

Skilton, Andrew, 2013 (ford. Agócs Tamás): A buddhizmus rövid története. Damaru Könyvkiadó

Tenigl-Takács László, 1997: India története. Medicina Kiadó

Wojtilla Gyula, 1988: A mesés India. Gondolat Kiadó, Budapest

Antonova, K. A.;Bongard-Levin, G. M.; Kotovszkij, G. G., 1981 (ford. Puskás Ildikó és Major István): India története. Kossuth és Gondolat Könyvkiadó, Budapest

Baktay Ervin: India művészete, 1981: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest

Fajcsák Györgyi, 2007: Keleti művészeti lexikon. Budapest, Corvina Kiadó

Harris, Ian (Ford. Bódogh-Szabó Pál) 2010: A buddhizmus képes enciklopédiája. Kossuth Kiadó

Internet:[utolsó megtekintés: 2015. 01.05.]

A fedőlap képe: http://hu.wikipedia.org/wiki/As%C3%B3ka#mediaviewer/File:Indian_relief_from_Amaravati,_Guntur._Preserved_in_Guimet_Museum.jpg

http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/asoka.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/As%C3%B3ka_rendeletei

http://hu.wikipedia.org/wiki/India_m%C5%B1v%C3%A9szete

http://hu.wikipedia.org/wiki/As%C3%B3ka_csakr%C3%A1ja

http://hu.wikipedia.org/wiki/India_c%C3%ADmere

http://hu.wikipedia.org/wiki/India_z%C3%A1szlaja

 

[1] Baktay 82. oldal

[2] Wojtilla 115. oldal

[3] Keleti művészeti lexikon 221. oldal

[4] Wikipédia

[5] Skilton 46. oldal

[6] terebess.hu

[7]wikipédia

[8]Skilton 4.

[9] Harris

[10]Wojtilla

[11] Wojtilla 106.

[12] Harris

[13] Harris

[14] Kotovszkij 54.

[15]Tenigl 66.

[16]Tenigl 66.

[17] Tenigl 67.

[18] Wojtilla 113.

[19] Kotovszkij 61.

[20] Wikipédia

[21]terebess.hu

[22] Kotovszkij 62.

[23] Kotovszkij 64.

[24]Skilton 47.

[25]terebess.hu

[26]Skilton 48.

[27]terebess.hu

[28] Harris 77.

[29] Baktay 82.-95.

[30] Wojtilla 109.

[31] Kotovszkij 64.

[32]Skilton 48.

[33]Skilton 47.

[34] Wojtilla 110.

[35]Wojtilla 107., 109.

[36]Baktay 87., 88.

[37] Wojtilla 106.

[38]Tenigl 65.

[39] Harris 77.

[40] wikipédia

[41] wikipédia

süti beállítások módosítása