"Hetényi Ernőben mérhetetlen vágy élt, hogy másokon segítsen (...), hogy mindenki számára nyitva álljon a lehetőség az őszinte belső megforduláshoz, hogy épüljön fel Magyarországon 49 sztúpa. Az első négy sztúpát ő avatta és szentelte fel."

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Dr. Hetényi Ernő tibetisztikai munkája

Fordítások és kéziratok

 

BA - szakdolgozat

Témavezető tanár: Dr. Kuzder Rita

Írta: Ferenczy Réka Katalin

Budapest

2023

 

Tartalomjegyzék

Bevezetés

Dr. Hetényi Ernő életrajza

A hagyatékról

Dr. Hetényi Ernő és Dr. Ferenczy Éva tibeti tanulmányai

Tibeti tanulmányaikhoz felhasznált szakkönyvek

A Buddhista Misszió tibeti nyelvi írásai

Ferenczy Éva munkái

Tibeti átírások

Tibeti fordítások

Egyéb tibeti témájú kiadványok

Nyomódúc szövegének átírása és fordítása

A Kőrösi Csoma Sándor Intézet felépítése, nemzetközi kapcsolatai

Vélemények Dr. Hetényi Ernő munkájáról

Összegzés

Irodalomjegyzék

 

 

Bevezetés

Hálás vagyok a témáért, mellyel ebben a munkában foglalkozhatok, egyrészt a személyes családi kötődés miatt, másrészt azért, mert a buddhizmuson belül a tibeti buddhizmus áll hozzám a legközelebb, és ebben az írásban e kettőt összeköthetem, nagy örömmel tölt el. Továbbá szeretnék hozzájárulni Dr. Hetényi Ernő és felesége, Dr. Ferenczy Éva munkájának megismertetéséhez azáltal, hogy a családunkra maradt hagyatékot feldolgozva egy újabb szeletet teszek hozzá az eddigi ismeretekhez.

Életük során amellett, hogy mindig szerettem velük lenni, nem éltem a lehetőséggel, hogy a tanítványuk legyek. Ellenben amikor évekkel később elkezdtem mélyrehatóbban foglalkozni a buddhizmussal, és egyre több írás, fénykép, levél stb. a kezembe került tőlük, meglepő párhuzamokat fedeztem fel a munkásságuk és az általam is tanulmányozott tudományterületek között, így egyre többet szerettem volna tudni róluk, és a munkájukról. Ennek lehetősége hosszú évek óta előttem hevert, és nagyon örülök, hogy a főiskolai tanulmányaim végre elindítottak ezen az úton.

Különösen izgalmasak számomra a tibeti nyelvi tanulmányaik, mert a főiskolán magam is tanulom a tibeti nyelvet, ami kezdetektől fogva közel állt a szívemhez, és így bepillantást nyertem abba a folyamatba, ahogyan ők tanulták ezt több évtizeddel ezelőtt.

Természetesen Hetényi Ernő teljes életművének feldolgozása ennél is hosszabb folyamat lenne, ami a későbbi terveim közt szerepel, ezért emelem ki ebben az írásban a tibetológiai munkásságát.

Nem utolsó sorban hálámat és tiszteletemet szeretném kifejezni jelen dolgozattal Hetényi Ernőnek és Ferenczy Évának, amiért ilyen jelentős mennyiségű és minőségű munkával járultak hozzá a Tan megjelenéséhez és elterjedéséhez Magyarországon.

A dolgozatban előforduló tibeti kifejezések átírását Wylie-val adom meg, mivel az általuk használt mellékjeles átírást írógéppel írták, és ezt nehéz lenne lemásolni, de ez nem változtat a pontosságán, a tibetisztika tudomány már túlnyomó többségben a Wylie átírást használja. Az egyszerűsített magyar ejtést pedig a Kuzder Rita tankönyvéből tanultaknak megfelelően.

Váljon minden érző lény javára!

 

Dr. Hetényi Ernő életrajza[1]

(Láma Dharmakirti Padmavadzsra)

1912. február 13-án született Budapesten, evangélikus családban. Édesapja Hetényi-Heidelberg Albert, zeneszerző és karmester, bécsi születésű művész, aki a Monarchia felbomlása után maga döntött a magyar állampolgárság megtartása mellett. Édesanyja, a székely-szász származású Heidel Erzsébet. Ők ketten megismerkedésüktől fogva egy életen át együtt éltek és dolgoztak, a férj szinte egész életét a magyar kabaré megteremtésének, meghonosításának szentelte, felesége pedig a színpadon vitte sikerre férje dalait. Két gyermekük született, Ernő és Lívia.

Hetényi Ernő Budapesten végezte iskoláit, kiváló volt a német nyelvben és irodalomban (hiszen a német második anyanyelve volt), rajongott a magyar irodalomért, főleg a költészetért, szerette a zenét és az egyéni sportokat.

Érettségi után szabadúszó újságíró lett, főleg színházi lapoknak dolgozott, film- és színikritikákat, verseket írt és fordított. Műfordításai mellett könyveit is kiadták.

A ‘30-as években sokat utazott, bejárta egész Európát, az afrikai olasz gyarmatokat, Indiába is eljutott. 1933-ban Olaszországban találkozott Padmával, az osztrák származású buddhista szerzetessel, aki Indiából tért vissza, hogy Németországban missziós munkát végezzen. Két alkalommal 3-3 hónapon át tanította a dharmától elbűvölt fiatalembert. Először Olaszországban, amikor a Nápoly és Bari közti utat kettesben, gyalogosan tették meg, majd 1938-ban Bécsben. Ekkor, Padma kezéből nyerte el a felavatást és lett a buddhista szangha tagja. Padma azzal vált el tőle, hogy a buddhista papi rendhez[2] tartozását közli a németországi buddhista vezetőséggel, és ha szüksége lesz rá, a német egyháznál jelentkezzen hivatalos elismerése ügyében.

A németországi missziósközpont 1952. február 18-án igazolta, hogy Hetényi jogosult Magyarországon buddhista vallási közösséget létrehozni, ekkor alakult meg a Magyarországi Buddhista Misszió, de hivatalosan a magyar állam csak 1957-ben ismerte el a közösség létezését.

A Misszió célja volt kiépíteni, megszilárdítani az első magyar buddhista vallási közösséget, külföldi kapcsolatok segítségével stabilizálni helyzetét, és olyan autonóm vallási közösséggé tenni, amely különböző buddhista irányzatokat, iskolákat képvisel, mint az indiai mahájána, a tibeti vadzsrajána, a japán Amida és a zen többféle hagyománya. Hetényi Ernő véleménye szerint az érdeklődőknek a Buddha tanításával, mint egységes egésszel kell megismerkedniük, hozzá kell jutniuk a buddhizmus irodalmához, szentirataihoz, hogy a Tanítást és annak útmutatásait mindennapi életükben eleven gyakorlattá tehessék. Ez tette szükségessé a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet létrehozását, mely a Buddhista Misszió és az Árja Majtreja Mandala buddhista rend közös alapításaként egyrészt papi szemináriumként, másrészt tudományos intézetként működött, az el nem kötelezett érdeklődők számára is lehetővé téve a Dharma megismerését és tanulmányozását. Az Intézet célkitűzései közé tartozott Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása és a magyar nyelvű buddhista irodalom megteremtése.  

Hetényi Ernő 1950 és 1954 között teológiai tanulmányokat folytatott a Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémián, valamint mint vendéghallgató hat féléven keresztül az ELTE orientalista szakán. Az alábbi tárgyakból vizsgázott: theologia orientalis, a keleti liturgia archeológiája, tibeti filológia, tibeti nyelvi szeminárium, szanszkrit nyelv, lámaista művészettörténet, muzeológiai szakgyakorlat (a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, valamint részt vett a Néprajzi Múzeum lámaista anyagának feldolgozásában), kínai művészet, India festészete, India művészeti és kulturális hatása Délkelet-Ázsiára, India építészete stb.

Az 1938-as buddhista papi[3] felszentelés, majd annak 1952-es írásbeli megerősítése után a következő felszenteléseket nyerte el, illetve kapott képviseleti jogokat a Buddhista Misszió számára: Propagation Bouddhique Mondiale (Brüsszel, 1953), The Harmony Buddhist Mission (Arkansas, USA, 1955, mint Thera), The Western Buddhist Order (London, 1956), Jodo-shin-su (Berlin-Budapest, 1967), Árja Majtreja Mandala (Berlin, 1953, illetve mint önálló rendi tartomány 1954-től) stb. Ez utóbbit Láma Anagarika Govinda alapította Németországban, az akkori közösség vezetője Dapa Kasszapa, Govinda láma személyes tanítványa volt. Hetényi 1956. október 8-án beavatást kapott Dapa Kasszapától a Rendi hierarchia egyenesági leszármazási vonalába. 1956 novemberében pedig a Legfelsőbb Rendi Tanács és Láma Govinda a „doctor philosophiae buddhologiae” címmel ismerte el munkásságát.

A Buddhista Misszió és a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet kb. 30 alapvető buddhológiai szakkönyvet, szövegfordításokat, kommentárokat, többszáz népszerűsítő kiadványt és tanulmányokat jelentetett meg, nagyobb részben Hetényi Ernő munkáit, illetve végzett hallgatók és követők önálló vagy fordított műveit.

Állandó kapcsolatot tartott fenn több külföldi tudományos intézménnyel, egyetemmel, buddhológiai központtal és könyvtárral. A Kőrösi Csoma Sándor intézet felépítésében, megszervezésében és működtetésében egészen halálukig felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott két kiváló magyar orientalista, Baktay Ervin és Felvinczi Takács Zoltán professzorok, az intézet tiszteletbeli elnökei.

Külön említést érdemel Dharmakirti láma bensőséges személyes kapcsolata Őszentsége Erdeni Phel tülku[4] lámával, az ulánbátori Gandan kolostor főapátjával, akivel több alkalommal személyesen is találkozott, felavatásában és áldásában részesült, s akit szellemi atyjának tekintett.

Hetényi igen széles nemzetközi kapcsolatot épített ki a Misszió számára. Személyesen ismerte csaknem az összes jelentős ázsiai buddhista vezetőt, több alkalommal vett részt az Ázsiai Buddhista Békekonferencia ülésein Mongóliában, Burjátföldön, Laoszban stb. Jó kapcsolatokat ápolt európai és amerikai buddhista vezetőkkel és közösségekkel is. A Misszió tagja volt az Európai Buddhista Uniónak, mely 1989-ben Budapesten tartotta plenáris ülését, és a Buddhisták Világszövetségének (WFB) is.[5]

Dharmakirti így beszélt mestereiről: „Először is, az az osztrák származású szerzetes, akivel Olaszországban találkoztam 1933-ban. Tőle hallottam először a buddhizmusról. Apai barátomat, Baktay Ervint is gurumnak tekintem, aztán Takács Zoltán professzor urat, Ligeti Lajost, Gál professzort, a szanszkrit tanáromat és Kőrösi Csoma Sándort. Keleti mestereim Govinda láma, a XIV. Dalai láma, akivel három alkalommal találkoztam, az Erdeni Phel, az ulánbátori kolostor apátja, és a burját-mongol kolostor főnöke, láma Gombodzsab.”[6]

És még néhány név, akivel élete során személyes vagy munkakapcsolatba került - orientalisták, buddhisták és nem buddhisták, a Tan szerelmesei és képviselői, szimpatizánsai: Nyánapónika[7], Piyadassi Maháthéra[8] Srí Lankáról, Walter Yeeling Ewans-Wentz[9], a Tibeti halottaskönyv egyik fordítója, a híres keletkutató asszony, Alexandra David-Neel[10], Giuseppe Tucci[11] professzor, a neves olasz orientalista, Dr Siegbert Hummel híres német orientalista, Anuruddha, a Kőrösi Csoma Sándor Intézet vietnámi ágának megalapítója, G.P. Malalasekera, a World Fellowship of Buddhists tiszteletbeli elnöke. Szólnunk kell még Füst Milánról, Weöres Sándorról, Tamkó Sirató Károlyról, Vihar Béláról.

Természetesen voltak segítői is ebben a nagy munkában, szeretném kiemelni feleségét, Ferenczy Évát, akivel hosszú éveken át igazi társak voltak mindenben. Éva is tanított a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben is, szintén több nyelven beszélt, köztük tibetiül is, így ő is részt vett a fordítási munkákban, továbbá gyönyörű rajzaival hozzájárult a kiadott művek illusztrálásához. Érdekelte és gyakorolta a jógát, melyet szintén oktattak is a Kőrösi Csoma Sándor Intézetben, a ‘70-es évek elején Dr. Lemhényi Zoltán[12] a következő elismerésben részesítette: „Az 5 világrész 24 nemzetének yoga delegátusát magába foglaló United Nations of Yoga, International Yoga World Union, International Yoga World Congress 220 tagú központi elnökségébe az organization committee Dr.  Ferenczy Éva yoginit a hatha-jóga gyakorlása, népszerűsítése, az „ahimsa - nem ártás” yoga magatartás - eszményének a megvalósítása, az emberek, nemzetek békés együttélése érdekében kifejtett tevékenysége alapján tiszteletbeli elnöknek választotta meg.”[13]

Közös törekvéseik voltak továbbá a fiatalok képzése, az állatvédelem, valamint felszólaltak a halálbüntetés eltörlése érdekében is Magyarországon.

Hetényi Ernőben mérhetetlen vágy élt, hogy másokon segítsen (az akupunktúra, az ősi kínai gyógymód magyarországi elismertetése szintén nagymértékben az ő nevéhez fűződik), hogy mindenki számára nyitva álljon a lehetőség az őszinte belső megforduláshoz, hogy épüljön fel Magyarországon 49 sztúpa. Az első négy sztúpát ő avatta és szentelte fel.

Csaknem haláláig tanított, igaz, élete végére már csak két személyes tanítványa maradt. Halála napján is mindig mosolygott, tiszta tudattal, a világ dolgait fokozatosan elengedve és maga mögött hagyva távozott (1999. szeptember 17-én).

Ő maga ekképpen jellemezte munkáját: „Hajnali négykor kelek, egész nap fordítok, könyvet írok. Már amikor nem akupunktúrával foglalkozom. Angolul és ami elengedhetetlenül fontos, németül beszélek. Mint láma, a missziómat képviselem, ha kell, külföldön konferenciákon veszek részt. A buddhizmus betölti a mindennapjaimat, az életemet. Ez jelenti nekem a boldogságot, meg hogy idén is százharmincan iratkoztak be négyéves, felsőfokú studiumunkra, csupa fiatal ember. Ebből látszik, az érdeklődés egyre nagyobb a buddhizmus iránt. Vannak családok, ahol a gyerekek már ebben a szellemben nőnek fel…” [14]

Hetényi Ernőnek 1936-ban egy fia született korábbi házasságából, Hetényi-Heidelberg György, aki a forradalom idején az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, majd Los Angelesben hunyt el 2011-ben.

 

A hagyatékról

A családunknál található hagyaték összetétele:

• A Kőrösi Csoma Sándor Intézet és a Buddhista Misszió kiadványai, kéziratok – megközelítőleg 100 kötet

Ezen belül kiemelnék egy nyilvántartást, melyet Hetényi állított össze a saját könyvtáráról. Ebben a nyilvántartásban 2589 mű szerepel, és feltehetőleg ez sem az összes, de a nyilvántartás további kötetével eddig nem találkoztam. A nyilvántartás tartalmazza a leltári számot, a könyv szerzőjét és címét, kötet számát, beszerzés módját, árát, raktári jelzetét és jegyzetet.

• Levelezések
• Szóróanyagok, fotóalbumok
• Folyóiratok
• A Kőrösi Csoma Sándor Intézet dokumentációi
• Bélyegzők, pecsétek, klisék
• Kőrösi Csoma Sándor emlékplakett, melyet a magyar bódhiszattva születésének 200. évfordulójára bocsátott ki 108 példányban a Buddhista Misszió és a Kőrösi Csoma Sándor Intézet 1984-ben
• 2 db thangka
• Fadúc (tibeti szöveggel)
• Képek, festmények, szobrok, imamalom, gong, kis cintányér[15], málák

 

Dr. Hetényi Ernő és Dr. Ferenczy Éva tibeti tanulmányai

A tibeti nyelv a sino-tibeti, azon belül a tibeto-burmai nyelvcsaládba tartozik. Ebben a nyelvcsaládban csak két ősi nyelv található, a burmai, mely 12. századi eredetű és a tibeti, mely 7. századi. A tibeti nyelvben a szórendtől függ, hogy egyes szótagok a főnév, a toldalék vagy a kötőszó szerepét töltik-e be, azaz a szófajok nem különülnek el világosan. Tehát a mondatban kötött a szórend.

Szongcen Gampo (t. srong btsan sgam po; 569-650/605-650), Tibet első tankirályának megbízására Thönmi Szambhóta (t. thon mi sam b+ho Ta; 619-?) határozta meg Tibet új nyelvi rendszerét, Indiából visszatérve egy hároméves elvonulásban megalkotta a tibeti írást és nyelvtant.[16]

Hetényi Ernő az ELTE orientalista tagozatán Ligeti Lajostól tanult tibeti nyelvet, majd Ferenczy Évát ő tanította meg rá. A hagyatékukban több olyan füzet, jegyzet is megtalálható, melyekben látható, követhető, hogyan, milyen módszerrel tanulták a nyelvet.

A tibeti abc-t kézzel írt formában gyakorolták, akár egy egész füzetnyi terjedelemben. Az íráshoz elsajátították a fejes, azaz ucsen (t. dbu can) és a fejetlen, azaz ume (t. dbu med) írást is.[17](1. kép)

A hangokat képzésük helye szerint is csoportosították, úgy mint gutturális (torok) hangok, palatális (szájpadlás) hangok, dentális (fog) hangok, labiális (ajak) hangok és linguális (nyelv) hangok. A betűk mellé írták a latin betűs átírásukat és fonetikus írásukat is.

Az átíráshoz még nem a ma leginkább elterjedt Wylie-t[18] használták, hanem a franciás átírást, mely mellékjeles mássalhangzókat használ, a Wylie átírás előtt ez volt az általánosan használt forma. Az átírásban a chegbarok (t. tsheg bar) közé kötőjelet írtak, a se (t. shad) jelet pedig az általunk is használt „/” jellel jelölték. (2. kép)

Jegyzeteik szerint a tibeti abc után következtek a számnevek, sorszámnevek, névelők, a főnevek többesszáma, melléknévképzők, fosztóképző, jelző, névmások.  

Érdekes, hogy névelőnek nevezték a པ་ és བ་ (t.  pa és ba) kiegészítőket, ezeket egyéb tankönyvek képzőként említik, de a tibeti nyelvben ennél sokkal bővebb a használata. Igéhez, főnévhez, melléknévhez és számnévhez is kapcsolódhat (utóbbi esetben sorszámnevet képzünk vele). Pl. bod – Tibet, bod pa – tibeti (ember), bdun – hét, bdun pa – hetedik stb. Határozott névelő pedig nincs a tibeti nyelvben.[19]

 

Tibeti tanulmányaikhoz felhasznált szakkönyvek

A. Durr, Jaques 1950. Deux Traités Grammaticaux Tibétains. Heidelberg: Carl Winter Universirätsverlag

A. Durr, Jaques 1954. Wie übersetze ich tibetisch?. Leipzig

Bacot, Jacques 1928. Les ślokas grammaticaux de Thonmi Sambhota avec leurs commentaires / trad. du tibétain et annotés par Jacques Bacot Paris: P. Geuthner

Bacot, Jaques 1912. L’écriture cursive tibétaine. Paris: Imprimerie nationale

Bacot, Jaques 1946. Grammaire du Tibétain Littéraire. Paris: Adrien-Maisonneuve, Librairie d'Amérique et d'Orient

Bell, Charles Alfred 1905. Manual of Colloquial Tibetan. Calcutta: Baptist mission Press

Bell, Charles Alfred 1939. Grammar of Colloquial Tibetan. Alipore Calcutta: The Bengal secretariat book depot

Bhattacharya Vidhushekhara 1939. Bhota-Prakása, A Tibetan Chrestomathy. Calcutta: University of Calcutta

Cordier, R.H. 1904. Grammaire tibétaine. Hanoi

Das, Sarat Chandra 1888. The sacred and ornamental characters of Tibet. Journ.As.Soc.Beng,

Das, Sarat Chandra 1902. A tibetan-english dictionary with sanskrit synonims. ed.by Graham-Sandberg and W. Heyde, Calcutta: The Bengal secretariat book depot

Dawasandup Kazi, Lama 1919. English-tibetan dictionary. Calcutta: Baptist Mission Press

Desgodins, C.H. 1899. Renou et fage, Dictionnaire thibétain-latin-francais par les Missionnaires Catholiques de Thibet. Hongkong: Imprimerie de la Société des Missions Etrangères

Dorji, L.M. 1951. First Tibetan reader. Calcutta: Calcutta University

Durr, Jaques A. 1950. Morphologie du Verbe tibétain. Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag

Francke, A.H. 1981. The tibetan alphabet, Epigraphia Indica vol. XI. New Delhi: The Director General Archeological Survey of India

Graham-Sandberg 1894. Handbook of colloquial tibetan. Calcutta: Thacker, Spink and Co.

Hackin, Joseph 1924. Formulaire sanscrit-tibétain du Xe siécle. Paris: Librairie Orientaliste    Paul Geuthner

Hannah, H.B. 1912. Grammar of the tibetan language, literary and colloquial. Calcutta: Baptist mission press

Henderson, V.C. 1903. Tibetan manual. revised by E. Amundsen, Calcutta: Inspector General of Chinese Imperial Maritime Customs

Jäschke, H.A. 1865. A short practical grammar of the tibetan language with special references tot he spoken dialects. Kyelang in Brit. Lahoul

Jäschke, H.A. 1871-1876. Wörterbuch der tibetischen Sprache. Gnadau: Universitätsbuchhandlung

Jäschke, H.A. 1881. A tibetan-english dictionary with special references of the prevalling dialects to which is added an english-tibetan vocabulary. London: Sec'y of State for India in Council

Jäschke, H.A. 1929. Tibetan grammar, Addenda by A.H. Francke and W. Simon. Berlin und Leipzig: de Gruyter Vlg.

Jäschke, H.A. 1954. Tibetan grammar, with supplement of readings and vocabulary by John L. Mish. New York: Frederick Ungar Publishing Co.

Koerber, Hans Nordewin von 1930. Morphology of tibetan language. San Francisco:

Kőrösi Csoma, Sándor 1834. A Grammar of the Tibetan Language in English. Calcutta: Baptist Mission Press

Kőrösi Csoma, Sándor 1834. Essay towards a dictionary, Tibetan and English. Calcutta: Baptist Mission Press

Lalou, Marcelle 1950. Manuel élémentaire du tibétain classique. Paris: Imprimerie Nationale

Lobsang Mingyur, Lama and Ross, Edward Denison 1911. The matriculation course in classical tibetan. Calcutta (k.n.)

Miller, Roy Andrews 1956. The tibetan system of writing. Washington: American Council of Learned Societies

Schäfer, Robert 1950. Studies in the morphology of bodic verbs. London: Cambridge University Press

Schmidt, J.J. 1839. Grammatik der tibetischen Sprache. St.Petersburg u. Leipzig: Leipzig, Zentral-Antiquariat der DDR

Schmidt, J.J. 1840. Tibetisch-deutsches Wörterbuch. St.Peterburg u. Leipzig: Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften

Schubert, Johannes 1937. Tibetische Nationalgrammatik. Leipzig: Artibus Asiae

Shafer, Robert 1957. Bibliography of sino-tibetan languages. Wiesbaden: O. Harrassowitz

Simon, Walter 1930. Tibetisch-chinesische Wortgleichungen. Berlin u. Leipzig:  De Gruyter Mouton

Ts’e-ring Dbang-rgyal 1930. Dictionnaire tibétain-sanscrit. Reprod. par J. Bacot, Paris: Paul Geuthner

Uray Géza 1953. A tibetan diminutive suffix. Budapest: Akadémiai Kiadó

Uray, Géza 1953. Some problems of the ancient tibetan verbal-morphology. Budapest: Akadémiai Kiadó

Weller, Friedrich 1952-1955. Tibetisch-sanskritischer Index zum Bodhicaryāvatāra. Berlin: Akademie Verlag

Wolfenden, Stuart Norris 1929. Outlines of tibeto-burman linguistic morphology. London: Royal Asiatic Society

*

 

Az alábbiakban felsorolt írásokat időrendi sorrendben gyűjtöttem össze, a családunk tulajdonában lévő hagyatékból összeállítva.

A Buddhista Misszió tibeti nyelvi írásai

• Tibeti filológiai jegyzetek, Dr. Ligeti Lajos professzor 1951/52. évi előadásai alapján összeállította: Hetényi-Heidlberg Ernő, Budapest, 1952.

Ebben az írásban találhatunk szómagyarázatot tibeti és szanszkrit kifejezésekre, majd az addig megjelent tibeti nyelvkönyvek felsorolását. Az első, valóban tudományos értékű tibeti nyelvtankönyvnek Ligeti professzor Kőrösi Csoma Sándor: Grammar of the Tibetan Language in English (Calcutta, 1834) című könyvét jelöli meg, az ezután megjelenő munkák kivétel nélkül Kőrösi munkájának felhasználásával íródtak. Ezeket szintén felsorolja, majd tibeti szótárak gyűjteményét találjuk, köztük keleti nyelvűeket is. Végül pedig Tibet nyelvéről, földrajzáról és irodalmáról olvashatunk.

• Tibeti filológiai jegyzetek, Dr. Ligeti Lajos 1953. évi előadásai alapján összeállította: Hetényi-Heidlberg Ernő dr. theol., Budapest, 1953.

A tibeti néprajzzal foglalkozik, azon belül a többférjűséggel (poliandria) is, majd tibeti kronológia következik, az írást pedig tibeti történelmi irodalom (tibeti krónikák) zárja.

• A. Jäschke: Tibetan Grammar II., Addenda by A.H. Francke in collaboration with W. Simon, 1956.09.25. (angol nyelvű)
• Dr. Hetényi Ernő: Magyar-tibeti szógyűjtemény, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet kiadványai, VIII/27, Budapest, 1963/2507

Ez a kiadvány a tibeti társalgási nyelv elsajátítását segíti, nem fektet nagy hangsúlyt az irodalmi nyelvre. Mivel Tibetben sokféle nyelvjárás létezik, ebben a kötetben a központi tartomány, Ü (t. dbus) nyelvét választották, az ún. lhászai dialektust.

A tibeti betűk és szavak kézírással vannak benne, továbbá bemutatásra kerül a díszítő (ornamentális) írás is. (3.kép) A szójegyzékben a szavak jelentés nélkül vannak összegyűjtve, és szintén kézzel íródtak. (4.kép)

• Tibeti nyelvtan, Kőrösi Csoma Sándor és H.A. Jäschke munkái alapján összeállította: Ferenczy Éva és Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/24, Budapest, 1964/2508

A tibeti betűk és szavak kézírással szerepelnek benne (5.-6. kép).

• Kulcsocska tibeti szívekhez (bod skad slob deb snin gi ldi mig), Losang Palden, Losang Namdol lámák gyakorlókönyve alapján összeállította: Ferenczy Éva, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XI/2. Budapest, 1966/2509.

Ebben a gyakorlókönyvben különböző témakörök szerint vannak összegyűjtve tibeti kifejezések, mint például felszólítás és kérés, üdvözlés, a tavasz, a család, az emberi test, az iskolában, szórakozás, vásárlás közben, az idő, reggel, étkezés. A tibeti kifejezéseket kézzel írott formában találjuk, majd átírva, kiejtés szerint és magyar fordításban is. (7.-8.kép)  

• Tibeti-magyar szójegyzék, a tibeti bon vallás és a lámaizmus kifejezéseiből összeállította: Ven. Dr. Hetényi Ernő (1486 szó), A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XII/5. Budapest, 1966/2509.

A szójegyzékben a tibeti szavakat kézírással láthatjuk, majd azok átírását és magyar fordítását is tartalmazza.  

• A tibeti nyelv válogatott bibliográfiája (orientalista folyóiratok jegyzéke), és címeik rövidítése, összeállította Ven. Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XI/6., Budapest, 1966/2509

Terjedelmes felsorolás, külön kigyűjtve Hetényi Ernő magángyűjteményének 444 tagja, ami nyelvkönyveket, szótárakat, szövegeket takar.

• Jugpacsen (t.dbyug pa can): A brahman története; a tibeti szöveget feldolgozta Ferenczy Éva, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XII/1. Budapest, 1966/2510.

Ez a történet a híres buddhista tanmese-gyűjtemény, A bölcs és balga egyik története. A gyűjtemény Belső-Ázsián át, Kínán keresztül jutott Tibetbe a 9. században, majd onnan Mongóliába. Az itt közölt történet nem teljes, hiányzik a kerettörténet, és a meséből is hiányoznak egyes motívumok. Az átírásban közölt szöveg Jäschke Tibetan Grammar művéből való, és ugyanezen munka alapján készült a feldolgozás is.

A tibeti szöveg átírását, majd egy szójegyzéket találunk a kiadványban, végül pedig lábjegyzetben nyelvtani magyarázatokat.

• Tibeti-magyar szógyűjtemény, Ven. Dr. Hetényi Ernő Magyar-tibeti szótára alapján összeállította: Szécsényi Erzsébet, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XII/2., Budapest, 1966/2510

A tibeti abc szerint rendezett szógyűjtemény.

• Kőrösi Csoma Sándor: Tibeti nyelvtan, fordította: Ferenczy Éva, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XIII/13-15, Budapest, 1967/2510

A nyelvtani szabályok mellett szógyűjteményeket (pl. indulatszavak), mondattant tartalmaz.

• A tibeti abc átírási rendszerei, összeállította Ven. Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XIV/3. Budapest, 1967/2511

A tibeti betűk kézírással szerepelnek benne, 23 átírási rendszert hasonlít össze. (9.kép)

• Tibeti-magyar szótár, a modern tibeti nyelv szókincséből összeállította Dr. Hetényi Ernő, kézirat

 

Ferenczy Éva munkái

• Tibeti gyakorlókönyv kezdők számára (1964)
• Tibeti szövegminta (1964)
• Kulcsocska tibeti szívekhez (gyakorlókönyv) (1966)
• Kőrösi Csoma Sándor dolgozataiból

Dr Hetényi Ernővel közös munkái:

• Hat Ékesség és Két Kiválóság (ikonográfiai tanulmány) (1962)
• Általános ismertetés (1963)
• Tibeti nyelvtan (1964)
• A Buddha élete tibeti tekercsképeken (1965)

 

Tibeti átírások

• Küncshen Longcshenpa (t. kun chen long chen pa) /Jinendra: chos dbyins rin po che i mjod kyi ’grel ba lun gi gter mjod ces bya ba bzugs so, A tibeti szöveget átírásban közzéteszi: Ven. Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, X/12. Budapest, 1965/2509.

A szöveg Darthang Tülku láma[20] (Sanskrit University, Varanasi, India) segítségével és Dr. med. Elisabeth Finckh (Tibetan Friendship Group Deutschland, Hamburg) közvetítésével jutott Hetényihez. A szanszkrit Mahā Sandhi Yoga tanításait tárgyalja, ez a nyingma iskola egyik legjelentősebb szövege. A mű szerzője Jinendra (t. kun chen long chen pa)[21]. Az eredeti fa nyomódúcok 630 évesek. A potiról[22] képeket is találunk, a tibeti szöveget pedig átírásban látjuk, magyar fordítás nélkül. Két kötetben található a teljes szöveg.

• Mipham Rinpoche / Ajitaguru: A tíz világtáj sötétségét eloszlató, ragyogó fényű, mindenekfölött álló igazság lényegét tartalmazó ezotérikus kommentár (Guhyamulatantra kommentár) (t. gsan grel phyogs bcu i mun sel gyi spyi don od gsal snin po bzugs so) A tibeti szöveget átírásban közzéteszi Ferenczy Éva, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XII/7 Budapest, 1966/2510

A bevezetőt Darthang Tülku (Sanskrit University, Varanasi, India) írta, többek közt leírja, hogy a Guhjatantra az Anuttarajógatantra Mahájóga osztályához tartozik, a kommentár szerzője, Ajitaguru pedig Mandzsugósa inkarnációja.

Az eredeti poti első és hátsó borítólapjairól képeket is találunk, a tibeti szöveget pedig átírásban láthatjuk, magyar fordítás nélkül.

• lta grub shan ’byed gnad kyi sgron me bzugs so, a tibeti szöveget átírásban közzéteszi Ven. Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XII/8 Budapest, 1966/2510.
• Patul Rinpoche (Varanasi): Triyana, A tibeti szöveget átírásban közzéteszi Dr. Hetényi Ernő (Budapest), kézirat

 

Tibeti fordítások

• Sanskrit-tibeti szövegminta a X. századból, J. Hackin átírása nyomán fordította: Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, VIII/28. Budapest, 1963/2507.

A 10. századi tibeti kéziratot (Paris: Bibliothéque Nationale, Collection Pelliot, No. 3531) Ts’ien-fo-tong-i (Kína, Tun-huang) rejtekéből Paul Pelliot[23] hozta elő. A szöveg kétsoros, a felső szanszkrit, az alsó tibeti változat. Néhány rész, köztük a kolofon, teljesen tibeti fogalmazvány. A kiadvány tartalmazza a tibeti szöveg átírását és magyar fordítását.

• Chos kyi chigs su bcad pa bzug so – Dhammapada, A páli verzió tibeti fordítása bla ma dge ’dun chos ’pel munkája. A tibeti szöveget átírta és a páli változat magyar fordítását készítette Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/4 Budapest, 1964/2507.

A Dhammapada tibeti fordítása 1946-ban Gangtokban (Sikkim) jelent meg. A fordító, Gendün Cshöpel (t. dge ’dun chos ’pel)[24] nem csak kiváló tudós, de neves költő is volt, így a fordítása egyben irodalmi értéket is jelent. A fordítónak természetesen alkalmazkodnia kellett a régi tibeti fordítók által lefektetett és a szanszkrit-tibeti szótárakban összefoglalt szabályokhoz, amelyek szerint a fordítónak csak akkor szabad változtatni a versben a szavak sorrendjén, ha az feltétlenül szükséges. Szanszkrit próza tibetire való fordításánál azonban megengedett volt a szabad fordítás. A Buddhára/buddhákra bódhiszattvákra és srávakákra vonatkozó szakaszokban mindenkor a „megtisztelő kifejezéseket” kellett alkalmazni, és a fordítónak szigorúan tiltották új kifejezések alkalmazását. Ha ez mégis elkerülhetetlennek látszott, úgy e körülmény megvitatása végett egy különleges szervhez, a Magasztos Tanításának Bíróságához (t. bcom ldan ’das kyi rin lugs kyi ’dun sa) kellett fordulni, mely a királyi rezidenciában székelt, és innen nyerték az irányelveket. Továbbá arra is utasították a fordítókat, hogy alkalmazkodjanak a Ratnamegha-sūtra (t. dkon mchog sprin gyi mdo) tibeti fordításához. A tantrikus szövegeket pedig kizárólag a király külön engedélyével volt szabad lefordítani. E törvényeket Relpacsen király[25] hirdette ki a Hon ljan do palotában (Lhászától délre) 826-ban, és azóta e törvényeket követi minden tibeti fordító.

• Gu ru pad ma ’byun gnas kyi skyes rabs rnam par thar pa, Padmasambhava guru élettörténete, Dr H. Hoffmann földolgozása nyomán magyar fordításban közli: Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/20. Budapest, 1964/2508.

A tibeti szöveg átírása a pekingi kiadás nyomán készült, majd a kiadvány tartalmazza a szöveg magyar fordítását is.

• rten par ’brel bar ’gyur ba, Pratītyasamutpāda (Az okozati összefüggések láncolata), A tibeti szöveget átírta és magyarra fordította: Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/25. Budapest, 1964/2508.
• ma ni bka’ ’bum (töredék), Dr H. Hoffmann földolgozása alapján magyar fordításban közli Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/26. Budapest, 1964/2508.
• dus kyi rgud pa zi ba’i bden chig smon lam bzugs so (A hanyatló, lenyugvó idő igaz fohásza), A tibeti szöveget átírta és fordította: Ferenczy Éva és Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/27. Budapest, 1964/2508.

A fanyomat Hetényi Ernő gyűjteményébe tartozott, ebben a kiadványban megtalálható a lenyomata, a rajta lévő tibeti szöveg kézírással, az átírása és magyar fordítása.

• Bu ston: Chos ’byung, Dr H. Hoffmann földolgozása alapján magyarra fordította: Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/29. Budapest, 1964/2508.

A szöveg átírása a Berliner Staatsbibliothek (Waddel gyűjtemény nr. 18.) fadúc-nyomata alapján készült. A buddhizmus története (teljes tibeti cím: bde bar gshegs pa’i gsal byed chos kyi ’byung nas gsum rab rin po che’i mjod) a híres tudós, Butön Rincshen Dubpa (t. bu ston rin chen grub pa)[26] műve. Az ő összeállításában maradt ránk a tibeti kánon, a Kangyur és a Tengyur is. A Cshödzsung reumig (t. chos ’byung re’u mig) adatai szerint 1322-ben íródott. A mű három részből áll. A közölt szövegrészek a tibeti részből valók, átírásban és magyar fordításban található meg a kiadványban.

• Deb ther sngon po (Kék történelemkönyv), Dr H. Hoffmann földolgozása alapján magyar fordításban közli: Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/30. Budapest, 1964/2508.

A művet Zsönnu Pel (t. gzhon nu dpal)[27] fejezte be 1476-ban. A tibeti történelemkutatás szempontjából igen jelentős munka. A szöveg átírása Dr. Giuseppe Tucci professzor (Róma) tulajdonában volt nyomat alapján készült. A tibeti szöveg átírását és magyar fordítását tartalmazza.

• Pad ma dkar po: Chos ’byung, Dr Helmut Hoffmann földolgozása alapján magyarra fordította: Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/31. Budapest, 1964/2508.

A szöveg a bhutáni Pung thang (t. spungs thang)[28] kolostor nyomdájában előállított példány átírása. Az eredeti, amely Giuseppe Tucci (Róma) tulajdona volt, Padma Karpo (t. pad ma dkar po)[29] összegyűjtött műveit tartalmazza.

• Na ro pa legendái (38b-39a oldalak), A szöveget átírta és A. Grünwedel földolgozása alapján magyarra fordította: Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/32. Budapest, 1964/2508.

A tibeti szöveg átírását és magyar fordítását tartalmazza.

• bla ma’i rnal ’byor bde chen mchog tu grub pa bzugs – A guru, a legmagasabbrendű-boldogság yogájára vonatkozó útmutatásai, A tibeti szöveget átírta és fordította: Ferenczy Éva és Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/35. Budapest, 1964/2508.

A szöveg fotókópiáját I.D.Lauf, az intézet egyik németországi tagja bocsátotta a Misszió rendelkezésére. A tanulmányt nevezett gurujától, Chering lámától (t. bla ma tshe ring) kapta, aki azt Tibetből hozta magával, amikor a XIV. Dalai láma kíséretében elhagyta hazáját. A láma szerint a szöveg teljes, hiánytalan példány, és a tantrikus jógairodalom egyik gyöngyszeme. Az eredeti tibeti könyvecske kora kétszáz évre tehető. Anyaga áttetsző kínai bambuszrost papiros, mérete 14,5x5,5 cm. A tibeti szöveget kézírással írva, majd átírva és magyarra fordítva találjuk ebben a kiadványban.

• A magasztos Maitreya fohásza – ’phags pa byams pa’i smon lam bzugs so, A tibeti szöveget átírta és fordította: Ferenczy Éva és Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, X/6. Budapest, 1965/2508.

A szöveget az intézet tudományos munkatársa, D.I. Lauf (Beuerberg, Német Szövetségi Köztársaság) bocsátotta a Misszió rendelkezésére. A nyomat a Mani Printings Works (Kalimpong, India) nyomdájában, és Kalsum Lakesy of Kalimpong kiadásában jelent meg. A kiadványban megtaláljuk a tibeti szöveg átírását és magyarra fordítását.

• Tibeti orvoslás (betegségek osztályozása); Dr.med. Elisabeth Finckh (Hamburg) felkérésére a tibeti kifejezések nyers fordítását készítette: Ferenczy Éva. Budapest, 1966, kézirat.
• Lobsang Dargyay láma: A négy mérhetetlen, Jamba Lobsang tulku-láma közreműködésével tibetiből németre, illetve magyarra fordította Dr Pálos István és Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XV/7. Budapest, 1968/2511.
• ’phags pa che dan ye shes dpag tu med pa zes bya ba theg pa chen po’i mdo, Max Walleser nepáli sanskrit kézirat nyomán készült szöveg földolgozása, valamint a közzétett tibeti és kínai verzió alapján fordította Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XVI/1. Budapest, 1968/2512.

A szöveg az ún. dháranik[30] csoportjába tartozik, szerepel tibeti és kínai változatban is, és a mantra szótagszámában (108) eltérést nem mutat. A kiadványban megtalálható a nepáli szanszkrit kézirat szövege, és annak magyar fordítása, a tibeti verzió szövege és a kínai verzió fordítása.

• Három sa-skya szöveg, átírásban közzéteszi, fordította és jegyzetekkel ellátta Ferenczy Éva, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XVIII/5-7. Budapest, 1969/2513

Hetényi Ernő és Ferenczy Éva is írt hozzá bevezető szöveget, melyekből megtudjuk, hogy a szöveg Rev. Dr. h.c. D.I. Lauf (München), az intézet tudományos munkatársa ajándékaként került a Buddhista Misszió birtokába 1967-ben. Ferenczy Évát a szövegek feldolgozásában az ösztönözte, hogy tibeti irodalmi szemelvényekkel gazdagítsa a magyar nyelvű buddhista irodalmat, másrészt, hogy az intézet hallgatóit támogassa tibeti tanulmányaikban. A szöveget ebben a kiadványban magyar és német nyelvre is lefordította.

Az első szöveg a nemes Szatya szerinti útmutató tanítás a szamszára és nirvána nem-megkülönböztethető valóságos természetéről, a második a pártatlan tanítás elterjedésének kívánsága, a szent bölcsek igaz szavai a boldogság és áldás gyors ajándékáról, a harmadik pedig a nemes Szatya mesteréhez, a démonűzőhöz, a tízezer ékszer urához intézett bensőséges kérelem az „öt szerencsés születés” harmóniájáért.

• Prajñāpāramitāhṛdayasūtra (Kumārajīva-szöveg), t. shes rab snin po / gdugs mchog grub / de’i bstod pa / sen gdon ma’i bzlog pa bcas bzugs so // tibeti, magyar és német fordításban, a tibeti szöveget átírásban közzéteszi és fordította Ven. Dr. Hetényi Ernő és Dr. Pálos-Praxl István

A szöveget a mahájána iskola szerzetesei naponta recitálják, így részét képezte az AMM rend púdzsájának is.

• Az emlékezet múlandóságára való figyelmeztetés, a szív mércéje, Mi rtag dran bskul snying gi thur ma bzhugs so, A szöveget átírásban közzéteszi és fordította dr. Ferenczy Éva, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, Budapest, 1973/I.
• Minden boldogság kútforrása, azaz a mindentudó szent Cong kha pa élettörténete (dge slong blo bzang chul khrims / rje thams cad mkhyen pa cong kha pa chen po’i rnam thar go sla bar brjod pa bde legs kun gyi ’byung gnas), Dr. R. Kaschewsky mongol és tibeti szöveg földolgozása alapján fordította Dr. Hetényi Ernő, kézirat

 

Egyéb tibeti témájú kiadványok

• A Dhyani- buddha fogalma a tibeti buddhizmusban; Budapest, 1952. szept. 3.
• Okkult jelenségek és misztikus tanítások Tibetben; írta Dr. Helmut Hoffmann prof., fordította: Hetényi-Heidlberg Ernő; Budapest, 1952. okt. 23.
• A lámapagoda, mint psychológiai diagramm; írta Dr. Siegbert Hummel, a lipcsei Néprajzi Múzeum igazgatója; fordította Dr. Hetényi-Heidlberg Ernő, Budapest, 1952.okt.31.
• Siegbert Hummel: A dicsfénykoszorúk a lámaista festészetben; fordította Dr. Hetényi-Heidlberg Ernő, Budapest, 1952. dec. hó
• Bardo-thödol; Bevezető tanulmány az „Átmeneti állapotból való spontán megszabadulás” -ról írott tibeti mű megértéséhez; A németnyelvű kiadás és C.G. Jung kommentárjának, valamint Anagarika Govinda Lama utasításainak figyelembevételével írta: Hetényi-Heidlberg Ernő, Budapest, 1952. dec. hó
• Néhány lámaista istenség között fennálló belső összefüggés áttekintése különös tekintettel Atshala, Vajrapāṇi, Hayagrīva és Vajrakīla ősi istenségek között fennálló kapcsolatokra; Dr. Siegbert Hummel tanulmánya, fordította: Dr. Hetényi-Heidlberg Ernő, Budapest, 1953. jan. 15.
• Adalékok a lámaista szertartás-tőr (Phur bu) eredetének kérdéséhez; A bent megnevezett források, valamint Dr. Siegbert Hummel útmutatásai alapján írta: Hetényi-Heidlberg Ernő, Budapest, 1953. jan. 7.
• Rin chen Mkhas ’grub: A lámaista Mahāyāna, a tibeti buddhizmus tizennégy pontban összefoglalt hittétele (Riassunto dei 14 punti delle Credenze Mahāyāniste del Lamaismo o Buddismo Tibetano); fordította Hetényi-Heidlberg Ernő, Budapest, 1953. márc. 3.
• A fehér lótusz magasztos tanának vezérfonala, dam pai c’os padma dkar poi mdo, Dr Günther Schulemann professzor, „Die Botschaft des Buddha vom Lotos des guten Gesetzes” c. munkájának (Herder&Co., Freiburg im Breisgau, 1937) felhasználásával fordította: Dr Hetényi-Heidlberg Ernő, Buddhista Misszió, Budapest, 1953/2497.
• A kargyütpák, A tibeti Kargyütpa szekta rövid ismertetése, Dr Hetényi-Heidlberg Ernő, Buddhista Misszió, Budapest, 1953/2497.
• Tāranātha és a fekete Mañjuśrī, Dr Siegbert Hummel adatainak felhasználásával írta: Dr Hetényi-Heidlberg Ernő, Buddhista Misszió, Budapest, 1953/2497.
• Buddhista illetőleg lámaista festmények és szobrok, Buddhista Misszió, Budapest, 1953/2497.
• Adalékok a vajra (rdo rje) eredetének kérdéséhez, Dr. S. Hummel adatainak felhasználásával írta Hetényi-Heidlberg Ernő dr.theol., Buddhista Misszió, Budapest, 1954/2497.
• Tibeti feliratok (A.K.Gordon: Tibetan Religious Art-Columbia University Press, New York, 1952.), Buddhista Misszió, Budapest, 1954/2497.
• Tibet történelmére és a tibeti lámaizmusra vonatkozó jegyzetek és bibliográfia, összeállította: Hetényi-Heidlberg Ernő dr. theol., Buddhista Misszió, Budapest, 1954/2497.
• A tibeti buddhizmus, illetve lámaizmus fontosabb szavainak jegyzéke és magyarázata, összeállította: Hetényi-Heidlberg Ernő dr. theol., Buddhista Misszió, Budapest, 1954/2497.
• A tibeti helységnevek helyesírásáról, Dr. S. Hummel adatai alapján összeállította: Hetényi-Heidlberg Ernő dr. theol., Buddhista Misszió, Budapest, 1954/2497.
• Pad ma hbyung gnas: Bar do thos sgrol, a halál utáni átmeneti állapotból hallás útján való megszabadulás yogája; Kazi Dava-Samdup láma fordítása alapján, Alexandra David-Neel fordításának, W.Y. Evans-Wentz M.A.D. Litt. D. Sc. bevezetésének, Sir John Woodroffe előszavának, Louise Göpfert-March tanulmányának, Dr. C.G. Jung pszichológiai magyarázatának, Anagarika Govinda Láma kommentárjának, A.K. Gordon tibeti lámaista ikonográfiájának felhasználásával összeállította, fordította és részben írta: Dr. Hetényi Ernő, Buddhista Misszió, Budapest, 2499/1955.
• Tibeti yoga és titkos tanítások, W.Y. Evans-Wentz D. Sc. és Kazi Dawa-Samdup blama munkája alapján fordította Dr Hetényi-H. Ernő, 1955. jún. 23., kézirat
• Adalékok a bon vallás eredetének kérdéséhez; összeállította Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, Budapest, 1956/2500.
• Pad-ma hbyung-gnas: A nagy felszabadulásról szóló tibeti könyv, A Nirvāṇa megvalósításának módja a szellem megismerése által. A művet szent Padmasambhava kivonatos életrajza vezeti be és Phadampa Sangay Guru tanításai egészítik ki. Sardar Bahadur S.W.Laden La és Karma Sumdhon Paul, Lobzang Mingyur Dorje, Kazi Dava-Samdup lámák angol fordítása nyomán, W.Y. Evans-Wentz, M.A., D. Litt., D. Sc. bevezetésének, jegyzeteinek, valamint Dr C.G.Jung pszichológiai kommentárjának felhasználásával összeállította és fordította: Dr Hetényi Ernő, Buddhista Misszió, Budapest, 1956/2499-2500.
• Mi la ras pa a nagy yogi öröke; összeállította Dr. Hetényi Ernő, Buddhista Misszió, Budapest, 2499-2500/1956
• A tibeti, illetve a lámaista astrológia ismertetése, Különböző forrásmunkákból összeállította és fordította Ven. Dr Hetényi Ernő, Buddhista Misszió, a Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Papi Szeminárium kiadása, Budapest, 1959/2503.
• A lámaizmus orvostudománya, különböző forrásmunkák fölhasználásával összeállította, fordította és részben írta: Ven. Dr Hetényi Ernő, Buddhista Misszió „Kőrösi Csoma Sándor” Buddhista Papi Szeminárium kiadása, Budapest, 1959/1960-2503.
• Dr Hetényi Ernő: A tibeti buddhizmus (lámaizmus) egyháztörténelme, Buddhista Misszió kiadása, A Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Papi Szeminárium tankönyve, Budapest, 1960/2504.
• Dr. Hetényi Ernő, Véghelyi Blanka: Mi la ras pa, a tibeti költő szent élete képekben; ikonográfiai tanulmány, tibeti és magyar szöveggel, Buddhista Misszió, Budapest, 1961/2504.
• Tibetica, Dr. h.c. Siegbert Hummel adatai és számos forrásmunka fölhasználásával összeállította és részben írta Dr. Hetényi Ernő., A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, Budapest, 1962/2505.
• Rechung: Milarépa, fordította Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, Budapest, 1962/2505.
• Hetényi Ernő: Bevezetés a tibeti természetfilozófiába, makrokozmosz és mikrokozmosz a lámaizmus szemléletében, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, Budapest, 1962/2505.
• Tibet-általános ismertetés, összeállította Ferenczy Éva és Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, VIII/9. Budapest, 1963/2506.
• Tibet vallása és művészete, Bevezető tanulmány a lámaista vallásfilozófia és ikonográfia köréből, Különböző forrásmunkák fölhasználásával összeállította és magyarázó jegyzetekkel ellátta: Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, VIII/20. Budapest, 1963/2507.
• Chags med rin po che: Az előjelekkel foglalkozó tibeti mű, Dr h.c. Siegbert Hummel munkája alapján ismerteti Ven. Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei IX/14. Budapest, 1964/2508.

Cshagme Rinpocshe (t. chags med rin po che) kivonatos fordításának ismertetése (t. mdzad pai kun rdzob gya sel me long, Kalimpong, 1934), amely a tibetiek egyik legrészletesebb, előjelekkel foglalkozó műve. A tibetiek hite szerint bizonyos faktorok határozzák meg az ember helyzetét és cselekvéseit, és ezen túlmenően az egész kozmoszt. A következtetés fentiekre vonatkozóan többek között előjelekből olvasható le, illetve kedvező és kedvezőtlen időpontoktól függ. Cshagme Rinpocshe nem foglalkozik az előjelek mélyebb értelmezésével, csupán a kozmoszt irányító erők formanyelvének konvencionális jelentését adja. Néhány példa az érintett témákból: ama alkalmas évek, amikor a szent helyek rituális megkerülése (jobbra való körüljárása) történjék; a füstölőrudak illatának (füstjének) vizsgálata; a házőrző kutya hangjának megfigyelése; az álmok jó és rossz előjelei; rejtélyes és mágikus praktikák, amelyek segítségével az élet meghosszabbítható és a betegségek legyőzhetőek; előjelek, ha élőlényekkel, különösképpen háziállatokkal először találkozunk stb.

• A tibeti lámaizmus kozmoszábrázolása, Dr Siegbert Hummel tanulmánya alapján ismerteti Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/15. Budapest, 1964/2508.
• Mahāyāna pantheon – Az „Északi Buddhizmus” főbb istenségei, Táblázatokba foglalta: Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/18. Budapest, 1964/2508.

Az istenségek szanszkrit, tibeti, mongol, kínai és japán neveinek gyűjteménye.

• Tibet: Az istenek földje, mitológiai, mondai és történelmi szemelvények. B. C. Olschak műve és számos tibeti, kínai, mongol stb. forrás fölhasználásával összeállította Ven. Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/22. Budapest, 1964/2508.
• Az első hét Dalai-láma és Avalokiteshvara előző inkarnációi, ikonográfiai tanulmány, Dr Toni Schmied közlései alapján összeállította: Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/33. Budapest, 1964/2508.
• Dr Hetényi Ernő: Tibet történelme és a tibeti kérdés az indiai-kínai viszony tükrében, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, IX/36. Budapest, 1964/2508.
• A pan-chen bla-mák és Amitāyus előző inkarnációi, ikonográfiai tanulmány, Dr Toni Schmied munkája alapján összeállította Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, X/9. Budapest, 1965/2509.
• Dr Hetényi Ernő: Tibeti irodalom (Bevezető tanulmány szemelvényekkel), A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, X/10. Budapest, 1965/2509.
• A tibeti orvostudomány alapvonalai, Dr W. Badmajeff tanulmánya és más forrásmunkák alapján írta Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XII/4. Budapest, 1966/2510.
• A rnin ma pa iskola pantheonja, Ven. C.M. Chen (Kalimpong) összeállítása nyomán közzéteszi: Ven.Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XIII/4. Budapest, 1967/2510.
• Kőrösi Csoma Sándor dolgozataiból; összeállította Ferenczy Éva, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XIII/8. Budapest, 1967/2510.

Ebben az összeállításban olvashatunk a tibeti időszámításról, továbbá szemelvényeket a Kangyurból és más klasszikus művekből, tibeti közmondásokat, társalgási kifejezéseket stb.

• Evans-Wentz/Richard Wilhelm kínai és tibeti könyveinek szerepéről; Prof. Dr. Purvezji Jamshedji Saher tanulmányát ismerteti Ven. Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XIV/16. Budapest, 1967/2511.
• A lcang skya hu thog thu pantheonja, E. Pander munkája alapján ismerteti Ven Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XV/1-6. Budapest, 1968/2511.

A pekingi nagy láma, Csangtya Huthogthu (t. lcang skya hu thog thu)[31] 1800 körül megjelentetett egy könyvet, amely száz oldalon közli a lámaista egyház legfontosabb és legnépszerűbb istenségalakjainak és szentjeinek ábrázolásait és tibeti neveit. Eugen Pander[32], a pekingi egyetem professzora a Yung huo kung (Örök béke temploma) templomában (Peking) rábukkant e mű egy példányára, amelyben egy tudós láma (t. mkhan po) feljegyezte a kínai és mandzsu megjelöléseket is. Pander kiegészítette a jegyzéket a nevek szanszkrit megfelelőivel is.

A kiadvány a felsoroláson kívül magyarázatokkal és fényképes ábrázolásokkal van ellátva.

• Időrendi táblázat Tibet és Középázsia fölfedezéstörténetéhez, összeállította Ven. Dr Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XVI/8. Budapest, 1968/2512.
• Dr Hetényi Ernő: A lámaista naptár, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XVI/9. Budapest, 1968/2512.
• Bod na bzugs pa’i rning ma’i dgon deb, Tibet nyingma kolostorai, Összeállította és átírásban közzéteszi Ven. Dr. Hetényi Ernő, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, Budapest, 1971/2515.
• Hetényi Ernő – Dr. Szabó Tibor: A tibeti buddhizmus története, bsangs-szertartások (kézirat)
• A Fehér Tárá, a kívánságokat teljesítő kerék szádhanája, fordította, a jegyzeteket és utószót írta dr. Ferenczy Éva, A „Garuda Verlag” (Dietikon, Schweiz) hozzájárulásával: Buddhista Misszió Dokumentáció (Internum, 1989)

 

Nyomódúc szövegének átírása és fordítása

A hagyatékban található egy fa nyomódúc tibeti szöveggel, származási helye Mongólia, 18.sz.

A tibeti szöveg:

1.oldal

ཐབས་དང་ཆོས་གོས་སྐུ་ལ་གསོལ་ཏེ། ལྷུང་བཟེད་བསྣམས་ནས་མཉན་ཡོད་ཀྱི་གྲོང་ཁྱེར་ཆེན་པོར་བསོད་སྙོམས་ཀྱི་ཕྱིར་གཤེགས་སོ། དེ་ནས་བཅོམ་ལྡན་འདས་མཉན་ཡོད་ཀྱི་གྲོང་ཁྱེར་ཆེན་པོར་བསོད་སྙོམས་ཀྱི་་་ཕྱིར་གཤེགས་ནས་ཞལ་ཟས་གསོལ་ཏེ་ཟས་ཀྱི་བྱ་བ་མཛད་དེ། ཟས་ཕྱི་མའི་བསོད་སྙོམས་སྤངས་ནས་ལྷུང་བཟེད་དང་ཆོས་གོས་བཞག་ནས། ཞལ་བསིལ་ཏེ་གདན་བཤམས་པ་ལ་སྐྱིལ་མོ་ཀྲུང་བཅས་ནས་སྐུ་དྲང་པོར་བསྲང་སྟེ་དྲང་

2.oldal

བ་མངོན་དུ་བཞག་ནས་བཞུགས་སོ། །དེ་ནས་དགེ་སློང་མང་པོས་བཅོམ་ལྡན་འདས་ག་ལབ་དེར་དོང་སྟེ་ལྷགས་ནས། བཅོམ་ལྡན་འདས་ཀྱི་་་་ཞབས་ལ་མགོ་བོས་ཕྱག་འཙལ་ཏེ་ལན་གསུམ་བསྐོར་བ་བྱས་ནས་ཕྱགས་གཅིག་ཏུ་འཁོད་དོ། ཡང་དེའི་ཚེ་ཚེ་དང་ལྡན་པ་རབ་འབྱོར་འཁོར་དེ་ཉིད་དུ་འདུས་པར་གྱུར་ཏེ་འདུག་གོ། དེ་ནས་ཚེ་དང་ལྡན་པ་རབ་འབྱོར་སྟན་ལས་ལངས་ཏེ་བླ་གོས་ཕྲག་པ་གཅིག་ཏུ་གཟར་ནས་པུས་མོ་གཡས་པའི་ལྷ་ང་ས་ལ་བཙུགས་ཏེ། བཅོམ་་་

A fadúcon található tibeti szöveg Wylie átírással:

1.oldal:

thabs dang chos gos sku la gsol te / lhung bzed bsnams nas mnyan yod kyi grong khyer chen por bsod snyoms kyi phyir gshegs so / de nas bcom ldan ’das mnyan yod kyi grong khyer chen por bsod snyoms kyi… phyir gshegs nas zhal zas gsol te zas kyi bya ba mdzad de / zas phyi ma’i bsod snyoms spangs nas lhung bzed dang chos gos bzhag nas / zhal bsil te gdan bshams pa la skyil mo krung bcas nas sku drang por bsrang ste drang

2.oldal:

ba mngon du bzhag nas bzhugs so // de nas dge slong mang pos bcom ldan ’das ga lab der dong ste lhags nas // bcom ldan ’das kyi zhabs la mgo bos phyag ’tshal te lan gsum bskor ba byas nas phyags gcig tu ’khod do / yang de’i tse tse dang ldan pa rab ’byor ’khor de nyid du ’dus par gyur te ’dug go / de nas tshe dang ldan pa rab ’byor stan las langs te bla gos phrag pa gcig tu gzar nas pus mo g.yas pa’i lha nga sa la btsugs te // bcom …

A szöveg fordítása:

1.oldal:

… és szerzetesi öltözékét felöltve fogta alamizsnás szilkéjét, és bement Srávaszti városába, hogy sok alamizsnát gyűjtsön. Azután a Győzedelmes Srávaszti városából az alamizsnagyűjtést bevégezve sok táplálékkal tért vissza. Az újonnan (szerzett) alamizsnáról lemondott, alamizsnás szilkéjét és szerzetesi ruháját rendbe tette. Arcát megmosva lótuszülésben helyezkedett el, majd gondolatait is rendbe tette

2.oldal:

hogy (a Tan) igazságairól világosan beszélhessen. Ezután sok szerzetes gyűlt oda, ahol a Magasztos tartózkodott, hogy vezetése alatt (meghallgassák) magyarázatait. Üdvözölték és háromszor egyirányban körül járták az ülő (Buddhát). Azután a drágaságok legkiválóbbja köré gyülekeztek és leültek. Ekkor a drágaságok legkiválóbbja felemelkedett párnájáról, felsőruháját átvetette vállán és jobb lábával a földre térdelt…

 

A Kőrösi Csoma Sándor Intézet felépítése, nemzetközi kapcsolatai

 Hetényi Ernő hazai tevékenysége mellett számtalan külföldi buddhista intézménnyel épített ki kapcsolatot, illetve külföldi szaklapokban is megjelentek írásai. Ezeket fogom az alábbiakban röviden bemutatni, valamint az intézet felépítését, beleértve a külföldi munkatársakat is.

A Kőrösi Csoma Sándor Intézetet 1956-ban a Buddha Jayanti[33] alkalmából alapította az Arya Maitreya Mandala Rend. Az alapításnak kettős célja volt, egyrészt szeminárium keretén belül (8 szemeszter + 4 szemeszter ráhallgatás) szakemberek – buddhológusok képzése, és buddhista irodalom megteremtése, másrészt mint nemzetközi intézmény, szaktudósok bevonásával a buddhizmus tudományos művelése. A nemzetközi buddhológiai intézet névadójául a Rend az egyetlen nyugati buddhista szentet, a magyar Kőrösi Csoma Sándort választotta. A magyar bódhiszattva iránti tiszteletet kifejezve határoztak úgy, hogy az intézet központja Budapest, a hivatalos okmányok (diploma) nyelve pedig magyar legyen. Az intézet alapításának emlékére a Rend levelezőlapot is adott ki, amely Kőrösi Csoma Sándort, mint buddhista szentet ábrázolja (Csorba Géza szobrának reprodukciója). A levelezőlap felirata így hangzik: „Bodhisattwa Csoma Bosatsu – Nach ihm wurde das Priesterseminar das Westlichen Ordens Arya Maitreya Mandala (Alexander Csoma de Kőrösi Institute) benannt.”[34] A szobor eredetije Tokióban, az egyetem kápolnájában található a magyar tudós buddhista szentként (japán: bosatsu) való elismerésekor. Az intézet munkájáról folyamatosan beszámolt a Rend hivatalos lapja, a Der Kreis.

Az intézet szervezete[35]:

Legfelső védnökei: XIV. Dalai láma, Ngawang Lobzang Tendzin Gyachó (t. ngag dbang blo bzang bstan ’dzin rgya mtsho) és X. Pancshen láma, Pancshen Lobzang Thinle Hlündub Cshötyi Gyelchen (t. pan chen blo bzang phrin las lhun grub chos kyi rgyal mtshan)[36]. A két egyházfő védnökségvállalásáról, amely kiterjed a nyugati rendek tevékenységére, a The Western Buddhist, London, 1956./9. száma ad hírt: „1956. december 5-én Őszentsége a Dalai Láma, a Pancsen láma kíséretében, látogatást tett Ananda Viharában Bombayben [...] Az Arya Maitreya Mandala és a nyugati buddhista rendekből álló Mahayana Sangha képviselőjeként Petri Rudolf tiszteletes emlékművet ajánlott fel Őszentségüknek, arra kérve őket, hogy tisztelegjenek a szangha előtt azzal, hogy annak védnökeivé válnak. Őszentségük kegyesen beleegyeztek, hogy elfogadják az emlékművet, és a Mahayana Sangha védőszentjeivé váljanak Indiában és a nyugat különböző országaiban, beleértve Magyarországot is [...]"[37]

Elnöke az AMM mindenkori rendfőnöke, Láma Anagarika Govinda volt (Kasar Devi Ashram, Kumaon Himalaya, U.P. India)

A Legfelső Rendi Tanács (adminisztratív és végrehajtó szerv) tagjai:

• Karl-Heinz Gottmann (a Rend nyugateurópai tartományfőnöke, Upacārya Arya Maitreya Mandala, Felke-Bad Sobernheim)
• W.A. Rink (a Tanács főtitkára, Mahā-Kula-Sthavira Arya Maitreya Mandala, Wiesbaden)
• Lionel Stuetzer (a Tanács titkára és egyben az intézet nemzetközi titkára, Mahā-Kula-Sthavira Arya Maitreya Mandala, Berlin)

A magyarországi központ:

• Hetényi Ernő (Láma Dharmakírti Padmavadzsra, a Rend keleteurópai tartományfőnöke, az intézet igazgatója, Upacārya Arya Maitreya Mandala, Budapest)
• Rács Géza (a Rend keleteurópai központjának rendi-titkára, az intézet adminisztratív titkára, a szeminárium vezető tanára, szertartástan, Nāyaka Sthavira Arya Maitreya Mandala, Budapest)
• Ferenczy Éva (az intézet tudományos munkatársa és könyvtárosa, szemináriumi mb. előadó, tibeti nyelv)
• Bocska Róbert (szemináriumi mb. előadó, tibeti nyelv és ikonográfia)

A Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet tagjai:

Alapítása után az intézet, irányelveinek és kitűzött céljainak megfelelően, kapcsolatot keresett buddhista rendhez nem tartozó, illetve nem buddhista vallású szakemberekkel is. Számos neves szaktudós csatlakozott az intézethez:

• Felvinczi-Takács Zoltán professzor, művészettörténész, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum alapító-igazgatója. Hat szemeszteren keresztül tanított a szemináriumban (buddhista művészettörténet és ikonográfia), és haláláig tiszteletbeli elnöke volt a magyarországi központnak.
• Baktay Ervin, neves Ázsia-utazó, a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum osztályvezetője, egyetemi előadó. Két szemeszteren keresztül tanított a szemináriumban (indiai és tibeti művészettörténet), és haláláig a magyarországi központ lektora volt.

Külföld (a csatlakozás sorrendjében):

• H.U. Rieker (Hamburg), India-utazó és író
• Siegbert Hummel (Plohn), a lipcsei Museum für Völkerkunde igazgatója, indológus, tibetológus és sinológus, állandó munkatársa a nemzetközi szakfolyóiratoknak
• Kurucz Andor (Teherán), rendtag, 1956-ban távozott Magyarországról, az intézet iráni képviselője
• Jack Austin (London), a The Western Buddhist című időszakos buddhista folyóirat kiadója, az AMM és a Western Buddhist Order tagja, az intézet angliai képviselője
• Ernest Hunt (Honolulu, Hawaii, USA), a rend amerikai tartományfőnöke, valamint a Soto-Zen japán iskola képviselője, a honolului buddhista templom apátja
• H.E. Pieper (Berlin), a Jodo-Shin-Shu japán buddhista iskola képviselője
• R. von Muralt (Zürich), az intézet svájci levelező tagja
• Rudolf Petri (Saigon), a rend ázsiai tartományfőnöke, valamint a vietnámi rendház (Arya Maitreya Ashram) apátja
• H. N. M. Hardy (Lausanne), rendtag, az intézet svájci képviselője
• Pálos-Praxl István (München), 1965-ben távozott Magyarországról, pszichológus és sinológus
• D. I. Lauf (München), az intézet levelező tagja, 1966-67-ben Indiában járt, ahol menekült tibetieket oktatott német nyelvre
• Toni Schmid (Uppsala), művészettörténész, tibetológus
• C. Bayer (Clausthal-Zellerfeld, BRD), rendtag, tudományos munkatárs
• I. B. Horner (London), a Pali Text Society elnöke, az intézet tiszteletbeli és levelező tagja, az Encyclopaedia of Buddhism szerkesztőbizottságának tagja
• Karel Werner (Brno), indológus, volt egyetemi előadó, az intézet tudományos munkatársa
• Szőcs Ottó (Tešedíkovo), rendtag, az intézet csehországi tudósítója, könyvtárkutatási munkát vállalt hazájában

Az intézet tiszteletbeli tagjai, patrónusai:

• Bardo Rinpocshe (tib. bar mdo rin po che) (Kalimpong), a Buddhist Cultural Institut igazgatója
• Darthang Tülku (tib. dar thang sprul sku) (Benáresz), Sanskrit University

Az intézet az alábbi buddhista központokkal és intézményekkel épített ki kapcsolatot:

• American Buddhist Academy (New York)
• Association Bouddhiste du Cambodge (Pnom-Penh)
• Association Bouddhique unifiée du Vietnam (Hanoi)
• Buddha Buddhist World Mission (Rangoon, Burma)
• Buddhist Association of China (Taipei, Taiwan)
• Buddhist Association of China (Peking)
• Buddhist Association of Thailand (Bangkok)
• Buddhist Centre (Martin Luther University, Halle-Saale, Németország, Dr. Mode prof.)
• Buddhist Federation of Australia (Kensington)
• Buddhist Missionary Society (Kuala Lumpur, Malájzia)
• Buddhist Publication Society (Kandy, Ceylon)
• Buddhist Society (London)
• Buddhist Vihara (London)
• Buddhist World Publications (Colombo)
• Bureau of His Holiness the Dalai Lama (New Delhi)
• Centre Bouddhique Thibétain Ljan-na (Brüsszel)
• Corean Buddhist Society (Szöul)
• Conseil Bouddhiste et École Superieure de Pāli (Vientiane, Laosz)
• Dacca Buddhist Society (Dacca, Pakisztán)
• Department of Cultural Affairs (Colombo)
• Deutsche Buddhistische Union (Hamburg)
• Deutsche Tibethilfe (Wahlwies)
• Dharmodaya Sabha (Katmandu, Nepál)
• Divine Life Society (Risikesh, India)
• Gandan Tekhcheling Monastery (Ulan-Bator, Mongólia)
• Hongkong Buddhist Association (Hongkong)
• Indian Buddhist Association (Poona, India)
• Indian Institute of Buddhist Culture (Madras, India)
• Indo-Tibet Buddhist Cultural Institute (Kalimpong)
• Indonesian Buddhist Association (Dzsakarta)
• International Buddhist Correspondence Club, Kaioji Temple, Katsuura (Wakayama, Japán)
• Japan Buddhist Federation (Tokio)
• Komazawa University, Institute of Pali Literature (Tokio)
• Ladakh Buddhist Association (Leh)
• Les Amis du Bouddhisme (Párizs)
• London Buddhist College (London)
• Maha Bodhi Society of India (Calcutta)
• Mahayana Buddhist Association (Saigon)
• Namgyal Institute of Tibetology (Gangtok, Sikkim)
• Pali Text Society (London)
• Philippines Buddhist Association (Philippines, Manila)
• Singapore Buddhist Association (Szingapúr)
• Suiss Aid for Tibetans (Solothurn)
• Schweizer Tibethilfe (Luzern)
• Tibetan Lama’s College (Dehradun, India)
• Union Buddha Sasana Council (Rangoon, Burma)
• World Buddhism Dissemination (Shanghai)
• World Fellowship of Buddhist/ The World Centre (Rangoon, Burma)
• Japan Centre (Tokio)
• Young East Association (Tokio)
• Young Lama’s Home School (Dalhousie, India)
• Zen Institute of America (New York)
• Zen Nippon Bukkyo Kai (Tokio)

*

Fentiek közül magam is felkerestem az indiai Divine Life Society-t, mert egy fotóalbumban is szerepel Swami Shivananda Saraswati, mint az intézet patrónusa. Kérésemre kikerestek az archívumukból két újságcikket, amit Hetényi írt a havonta megjelenő magazinjukban 1961-ben. (10.kép)

 

Vélemények Dr. Hetényi Ernő munkájáról

Egy külön dokumentációban találhatóak Hetényi munkájáról szóló vélemények, hazai és külföldi neves szakemberek tollából.

Ezek közül kiemelnék néhányat:

• Dr Baktay Ervin: „Dr. Hetényi Ernőt közel másfél évtized óta ismerem, tudományos és irodalmi munkásságát figyelemmel kísértem. Tudomásom szerint negyed évszázada foglalkozik a buddhizmus beható tanulmányozásával vallástörténeti, bölcseleti és művészettörténeti, valamint irodalmi szempontból. E tárgykörökben száznál jóval több tudományos értekezést és hosszabb-rövidebb tanulmányt írt vagy fordított le magyarra. Munkáinak nagy részét kéziratban a Magyar Tudományos Akadémia Keleti gyűjteményének, a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeumnak vagy más intézeteknek, keletkutató tudósoknak rendelkezésére bocsátotta. Tanulmányait és tudósításait a buddhizmussal foglalkozó keleti vagy nyugati sajtó sok esetben értékelte és közölte. Dr. Hetényi állandó tudományos kapcsolatot tart fenn magyar és külföldi keletkutatókkal, különösen olyanokkal, akik a buddhizmussal foglalkoznak, és Dr. Hetényinek a buddhizmus ismertetésében vagy komoly propagálásában végzett munkásságát becsülik. Dr. Hetényi munkája a buddhizmus minden területére kiterjed, értekezései, cikkei vagy fordításai mégis elsősorban a mahájána irányzat bölcseletével, történelmével, művészetével és ikonográfiájával foglalkoznak. Különleges kutatásainak területe a tibeti buddhizmus (lámaizmus), amellyel hazánkban eddig tudományosan alig foglalkoztak. Mint a magyarországi Buddhista Misszió vezetője, ez intézmény tagjait a fent említett tárgyakban oktatja, tudományos kutatásaikat irányítja. Egész tevékenységével elősegíti a vonatkozó tudományágak fejlesztését hazánkban, és felhívja a buddhista országok figyelmét ilyen irányú tevékenységünkre. Ezzel feltétlenül hasznos propagandát szolgál.” [38]

Budapest, 1962. szeptember 30.

• Dr. Felvinczi Takáts Zoltán: „Ven. Dr. Hetényi Ernő negyed évszázada foglalkozik a buddhológia tudományos művelésével. Ez idő alatt több mint 150 tudományos értekezést, rövidebb-hosszabb tanulmányt írt, illetve ültetett át magyar nyelvre. Kéziratos munkáinak egy részét a Magyar Tudományos Akadémia Keleti gyűjteményének, a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum könyvtárának és más keletkutató intézeteknek, magántudósoknak – kutatás céljából – rendelkezésére bocsátotta. Tanulmányait és tudósításait keleti és nyugati buddhista sajtó több alkalommal értékelte. Élénk tudományos kapcsolatot tart fenn nem csupán a magyar keletkutatókkal, de több nagyhírű külföldi orientalista tudóssal is, így Dr. Dr. hc. Siegbert Hummel és Dr. hc. Tucci professzorokkal, kik a buddhizmus propagálásában végzett munkásságát nagyra értékelik. Munkássága felöleli a buddhizmus és ezen belül a mahájána irányzat minden területét. Értekezései, cikkei és fordításai egyaránt foglalkoznak a buddhista filozófiával, yogával, történelemmel, művészettörténettel, ikonográfiával és a szimbólumok elemzésével. A tibeti buddhizmus, ill. lámaista vallásfilozófia és ikonográfia a speciális kutatási területei és eredményei, magyar vonatkozásban, e területeken a legjelentősebbek. Mint a magyarországi Buddhista Misszió vezetője, számos tanítvánnyal rendelkezik, kiknek tudását átadni igyekszik, kiknek tudományos kutató munkáját és békeművét irányítja, miáltal elősegíti a buddhológia tudományos ismeretkörének fejlődését, hivatásának érvényesülését és anyagának gyarapítását Magyarországon.”[39]

Budapest, 1962. október 2.

További elismerések olvashatóak az alábbi személyektől, intézményektől:

• Dr. Siegbert Hummel (Leipzig, 1963. 07. 12.)
• Dr. W.A. Rink (Wiesbaden, 1963. 06.29.)
• Gandan Kolostor, Ulan-Bator, Mongólia
• Kőrösi Csoma Istvánné (Budapest, 1956. 10. 12.)
• Dr. Gaál László (Karcag, 1955. dec.11.)
• Dr. Giuseppe Tucci (Róma, 1958)
• Y. Evans-Wentz (USA, Kalifornia, 1955.07.26.)
• Dr. Rin-Chen, Ulan-Bator, Mongólia
• Ben-Gurion miniszterelnök, Jeruzsálem
• Association Bouddhique Unifiee du Vietnam
• Összbuddhista szövetség, Vietnám
• Chaman Lal, Mahábodhi Társaság, Sanchi, India
• P. Malalasekera, a Buddhista Világszövetség elnöke

 

Összegzés

A hagyaték feldolgozása nagy élmény volt számomra, most látom igazán, hogy életük során milyen nagy mennyiségű művet adtak ki a kezeik közül, melyek rendkívül sokrétűek. Munkáik közt a tibeti buddhizmus témáján belül is megtalálható a nyelvészettől kezdve a vallástörténeten keresztül a Bölcs és balga történetekig sokféle műfaj. A terminológia ugyan nem mindig helyes, de ennek oka lehet az is, hogy abban az időben ez nem alakult ki még teljesen. Lábjegyzetben jeleztem a ma használatos buddhista terminológiát.

Általánosságban elmondható az is, hogy rendkívül precízen dokumentáltak mindent, a kiadványokat, a fényképeket, tárgyakat stb. Szinte mindenről található egy nyilvántartás, katalógus.

A feldolgozás során valamennyire el tudtam sajátítani, hogyan kell hozzákezdeni egy ilyen munkához, melyben sokat segített Szűcs Gabriella, a Tan Kapuja Buddhista Szakkönyvtár elkötelezett könyvtárvezetője. Felhívta arra is a figyelmem, hogy a teljes Hetényi gyűjtemény szétszóródott, egyes részei könyvtárakba kerültek, többek közt a fent említett főiskolai könyvtárba, vagy a Buddhista Misszióhoz, más részei pedig családi ágon nálunk vannak, illetve barátokhoz kerültek. Ezen kívül előfordulnak antikváriumokban felbukkanó Hetényi ex libris-ét tartalmazó kiadványok. A Tan Kapuja könyvtárában három nagy típusa van a hagyatéknak: fotók; ex librist tartalmazó könyvek, kolligátumok, folyóiratok és levéltári archiváló dobozokban elhelyezett, feldolgozásra váró kisnyomtatványok, levelek, cikk-kivágatok. A könyvtár katalógusában „kép” dokumentumtípus, egyházi archívum kifejezéssel a címindexben, 1103 fotó található. Később a családunkból további közel ezer kép került a gyűjteménybe, melyek digitalizálva lettek. A Hetényi ex librisét tartalmazó művek nagy része szintén visszakereshető a hagyatékozó személye alapján, proveniencia indexben. Ez jelenleg 327 db nyomtatott művet jelent. A kolligátum kötetekbe beköttetett 112 cikk szintén visszakereshető. Minden bizonnyal nem létezik máshol ilyen rendezettségű és kutathatóságú Hetényi-hagyatéki állomány.

Sok egyéb szempontból is hozzá lehetne nyúlni ehhez a hagyatékhoz, de ez meghaladná a BA-s szakdolgozat kereteit. Szeretnék a későbbiekben még foglalkozni vele, hiszen a tibetin kívül hasonló terjedelmű írásokat találtam a páli és szanszkrit nyelvek, théraváda buddhizmus, japán buddhizmus, Kína, Mongólia, Indonézia, kortárs buddhista művészetek stb. vonatkozásában is.

 

 

Irodalomjegyzék

• A Körösi Csoma Sándor Buddhista Papi Szeminárium jegyzetei: I. kötet-első és második évfolyam: 1957 és 1958 év. 1958/2502. Budapest: Buddhista Misszió
• Ferenczy, Éva - Dr. Hetényi, Ernő 1963. Tibet-általános ismertetés. A Körösi Csoma Sándor Intézet közleményei: VIII/9. 1963/2506. Budapest: Buddhista Misszió
• Ferenczy, Éva 1999. Hetényi Ernő élete. kézirat
• A. Jäschke 1929. Tibetan grammar II., Addenda by A.H. Francke, assisted by W. Simon W.de Gruyter & Co., Berlin/Leipzig
• Hetényi, Ernő, Ven. Dr. 1960. A tibeti buddhizmus, (lámaizmus) egyháztörténelme. 1960/2504. Budapest: Buddhista Misszió
• Hetényi, Ernő. Vélemények Dr. Hetényi Ernő munkájáról. kézirat (keletkezés dátuma ismeretlen)
• Körösi Csoma, Sándor 1967. Tibeti nyelvtan (Ferenczy Éva ford.); A „Körösi Csoma Sándor Intézet” közleményei: XIII/13-15. 1967/2510 Budapest: Buddhista Misszió
• Kuzder, Rita, Dr. 2021. Klasszikus tibeti nyelvtankönyv. Budapest: főiskolai jegyzet
• Magyar- Tibeti szógyűjtemény I.; A Körösi Csoma Sándor Intézet kiadványai: VIII/27. 1963/2507. Budapest: Buddhista Misszió
• Szathmári, Botond 2022. A buddhizmus magyarországi elterjedésének korai szakasza-a kezdetektől a rendszerváltásig. Budapest: A Tan Kapuja
• Tibet vallása és művészete, bevezető tanulmány a lámaista vallásfilozófia és ikonográfia köréből. (Különböző forrásmunkák fölhasználásával összeállította és magyarázó jegyzetekkel ellátta: Ven. Dr Hetényi Ernő); A Körösi Csoma Sándor Intézet közleményei: VIII/20, 1963/2507. Budapest: Buddhista Misszió
• Tibeti nyelvtan. A Körösi Csoma Sándor Intézet közleményei: IX/24. 1964/2508. Budapest: Buddhista Misszió
• Dr., Dr. h.c. Siegbert Hummel adatai és számos forrásmunka fölhasználásával összeállította és részben írta: Dr Hetényi Ernő. 1962/2505. Budapest: Buddhista Misszió
• Tibeti-magyar szógyűjtemény. A Körösi Csoma Sándor Intézet közleményei: XII/2. 1966/2510. Budapest: Buddhista Misszió

 1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

7. kép

8. kép

9. kép

10. kép

 

 

[1] Ferenczy Éva gépelt kézirata alapján, melyet a Tan Kapuja Buddhista Egyház kérésére írt meg 1999-ben.

[2] többször találkozunk ezzel a kifejezéssel az írásaikban, de ma már más terminológiát használunk, leginkább a buddhista szangha kifejezést

[3] Régi terminológia, ma inkább buddhista tanítónak hívjuk

[4] t. sprul sku (tülku), tibeti buddhizmusra jellemző újjászületési tiszteletbeli cím, az újjászületést egy tibeti buddhista láma ismeri fel fizikális jegyek vagy bizonyos képességek alapján

[5] Ebben a dolgozatban nem térek ki rá, de a hagyatékban megtalálható ezekről az eseményekről több beszámoló és fénykép is.

[6] Ferenczy, 1999, 6.oldal

[7] 1901-1994, német származású théraváda szerzetes és tudós

[8] 1914-1998

[9] 1878-1965, amerikai antropológus és író

[10] Alexandra David-Néel (született: Louise Eugénie Alexandrine Marie David; 1868–1969) belga–francia felfedező, spiritiszta, buddhista, anarchista, operaénekes és író. 1924-es Lhászába is bejutott, amikor a külföldiek számára ez tilos volt. David-Néel több mint 30 könyvet írt a keleti vallásról, filozófiáról és utazásairól, köztük a Magic and Mystery in Tibet című, amely 1929-ben jelent meg.

[11] Giuseppe Tucci (1894– 1984) olasz orientalista, indológus és a kelet-ázsiai tanulmányok tudósa, szakterülete a tibeti kultúra és a buddhizmus története. Tucci folyékonyan beszélt több európai nyelven, és szanszkritul, bengáliul, páliul, prakritul, kínaiul és tibetiül, és haláláig a Római La Sapienza Egyetemen tanított. A buddhista tudomány egyik alapítójaként tartják számon.

[12] Jogász, 1968-ban elsőként indította el a Selvarajan Yesudian rendszerére alapozva a csoportos, nyitott jógafoglalkozásokat, majd 1970-ben Svédországba disszidált, ahol létrehozta a United Nations of Yoga elnevezésű, nem kormányzati szintű, de ENSZ-tagsággal rendelkező szervezetét.

[13] United Nations of Yoga által kibocsátott dokumentum, Stockholm, 1971. dec. 24.

[14] Ferenczy, 1999, 7.oldal

[15] tingsag (t. ting shags), kis cintányérok, amelyeket a tibeti buddhista gyakorlók imákhoz és rituálékhoz használnak. Két cintányért bőrszíj vagy lánc köt össze.

[16] Kuzder, 2021, 16-17. oldal

[17] Thönmi Szambhóta hozta létre e kétfajta írást, melyek elnevezése a rájuk jellemző felső vízszintes vonal meglétére vagy hiányára utal.

[18] Turell Wylie (1927–1984) amerikai tudós, tibetológus, sinológus és professzor, akit a 20. század egyik vezető tibeti tudósaként ismertek. 1959-ben ő hozta létre a tibeti írás tudományos angolos átírását.

[19] Kuzder, 2021, 69-72. oldal

[20] (t. dar thang sprul sku rin po che; 1934‒), 1959-ig Tibetben élt és tanult, majd az USA-ba emigrált, ahol bevezette a tibeti buddhizmus nyingma hagyományát. Feleségével létrehozták a Tibetan Aid Project-et Kaliforniában, amely a tibeti menekültek szükségleteit szolgálja.

[21] 1308-1364

[22] (t. po ti vagy dpe cha), hagyományos tibeti könyv, mely külön lapokból áll, fekvő alakzatú, gyakran fából vagy valamilyen kemény anyagból van egy alsó és felső borítója, és valamilyen textilbe csomagolják. A nagy poti kb. 500 papírlapból áll, a közepes 400, a kicsi 200-300 közt.

[23] 1878-1945, francia orientalista, sinológus, tibetológus és felfedező. 1906-1909-ig egy régészeti expedícióban vett részt az akkori Kelet-Turkesztánban, melynek során többezer, barlangtemplomokból előkerült kéziratot vizsgált.

[24] 1903-1951

[25] A harmadik tibeti tankirály, 815-838-ig uralkodott

[26] 1290-1364, a Zsalu (tib. zhwa lu) kolostor 11. apátja, szatya mester és tibeti buddhista vezető

[27] 1392-1481

[28] Punakha kolostor Bhutánban

[29] 1527-1592

[30] jellemzően a mahájána szútrákban fordul elő, általában hosszabb, mint egy mantra, egy szútra vagy szútra részlet jelentését hordozza magában.

[31]A leggyakrabban használt névváltozata Csangtya Rölpe Dordzse (tib. lcang skya rol pa’i  rdo rje; 1717‒1786)

[32] PANDER, Eugen (1854—1894) közgazdász Kínában, érdeklődött a lámaizmus iránt.

[33] Buddha születésnapja szanszkritul. Talán ma ismertebb a Vészák kifejezés alatt.

[34] Bodhisattwa Csoma Bosatsu – Róla nevezték el a Nyugati Rend Arya Maitreya Mandala szemináriumát (Kőrösi Csoma Sándor Intézet).

[35] Hetedik kiadványjegyzék, A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei, XIII/1-17., Budapest, 1967/2510.

[36] 1938-1989, nevében a panchen elnevezés a paṇḍita chen po rövidített formája.

[37] On the 5th December 1956. His Holiness the Dalai Lama, accompained by the Panchen Lama, paid a visit to Ananda Vihara in Bombay […] As representative of the Mahayana Sangha, comprised of the Arya Maitreya Mandala and the Western Buddhist Order, Reverend Rudolf Petri offered their Holinesses a memorial asking them to honour the Sangha by becoming its patrons. Their Holinesses graciously consented to accept the memorial, and to become patrons of the Mahayana Sangha in India and the various countries of the west including Hungary […]”

[38] Hetényi, kézirat 1. oldal

[39] Hetényi, kézirat 2. oldal